
Az Egyesült Államok államadóssága minden belföldi és külföldi aggodalom, figyelmeztetés vagy akár törvényi plafon ellenére folytatta emelkedését. Ezzel az idén eléri a korábban elképzelhetetlen 33 ezermilliárd dollárt. A geopolitikai feszültségek és a Fed infláció elleni harca is növeli a súlyos adósságválság valószínűségét.
Az Egyesült Államokkal szemben álló országok fokozatosan szállnak ki az amerikai állampapírpiacból, egyre kevesebb államkötvényt vesznek, leépítik kitettségüket. Ez a tendencia felgyorsult, amióta Amerika 2022-ben fegyverként használta a dolláralapú globális pénzügyi rendszert Oroszország megbüntetésére
– olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Geopolitikai átrendeződés
Így például Kína állománya 14 éves mélypontra esett, 835 milliárd dollárra. Angolszász kommentárok ezt hajlamosak a kínai gazdaság lassulásának és a jüan védelme érdekében végrehajtott intervencióknak betudni, míg a kínai elemzések a tudatos geopolitikai döntést hangsúlyozzák. Szaúd-Arábia állománya hatéves mélypontot mutat 108 milliárd dollárral. Ez szinte komikusan alacsony összeg az olajkirályság bevételeinek tükrében: Rijád csak 2022-ben ötszázmilliárd bevételt ért el az olajeladásokon. Oroszország – feltehetően a háborús készülődés részeként – nagyrészt már 2018-ban leépítette addig jelentős amerikai államkötvény-állományát, tanulva a 2014-ben, a Krím megszállása utáni első szankciókból – emlékeztet az elemzés.
Az Egyesült Államok szövetségesei viszont régóta építik egyre növekvő állományaikat, fokozva a „blokkosodást”: a kanadai, tajvani és európai vásárlások eddig ellensúlyozták a kieső keresletet. Amerika első számú nemzetállam kötvényvásárlója azonban változatlanul Japán. Ezért is figyeli a piac árgus szemekkel a japán jegybank közelmúltban bejelentett monetáris szigorítását, hiszen a következmények – a hatalmas, ezermilliárd dollár feletti összeget kezelő japán nyugdíjalapok befektetési döntései – könnyen kihathatnak az egész globális pénzpiac működésére. Érdekesség, hogy – a háború előtt még elenyésző – ukrán állomány 22 milliárd dollárra szaladt fel, ami szintén az új geopolitikai valóság lecsapódása a kötvénypiacokon.
Ugyanakkor fontos, és később egyre fontosabb lesz, hogy egyelőre nincs jele a BRICS-tag India és Brazília visszavonulásának az amerikai államkötvényekből: az indiai állomány fokozatosan új történelmi csúcsra emelkedett (240 milliárd dollár), ami egyébként mutatja a világ legnépesebb országának növekvő gazdasági erejét is.
A gazdaságkutató alapítvány szerint ezek az átrendeződések hosszú távon jelentős következményekkel járhatnak az Egyesült Államok finanszírozására nézve, hiszen míg a 2008/2009-es pénzügyi válság okozta recesszióban a külföldi vásárlók a frissen nyomtatott amerikai államkötvények felét (!) felvásárolták – azaz hozzájárultak az amerikai költségvetés és piacok stabilizálásához – mostanra viszont a teljes állampapír-állomány negyede van csak külföldi kézben. A kötvények döntő többsége amerikai befektetők és a Fed tulajdonában van. Úgy tűnik, a külföldi vásárlók nem tudnak vagy nem akarnak lépést tartani az amerikai államadósság fenntarthatatlan növekedésével. A potenciális külföldi „tartalék befektetők” száma tehát egyre kisebb, és területileg is egyre koncentráltabbak. Jóhiszemű megfogalmazásban: az amerikai államadósság külföldi kitettsége csökkent. Rosszhiszemű megfogalmazásban: Washington egyre inkább a saját – és szövetségesei – kockázatára költekezik.
Drámai szinteken az Egyesült Államok államadóssága
Az 1990-ben még mindössze háromezermilliárd dolláros államadósság a pénzügyi válság végére (2010) 14 ezermilliárd dollárra szökött fel. A 2019-ben, Trump elnökségének végére már 23 ezermilliárd dolláros adósság pedig a Covid-válság kivédésére fordított magas állami költekezéscsomagok után mára 33 ezermilliárd dollárt tesz ki. Mindez békeidőben történik. Mi lesz, ha Amerika új háborúba, vagy akár csak tartós recesszióba keveredik?
A növekvő államadósság, valamint a szintén rendkívül magas szinteken beragadt államháztartási hiányok egyenes következménye, hogy az amerikai államkincstár lázasan kénytelen kibocsátani az egyre nagyobb névértékű új állampapírokat. Ám itt a bökkenő: az elmúlt két évtizedben az államadósság nullaközeli kamatok mellett háromszorozódott meg, azaz a kibocsátott állampapírok hozama is rendkívül alacsony volt, ezáltal a törlesztésük sem okozott nehézséget.
Most azonban radikálisan más a helyzet: a Fed rövid idő alatt alatt nulla százalékról öt százalék fölé emelte az irányadó kamatlábat az infláció elleni küzdelem érdekében, ezzel viszont fájdalmasan megdrágította a frissen kibocsátandó adósság finanszírozását.
Az Egyesült Államok tehát – jelentős gazdaságpolitikai fordulat, azaz mély és példátlan kiadáscsökkentések hiányában – klasszikus adósságspirál felé halad, amikor egyre drágábban kell egyre növekvő adósságot finanszírozni. Márpedig nehéz érdemi költségvetési szigorításokat elképzelni: közelednek a 2024-es amerikai választások, prioritás lett a minél gyorsabb és rendkívül költséges zöldátállás, egyre mélyül a kínai–amerikai szembenállás, és az általa gerjesztett geopolitikai, ipari és fegyverkezési verseny. Az utóbbi, tehát a kínai–amerikai szembenállás önmagában is nagy nyomást fog jelenteni az amerikai államadósságra. Biden elnök nemrég például elrendelte az amerikai hadiflotta méretének jelentős növelését, miközben az amerikai államadósság kamatkiadásai – Amerika modern történetében először – meghaladják a védelmi kiadásokat.
Sérülékeny bankrendszer
Az elemzés végül megjegyzi: ha egy bankrendszer tele van nullaközeli kamatok körül vásárolt kötvényekkel, miközben a kamat- és hozamszintek folyamatosan emelkednek, a negatív következmények gyorsan átterjednek a bankokra és a bankok befektetőire is. Az emelkedő kamatszint ráadásul megdrágítja a bankok saját finanszírozását, a pénzügyi veszteségek pedig csökkentik a befektetők képességét a kockázatvállalásra.
A bajba kerülő bankok első fecskéit láttuk tavasszal, amikor több amerikai közepes pénzintézet váratlanul összeomlott, a piac pedig pánikolni kezdett. Márpedig, ha az amerikai bankok tovább gyengülnek, és néhányat „bármi áron” meg kell majd menteni, az maga után vonja az Egyesült Államok – a jelenleg „kockázatmentesként” kezelt adós – és az amerikai bankok adósságbesorolásának leminősítését is. Ez a megugró hozamok miatt súlyos pénzügyi veszteségeket okozna minden dollárkötvény tulajdonosának. Ha viszont a Fed, látva a veszélyt, irányt változtat és kamatcsökkentésekbe kezd, akkor a dollár és az infláció stabilitása kerül veszélybe.
Ezzel pedig ismét visszajutunk az államadósság problémájához: ki fogja, illetve milyen áron, megvásárolni a következő években tömegtermelésként, futószalagon érkező új amerikai állampapírokat?
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Solaris
2023-09-23 at 14:53
Jajajaj.
Mindmegholunk.
Igaz fikrenc?
Logikus
2023-09-18 at 21:47
A dollár pedig viszi maga után a többi valutát. Aztán rendeznek megint egy gazdasági világösszeomlást és kezdik elölről lenullázva az egészet. Az USA kihasználja a fedezetlenűl nyomtatott dollárjaival az egész világot, és ép itt lenne az ideje, hogy az emberek elforduljanak tőle…
Solaris
2023-09-18 at 13:29
Au nem brobléma, hugy elqurtuk a
funrintot.
ROHAGGYATOKMEG.
Az USAbol
2023-09-16 at 16:30
Az Ukránok kaptak 3 billiot ! Idáig kb 6 millió illegális bevándorló ! New York teljes pénzügyi katasztrófa elott áll ! Stb, stb ! Itt minden kész , annyi ! ( tüntessenek ti hülye Orbánozok) csak nehogy kis Amerika legyen Magyarországból, egy kormány váltás eseteben , hála istennek a Fidesz 51% támogatást élvez ! Az a sok buta hozzászóló !!
Mekkelek
2023-09-15 at 22:54
Szóval a világ összes vezető nagyhatalma el van adósodva. Ügyes…
Ja nem, ez biztos véletlen.
Édi
2023-09-14 at 19:40
Fun,
Csak a vicc kedvéért, azt úgy írjuk, meg mondjuk is, hogy:
lakájmédiumok.
Édi
2023-09-14 at 19:28
Fun,
Ha nem esik nehezedre, akkor írd már le a mondat másik felét, amit a lakáj mediasok kihagytak. Ne haljunk már meg hülyén!
Egy félmondat nem lehet olyan hosszú, mint a hozzáfűzött elméleted, jóllehet az is érdekes,
de ha a kettő együtt van, csak akkor tudjuk meg, miről beszélsz.
Brunó
2023-09-14 at 15:22
Most valahol felsír ezernyi Hp nyomtató…
na4
2023-09-14 at 14:31
A bukás, az összeomlás elkerülhetetlen. Jön 1933.
Naprózsa
2023-09-14 at 14:22
A hírek szerint az egész világ el van adósodva. Csak felmerül a kérdés, hogy kinek.
De rájöhettünk könnyedén a pofonegyszerű megoldásra: a földönkívülieknek!
Épp most mutattak ilyen földönkívüli két tetemet Mexikóban, és már az amcsi NASA is pedzegeti, hogy majd ők is bevallják, nekik is van pár ilyen, véletlenül inkább majomra hasonlító földönkívüli fossziliáik is, és a végén kiderül, hogy ezek a világűri bankárok.
Úgyhogy készüljünk a CB.CD világpénzre, mert ezzel fogjuk törleszteni a világegyetem Rothschildjainak (bocsi: az ufóknak) a felvett hiteleinket…
kisdobos
2023-09-14 at 13:49
Vannak még rejtett problémák.
A nyugati pénzügyi piacok jelentős részén az árfolyamok nem a kereslet-kínálat szabályai szerint vannak kialakítva, hanem az árfolyamokat (deviza, részvény, commodities) számítógépes algoritmusokkal határozzák meg.
Az árfolyamokat oda viszik ahová, amikor, ameddig csak akarják saját érdekeik szerint.
Csak a market-makerek (árjegyzők) nyernek és az összes többi szereplő veszít.
Nem transzparens az egész rendszer.
Z
2023-09-14 at 13:13
Igen kisdobos, meg az is megérne egy szót amiröl a németek maguk beszélnek, hogy németország mekkora aranytartaléka van amerikai földön. Tehát a csapda bezárult.