Pesti Srácok

Nemzetközi összefogás az emberkereskedelem ellen – Magyarország eredményesen vett részt az újabb EMPACT-akcióban

Nemzetközi összefogás az emberkereskedelem ellen – Magyarország eredményesen vett részt az újabb EMPACT-akcióban

Az emberkereskedelem és a munkacélú kizsákmányolás felszámolása érdekében idén is megtartották az EMPACT-akciót, amelyhez több mint 30 ország csatlakozott. Az Europol által koordinált nemzetközi összefogás célja a kényszermunka, adósrabszolgaság, házi szolgaság („csicskáztatás”) és a szexuális kizsákmányolás elleni fellépés volt.

Az emberkereskedelem és a munkacélú kizsákmányolás felszámolása érdekében idén is megtartották az EMPACT-akciót, amelyhez több mint 30 ország csatlakozott. A szeptember 22–28. között zajló nemzetközi összefogás, az Europol által koordinált nemzetközi művelet célja a kényszermunka, adósrabszolgaság, házi szolgaság („csicskáztatás”) és a szexuális kizsákmányolás elleni fellépés volt.

A nemzetközi összefogás egyik eredménye Magyarországhoz kapcsolódik. Embertelen körülmények között tartották fogva a kényszermunkára kényszerített embereket (Forrás: police.)

Nemzetközi összefogás - Mi az EMPACT?

Az EMPACT (European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats) az Európai Unió hírszerzésre és bizonyítékokra épülő bűnüldözési kezdeményezése.
Fő célja:

  1. az EU-t érintő legjelentősebb bűnügyi fenyegetések feltérképezése és kezelése,
  2. az emberkereskedelem és kizsákmányolás visszaszorítása,
  3. a tagállamok közti rendvédelmi együttműködés erősítése.

A programban Magyarország aktív szerepet vállalt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) koordinálásával.

Kik vettek részt itthon az akcióban?

A magyar akcióban részt vettek:

  • a vármegyei rendőr-főkapitányságok,
  • az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF),
  • a vármegyei kormányhivatalok foglalkoztatási és munkavédelmi osztályai,
  • a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti irányítása alatt álló szakemberek.

Összesen 71 munkaügyi felügyelő vizsgált 89 munkavégzési helyet, ahol 529 munkavállalót ellenőriztek – több mint felük magyar, a többiek kínai, vietnámi, thai és indiai állampolgárok voltak.

Az akció főbb eredményei Magyarországon

  • 800 rendőr vett részt a műveletben,
  • 3800 személyt, 1300 járművet és 441 helyszínt ellenőriztek,
  • 3600 okmányt vizsgáltak át,
  • 14 személyt hallgattak ki gyanúsítottként,
  • 14 áldozatot azonosítottak – közülük 2 kiskorú, 13 magyar, 1 román állampolgár volt.

A gyanúsítottak közül: 10 fő kényszermunka, 4 fő szexuális kizsákmányolás miatt áll eljárás alatt. Nyolc nő és hat férfi ellen indult büntetőeljárás.


Kényszermunka Fejér vármegyében

Fejér vármegyében egy őstermelő két sertéstelepén tartott illegális munkásokat.

Hat felnőtt és egy 15 éves lány dolgozott bejelentés nélkül. A munkáltató nem fizetett bért, és embertelen körülmények között szállásolta el őket.

Az áldozatsegítő hálózat értesítését követően a feltételezett kényszermunka kivizsgálása hét magyar állampolgár, köztük egy 15 éves fiatal azonosításához vezetett, akik embertelen körülmények között dolgoztak helyi sertéstelepeken. Az áldozatokat fizikailag megterhelő feladatok elvégzésére kényszerítették szerződés, fizetés és megfelelő szállás nélkül. A farm tulajdonosát letartóztatták és őrizetbe vették, az áldozatokat pedig kimentették. A nyomozást a bűnüldöző szervek és a munkaügyi hatóságok közösen végezték.

Rabszolgamunka Budapesten

Egy másik, folyamatban lévő nyomozásban, amely egy Romániából származó kiszolgáltatott személyeket toborzott egy magyarországi papír-/hulladékválogató gyárba való munkavégzésre, további két gyanúsítottat tartóztattak le Budapesten. 

A kényszermunkások "lakása" (Forrás: police.hu)

Azzal vádolják őket, hogy gyakorlatilag fogvatartották őket, és rossz körülmények között kényszerítették őket munkavégzésre. A gyanúsítottak lakásában tartott házkutatás során megtaláltak és kihallgattak egy áldozatot, amelynek során elszigetelt, lakhatásra alkalmatlan fészereket tártak fel. 

Ez az ügy egy közös magyar-román nyomozócsoport munkáját foglalja magában, és eddig összesen 13 gyanúsítottat tartóztattak le. Az áldozatoknak jobb munkakörülményeket ígértek, ehelyett azonban rossz körülmények között dolgoztatták őket, irataikat elvették, folyamatos megfigyelték őket és visszatartották a fizetésüket.

Ezek az ügyek jól példázzák, hogy a munkacélú kizsákmányolás gyakran a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott embereket érinti, akik sokszor nem mernek segítséget kérni.

 

Munkavédelmi és idegenrendészeti ellenőrzések

55 munkáltatónál találtak munkaügyi szabálysértést,

ezek 227 munkavállalót érintettek,

az OIF 37 szakembere 100 helyszínen 251 külföldi állampolgárt és 311 okmányt ellenőrzött,

három külföldit kiutasítottak az országból szabálytalanság miatt.

 

Európai szintű együttműködés

Az akcióban több mint 30 ország vett részt, az Europol koordinálásával.
Az információk megosztása, az egyidejű razziák és az áldozatok védelme minden korábbinál hatékonyabbnak bizonyult.

Cél:

  1. a kizsákmányolás mögött álló nemzetközi bűnszervezetek felszámolása,
  2. a munkáltatói visszaélések korai felismerése,
  3. az áldozatok számára biztonságos menekülési és támogatási útvonalak biztosítása.

 

Magyarország a jövőben is részt vesz a nemzetközi akciókban

A Magyar Rendőrség elkötelezett abban, hogy a 2026-ban induló új EMPACT-ciklusban is aktívan vegyen részt.
Fókuszban marad:

  • az emberkereskedelem elleni küzdelem,
  • a kényszermunka felszámolása,
  • a sértettek védelme és reintegrációja.

 

 Záró gondolat

Az EMPACT-akciók azt bizonyítják, hogy az emberkereskedelem nem határokon belüli probléma, hanem nemzetközi bűnhálózatok működésének eredménye.
Az ilyen műveletek segítenek feltárni a rejtett kizsákmányolási formákat, és rávilágítanak: a rendvédelmi szervek nemcsak üldözik az elkövetőket, hanem védelmet és reményt adnak az áldozatoknak.

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)