Pesti Srácok

Elhunyt Pécsi Ildikó

Elhunyt Pécsi Ildikó

December 5-én, gödöllői otthonában elhunyt Pécsi Ildikó színésznő – adta hírül Gödöllő város Facebook-oldala. A színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nyolcvan éves volt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti a művészt.

Pécsi Ildikóról fia októberben azt mondta, nincs jól, mert hónapok óta nem tudta feldolgozni egykori férje, Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó halálát. Szűcs Csaba akkor úgy fogalmazott, hogy édesanyja „élete meccsét vívja, jelesül azt, hogy akarja-e ezt az édesapám nélkül, vagy nem akarja”.

Pécsi Ildikó 1940. május 21-én született Polgáron, 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1966 és 1970 között a Vígszínház tagja volt. Három-három évet töltött a Mikroszkóp Színpadon és a kecskeméti Katona József Színházban. 1976 és 1985 között a Radnóti Színpadon, 1985-től 1990-ig a Népszínházban játszott. 1990-tól a József Attila Színház művésze volt. A Korona Pódium estjein és az egész országban fellépett önálló műsoraival (Szerelem, Virágok és kígyók között, Egyedül, Bizalom, Görögnek születtem). 1994-től 1998-ig az MSZP országgyűlési képviselője volt. 1980-tól a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja volt és a Segítsünk Alapítvány kuratóriumának elnökeként is dolgozott. A sokoldalú színésznő nemcsak a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott kiváló alakítást (O'Neill: Amerikai Elektra, Szophoklész: Antigoné, G. B. Shaw: Warrenné mestersége, O'Neill: Boldogtalan hold), hanem vígjátékokban és zenés darabokban is remekelt (Neil Simon: Furcsa pár, Achard: A bolond lány, Brefford: Irma, te édes, Brecht: Koldusopera). Száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott (A Tenkes kapitánya, Az aranyember, Hattyúdal, Veri az ördög a feleségét, Indul a bakterház, Te rongyos élet, Linda, Montecarlo!, Ketten Párizs ellen). Sokat foglalkoztatták a Magyar Televízió kabaréműsoraiban is, Antal Imrével alkotott kettősüknek hatalmas sikere volt. A színészi munka mellett rendezett, sőt, írt is színdarabokat, rendezésében tíz évig minden évben bemutattak egy klasszikus görög darabot Tác-Gorsiumban. Négy könyvet jelentetett meg, 2008-ban gyerekeknek szóló lemezt adott ki, több hangoskönyvet rögzített, valamint önálló estjeivel (mások mellett Blaha Lujzáról, Melina Mercouriról) is fellépett. A gödöllői önkormányzat felidézte, hogy Pécsi Ildikó neve rendkívül sokoldalú egyéniségének köszönhetően számos városi rendezvénnyel szinte egybeforrt: az Erzsébet Királyné Szavalóversennyel, a nőnapi műsorokkal, de nem múlhatott el nélküle városi főzőverseny, állatvédelmi nap vagy kutyák örökbefogadó napja. Számos városi színdarabban fellépett és rendezőként működött közre. Sok esetben férjével, az olimpiai bajnok labdarúgó Szűcs Lajossal – aki ugyancsak Gödöllő díszpolgára volt – vett részt a rendezvényeken. "Mélységes szomorúság, hogy mindketten ebben az évben hagytak itt bennünket" – olvasható a bejegyzésben. Pécsi Ildikó munkásságát 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ismerték el. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért. 2009 óta tagja a Halhatatlanok Társulatának, 2011-ben Hazám-díjban részesült. Idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal jutalmazta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombaton közleményben tudatta az MTI-vel, hogy Pécsi Ildikót saját halottjának tekinti.

Forrás: Facebook, Index; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott

A Hálózat 2022 február 19.
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.