Eljárás indult szerdán a thaiföldi alkotmánybíróságon a májusi választásokon győztes Pita Limdzsaronrat kormányfőjelölttel szemben a monarchia megdöntésére tett kísérlet címén.
Pitát és az általa vezetett progresszív Előre Pártot azzal vádolják, hogy kampányígéreteiben kilátásba helyezte a felségsértésre vonatkozó szigorú helyi törvények reformját, továbbá hogy meg akarja dönteni a thaiföldi alkotmányos monarchiát – közölte a törvényszék szerdán. Mindössze néhány órával korábban az ország választási bizottsága javaslatot tett az alkotmánybíróságnak arra, hogy függessze fel Pita képviselői mandátumát, mert a pártvezetőnek továbbra is van üzleti részesedése egy időközben már nem működő médiavállalatban, amivel megszegi a délkelet-ázsiai ország választási törvényeit. Mindkét ügy a miniszterelnök személyének megválasztására összehívott csütörtöki parlamenti ülés előtt pattant ki.
Prajut Csan-Ocsa thaiföldi miniszterelnök csaknem egy évtizedes, hadsereg által támogatott kormányzását követően a májusi választásokon az Előre Párt aratott győzelmet, majd a második legtöbb szavazatot megszerző Pheu Thai párt, valamint hat másik politikai erővel kezdett koalíciós tárgyalásokba. Annak ellenére, hogy széles a koalíció, a csütörtöki parlamenti szavazás kimenetele továbbra is kétséges, mivel Pita és támogatói tábora nem elég nagy ahhoz, hogy leszavazhassa a hadsereg által kinevezett 250 szenátort. Jelenleg a kétkamarás parlament (Ratthasapha) alsóházának 500 választott képviselője mellett a felsőház a hadsereg által kinevezett 250 szenátora is dönt a miniszterelnök személyéről. Pita szerdán úgy fogalmazott, hogy továbbra is derűlátó, és a csütörtöki parlamenti szavazást a tervek szerint megtarthatják majd. A 42 éves politikus pártja azonban hatalmi visszaéléssel vádolta meg a választási bizottságot, amely javaslatát anélkül továbbította az alkotmánybíróságnak, hogy Pitát meghallgatták volna az ügyben.
Thaiföldön felségsértésnek számít minden olyan bírálat, amely az uralkodó döntéseit éri, tehát ezen a címen a mindenkori kormány bírálata is büntethető, hiszen a kormány kinevezését is az uralkodó hagyja jóvá.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/RUNGROJ
bl
2023-07-12 at 20:38
Felségsértés és intenkáromlás, két különleges tényállás, melyeken a konzervatív világ alapult valamikor.
A felségsértés törvénye tette világossá, hogy senkinek sincs joga hátulról támadni, az egyetlen “test” akitől félni kell az a király. Az intenkáromlás tilalma pedig a bírálhatatlan szellemet jelképezte, az alapvető társadalmi szabályokat abszolutizálták általa.
Tehát amíg van felségsértés, addig világos, hogy egyetlen félni való van, az pedig az uralkodó, mely ezzel abszolutizálta is a hierarchikus rendszert, több tiszteletet parancsoló alá-fölé rendeltségi viszony származott belőle.
Az istenkáromlás pedig a szellemi dimenziót abszolutizálta, tette bírálhatatlanná a legalapvetőbb társadalmi normákat. A francia forradalom és leágazásai ezt a két törvényt semmisítette meg, hogy általa a belőle származó előnyök is elvesszenek. Mert valóban jobb ha tudjuk, hogy kitől kell félni és valóban jobb, ha tudjuk, hogy nagyjából mi a helyes. Ahogy telik az idő ezek hiánya egyre kínzóbb lesz, a józan észnek ellentmondó legváratlanabb hülyeségek bukkannak fel.
A társadalom még ma is egy nagy rezgés, a diktatúra, arisztokrácia, demokrácia háromszögben, az egyensúly pedig valahol a súlypontban lehet, vagy inkább az arisztokrácia felé eltolva. Ezt hiszem, ebben hiszek.
Orientál
2023-07-12 at 20:27
Király arcképét ábrázoló pénzre sem szabad náluk rálépni.