Sebes Gábor publicista hívta fel portálunk figyelmét arra, hogy a Weltwoche című svájci hetilap közzétett egy, az orosz külügyminisztérium honlapján lévő, 2021. december 17-ei dátumozású szerződéstervezetet. Ez azon két tervezet egyike, amelyet a NATO és az USA válasz nélkül hagyott, ezzel utat nyitva az orosz–ukrán háborúnak. Tárgyalás helyett a müncheni biztosági konferencián még élesebb retorikát használtak, Zelenszkij pedig nukleáris fegyvereket követelt. Hogy a javaslat mennyiben garantálta volna a világbékét, azt mindenki ítélje meg maga, mindenesetre a legfontosabb, Putyin által is hangoztatott pontok mellett Oroszország igencsak szabad kezet kapott volna a régió erőviszonyainak rendezésében.
Ukrajna nem lehet NATO-tag, ahogy a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének egyik tagja sem, illetve ezen országok területén az Egyesült Államok nem építhetett volna katonai támaszpontokat sem, amennyiben azok még nem NATO-tagok. Emellett azonban egészen furcsa megfogalmazások is előfordulnak a tervezetben: az egyik ilyen, hogy a felek nem tesznek vagy támogatnak olyan intézkedéseket, amely sérti a másik fél biztonságát.
Nem hajtanak végre valamelyik Fél által vagy nemzetközi szervezet keretében elfogadott olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a másik Fél alapvető biztonsági érdekeit
– áll a javaslatban. Az igencsak tág megfogalmazás nyitva hagyja annak a lehetőségét is, hogy a különböző együttműködések (ENSZ, NATO) intézkedései során sem az oroszok, sem az amerikaiak nem léphetnének fel. A legfontosabb azonban, hogy a szerződés szerint
a Felek tartózkodnak attól, hogy nukleáris vagy nem nukleáris fegyverekkel felszerelt nehézbombázókat irányítsanak vagy felszíni hadihajókat vessenek be – akár nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – a nemzeti légtéren és felségvizeken kívüli területeken, a másik Fél felségterületén lévő célpontok megtámadása céljából.
Utóbbi záradék gyakorlatilag az atomháború elkerülését jelenti. Ezen kívül a javaslat arról is rendelkezik, hogy a felek csak saját felségterületeiken telepíthetnek atomcsapások kivitelezésére is alkalmas ballisztikus rakétákat, és nem állomásoztathatnak csapatokat olyan területen, amely „a felek biztonságát veszélyezteti”, kivéve a saját területükön.
A javaslat magyar fordításban itt olvasható:
Szerződés a biztonsági garanciákról az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció között
Az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció, a továbbiakban: a “Felek”,
az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elvei, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban az államok közötti együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogi elvekről szóló 1970. évi nyilatkozat, a Biztonsági és Együttműködési Konferencia 1975. évi helsinki záróokmánya, valamint a viták békés rendezéséről szóló 1982. évi Manilai Nyilatkozat, az 1999. évi Európai Biztonsági Charta és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló egyetértési megállapodás rendelkezései által vezérelve,
tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint általában a nemzetközi kapcsolatokkal összeegyeztethetetlen erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása elfogadhatatlanságára
támogatva az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szerepént, amely elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért
felismerve, hogy a globalizált és egymástól függő világban a modern biztonsági kihívásokra és fenyegetésekre való hatékony reagáláshoz közös erőfeszítésekre van szükség
tekintettel arra, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás elvét szigorúan be kell tartani, beleértve a tartózkodást az alkotmányellenes hatalomátvételre felhívó szervezetek, csoportok vagy személyek támogatásától, valamint a Felek politikai vagy társadalmi viszonyainak megváltoztatására irányuló bármely tevékenységtől,
figyelembe véve annak szükségességét, hogy további hatékony és gyorsan működésbe hozható együttműködési mechanizmusokat hozzanak létre, vagy javítsák a meglévőket annak érdekében, hogy a vitákat a kölcsönös tiszteleten és egymás biztonsági érdekeinek és aggodalmainak elismerésén, valamint a biztonsági kihívásokra és fenyegetésekre adott válaszokon alapuló konstruktív párbeszéddel rendezzék,
elkerülni szándékoznak a Felek közötti bármely katonai összecsapást vagy fegyveres konfliktust, és felismerve, hogy a Felek közötti közvetlen katonai összecsapás nukleáris fegyverekkel messzemenő következményekkel járna,
megerősítve, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és nem is szabad megvívni, és felismerve, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti ilyen háború kockázatának megelőzése érdekében,
megerősítve az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a nukleáris kockázatcsökkentő központok létrehozásáról szóló, 1987. szeptember 15-i megállapodást, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, a veszélyes katonai tevékenységek megelőzéséről szóló, 1989. június 12-i megállapodás iránti elkötelezettségüket
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A Felek az oszthatatlan, egyenlő és sérthetetlen biztonság elvei alapján együttműködnek, és ennek érdekében nem tesznek semmilyen intézkedést, nem vesznek részt a másik Fél biztonságát sértő tevékenységben, és nem támogatnak ilyen tevékenységet;
nem hajtanak végre valamelyik Fél által vagy nemzetközi szervezet keretében elfogadott olyan biztonsági intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a másik Fél alapvető biztonsági érdekeit.
2. cikk
A Felek törekednek annak biztosítására, hogy minden olyan nemzetközi szervezet, katonai szövetség és koalíció, amelyben legalább az egyik Fél részt vesz, elfogadja az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elveket.
3. cikk
A Felek nem használják más államok területét a másik Fél elleni fegyveres támadás előkészítésére vagy végrehajtására vagy a másik Fél egyéb biztonsági érdekei ellen.
4. cikk
Az Amerikai Egyesült Államok vállalja, hogy megakadályozza az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének további keleti irányú bővítését, és megtagadja a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége tagállamainak csatlakozását.
Az Amerikai Egyesült Államok nem létesít katonai támaszpontokat a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége államainak területén, amelyek nem rendelkeznek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagságával, nem használja infrastruktúrájukat katonai tevékenységekre, és nem alakít ki velük kétoldalú katonai együttműködést.
5. cikk
A Felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és katonai felszereléseiket olyan területeken állomásoztassák, beleértve a nemzetközi szervezetek és koalíciók keretében történő állomásoztatást is, ahol az ilyen állomásoztatást a másik Fél a saját nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a Felek nemzeti felségterületeit.
A Felek tartózkodnak attól, hogy nukleáris vagy nem nukleáris fegyverekkel felszerelt nehézbombázókat irányítsanak vagy felszíni hadihajókat vessenek be – akár nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – a nemzeti légtéren és felségvizeken kívüli területeken, a másik Fél felségterületén lévő célpontok megtámadása céljából.
A Felek párbeszédet tartanak fenn és együttműködnek a nyílt tengeren és a nyílt tengerek fölött, a hadihajók és repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságon belüli veszélyes katonai tevékenységek megelőzésére szolgáló mechanizmusok javítása érdekében.
6. cikk
A Felek vállalják, hogy nemzeti felségterületükön kívül nem telepítenek olyan földi indítású közepes és rövid hatótávolságú rakétákat, ahonnan ezek a fegyverek a másik Fél nemzeti felségterületén lévő célpontokat támadhatnának.
7. cikk
A Felek tartózkodnak attól, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek nemzeti felségterületükön kívülre, és a Szerződés hatálybalépésekor a felségterületükön kívül már telepített ilyen fegyvereket visszaszállítják nemzeti felségterületükre. A Felek megszüntetik a nukleáris fegyverek telepítésére szolgáló valamennyi meglévő infrastruktúrát nemzeti felségterületükön kívül.
A Felek nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok katonai és polgári személyzetét nem képezik ki nukleáris fegyverek alkalmazására. A Felek nem tartanak olyan forgatókönyveket tartalmazó hadgyakorlatokat, amelyekben nukleáris fegyverek alkalmazása szerepel.
8. cikk
A Szerződés a hatálybalépésre vonatkozó nemzeti tárgyalások lezárásáról szóló utolsó írásbeli értesítés kézhezvételének napján lép hatályba.
Két eredeti példányban készült, egy angol és egy orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Sebes Gábor a fenti sorokat azzal a megjegyzéssel küldte el portálunk részére, hogy ítélje meg mindenki maga: elkerülhető lett volna-e a háború, érdemes lett volna-e tárgyalni az orosz javaslatról? Növelte volna-e a biztonságot a folyamatos párbeszéd, az atomfegyverek kivonása, az idegen földön a másikra irányított rakéták leszerelése?
Forrás: Weltwoche, Fotó: MTI/EPA/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
Facebook
Twitter
YouTube
RSS