Túlzsúfolt, lelakott, rideg és ingerszegény a gödi TOPhÁZ, ahol 220 fogyatékkal élő polgártársunk ellátásáról legalább hússzal kevesebb ápoló próbál ember feletti munkával gondoskodni. A minisztérium csütörtökön ismertetett jelentése ezen felül az intimitás hiányát is kiemeli: a szobák ajtajáról hiányoznak a kilincsek, a vécékről az ülőkék, és több helyen a zuhanyzófüggöny. Több szoba nagyon rossz állapotban volt, az intézmény belső terei pedig sivárak, lelakottak, ingerszegények annak ellenére, hogy a TOPhÁZ finanszírozása az egyik legjobb Magyarországon. Az egy lakóra jutó éves gondozási költség az országos átlag fölött volt. Arról, hogy ennek ellenére miért működik ilyen siralmas állapotban az otthon és ezért terhel-e bárkit is felelősség, egy átfogó költségvetési vizsgálat adhat majd választ.
A csütörtöki háttérbeszélgetésen Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium harminc pontban fogalmazta meg az azonnali teendőket, amivel az otthonban uralkodó állapotokat szeretnék minél hamarabb rendezni. Mint ismert, május elején értesült a minisztérium mellett a közvélemény a TOPhÁZ-ban folyó embertelen állapotokról. Az MDAC jelentésére hivatkozva először az Abcúg számolt be arról, hogy többszörös fogyatékossággal élő embereket tesznek rácsos ágyakba, zárt ajtók mögé dugják és fizikailag korlátozzák őket, nyílt sebeket hagynak kezeletlenül és az ápoltakon az alultápláltság jeleit vélték felfedezni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint azonban az MDAC jelentésének legalább kilencven százaléka valótlan, bár az államtitkárság vizsgálata is súlyos problémákra mutatott rá. Ezek közül elsősorban az „örökölt infrastruktúra”, a szakemberek hiánya és a túlzsúfoltság okozza a legnagyobb problémát. Az alultápláltság látszata több beteg esetében izomsorvadással, illetve tápanyag felszívódási zavarral magyarázható – emelte ki Czibere, hangsúlyozva, hogy a gödi otthonban mindössze egyetlen felfekvéses esettel találkoztak a vizsgálat elvégzése során, ami a szakápolók lelkiismeretes munkáját tükrözi. Kiemelte: azonnal meg kell oldani, hogy az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosoktól elkülönítve lássák el a súlyos fogyatékkal élőket. A kiskorú, súlyos fogyatékos személyek számára legfeljebb nyolc fős csoportokat kell kialakítani legkésőbb július 20-áig és haladéktalanul meg kell oldani felnőtt háziorvos alkalmazását az intézetben.
A rehabilitáció nagyon kiterjedt, nagyon sok ágat érintő, komplex beavatkozás, hiszen erről nem csak orvosi tekintetben kell beszélni. Nem csak arról van szó, hogy valakinek fejlesztésre van szüksége. Beszélni kell a pedagógiai, szociális rehabilitációról is és a foglalkoztatási rehabilitációról – mondta az államtitkár március végén a Faktornak adott interjúban. Fotó: faktor.hu
Az államtitkár emlékeztetett arra a szerdai bejelentésre, miszerint tízezer fogyatékossággal élő ember kap esélyt az önállóbb életre 2023-ig azzal, hogy a nagy szociális intézményekből kisebb, családias közösségekbe költözhetnek. Az úgynevezett kiváltási programra hét év alatt 77 milliárd forintot fordít a kormány – jelentette ki Czibere Károly. A program első, hatmilliárd forintos forrású köre eredményes volt, 2016 elejéig 600 ember hagyhatott el nagy szociális intézményt. A nemrég indult második körben 22 milliárd forintból további 2500 fogyatékos ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége, majd 2023 végéig további 7500 ember költözhet ki 55 milliárd forintból – emlékeztetett az államtitkár. Emellett azonban elengedhetetlen, hogy folyamatosan emeljék a szociális ágazatban dolgozók bérét, így fizetésük már idén elérheti a bruttó 206 ezer forintot, majd 4-5 év alatt tovább emelkedhet 230 ezerig is.
„A szociális ágazat végre elkezdett felzárkózni”
– összegezte az államtitkár.
Megoldatlan a magas szintű fejlesztés
A háttérbeszélgetésen Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke, aki szintén részt vett a gödi TOPhÁZ-ban lefolytatott vizsgálat során, azonban kiemelte, hogy az intézményen belül egyelőre megoldatlan a fogyatékkal élők magas szintű fejlesztése, amin még bőven van mit dolgozni.
Még betegellátás volt 2007-ben a nemzetközi hírű OPNI-ban, amelyet felszámolt az MSZP–SZDSZ-kormány (Fotó: MH)
Az MDAC jelentésében „kikötözött fiúként” megjelenő fiatal esetével összefüggésben Czibere Károly elmondta: éppen a Gyurcsány-kormány alatt 2008-ban bezárt OPNI-ból (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) került az apja által láncon tartott fogyatékos fiú az intézetbe, akinek egyfajta biztonságérzetet ad, ha lekötözheti magát. Ez nem azt jelenti, hogy korlátoznák a TOPhÁZ gondozói, hanem azt, egyelőre megoldatlan pszichiátriai kezlése, amelyre egy szakértőkből álló csapat felállítása adhat megoldást.
Menekültek a szakápolók az új vezetőtől
Felvetődött a kérdés, hogyan juthat megfelelő vezetés mellett egy fogyatékossággal élőkről gondoskodó intézmény a 2017 május eleji állapotokig. Erre Czibere Károly szerint a TOPhÁZ dolgozóival lefolytatott interjúk adhatnak választ: a botrány kitörése után felfüggesztett vezetőről senki sem tudott semmi pozitívat mondatni, amit alátámaszt az is, hogy tavaly novembertől, alig három hónap leforgása alatt 17 (!) kolléga távozott a pilisvörösvári intézetből is elküldött vezető irányítása alól. Ez azért is jelentett komoly problémát, mert olyan szakemberek mentek el, akikkel a fogyatékos emberek korábban jó kapcsolatot ápoltak, egy új emberrel pedig nehezen kerülnek kapcsolatba. Ráadásul a személyzet létszáma már az új vezető érkezése előtt sem volt ideális. Azt korábban az otthonban élők hozzátartozói is jelezték, hogy higiéniai problémák vannak, az ott lakók ruháit a mosás után rendszeresen összecserélik, és több ápoltra jutott egy-egy fogkefe. A minisztérium a jelentéshez harminc pontos intézkedési tervet is csatolt. Ezek közül szinte az összes azonnal érvénybe lép, néhányat pedig legkésőbb szeptember elejéig be kell vezetni. Az átfogó pénzügyi vizsgálatot Czibere Károly reményei szerint még nyáron elvégzik. A most ismertetett jelentést az államtitkár szerint össze fogják vetni a témában készített ombudsmani jelentéssel.
Az alapvető jogok biztosa szerint mindennapos az agresszió az ellátottak között
Székely László ombudsman döbbenetes és riasztó körülményekről írt beszámolójában: eszerint az ellátottak közötti bántalmazás és agresszió a fejlesztés hiánya miatt mindennapos. Az ellátottaknak saját ruhái nincsenek, eseti jelleggel öltöztetik őket. Az adományba kapott ruhaneműkből pedig a gondozók korábban „turi-butik”-ot szerveztek maguknak.
Engedély nélkül készített az MDAC képeket a gondozottakról is (Forrás: MDAC)
Székely László beszámolója szerint az ápoltak fürdetését korábban hajnali öt órakor kezdték, és csoportosan (10-15 embert egyszerre) végezték úgy, hogy az ellátottakat levetkőztették, az állni nem tudó, mozgásában korlátozott gondozottakat a fürdetőhelyiségek padlójára helyezték, és távolról zuhanyozták le őket. Ha a 100 liter meleg víz elfogyott, egyes ellátottakat már hideg vízben zuhanyoztatták le. A dokumentum szerint az egyik fiatal férfi ellátottat lábánál fogva kötözték ki az ágya lábához, így a földön tartózkodott a látogatáskor. A gondozók azzal érveltek, hogy súlyos dühkitörései vannak, amely a körülötte lévők testi épségét veszélyezteti. Az ombudsman munkatársai láttak egy súlyos állkapocs-deformitással, nagyon elhanyagolt szájhigiénével rendelkező fiatal lányt is, aki arcának feldagadása miatt alig kivehető módon próbálta jelezni, hogy nagyon fáj az arca. Egy ápoló-gondozó arról beszélt a vizsgálat során: saját autista gyermekét nem hozná ebbe az intézménybe, de az új intézményvezető mentalitása nagyon tetszik neki.
Vezető kép: Pestmegye.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS