Ellenzéki megfigyelésverseny

A magyar kormány ellen folytatott hibrid hadviselés része, hogy időről időre ellenőrizhetetlen hitelességű, „kiszivárgott” dokumentumokkal állnak elő. Pártatlan kívülálló nem erősítheti meg még a „dokumentumok” létét sem, nemhogy a hitelességüket. Ilyen irat a Pegasus-botrány kapcsán emlegetett ötvenezer állítólagos célpont adatait tartalmazó irat, amelyről rendszeres időközönként újabb és újabb nevet húz elő a Soros-hálózathoz tartozó magyar sajtó. Az azonban még a hibrid hadviselés történetében is példátlan, amit Márki-Zay Péter művelt: vélhetően saját maga által fabrikált iratot tárt elő, mint megfigyelésének „bizonyítékát”.

Azért gondolom, hogy saját maga fabrikálta, mert kínos helyesírási hibák vannak benne. Árulkodóak az olyan „szakkifejezések” is, amiket hivatásos megfigyelők nem használnak. Például nem nevezik „számítástechnikai többlettudásnak”, ha valaki képes egy Wikipédia-szócikk letöltésére, vagy képes a Márki-Zayról szóló újságcikkek és cégadatok kikeresésére az internetről.

Az eset azonban megmutatja, hogy nagy a kereslet a baloldalon a kormányt vagy a Fideszt kompromittáló iratokra. Ahol nagy a kereslet, ott a kínálat is megjelenik. Dezső András, a HVG újságírója éppen napjainkban haknizik a baloldali sajtóban új könyvével. A magát „titkosszolgálati szakírónak” neveztető Dezső sok eddigi, a kormányt lejárató akcióban részt vett.

Annyira közhelyszámba megy médiaberkekben, hogy Dezsőnek CIA-s kapcsolatai lehetnek, hogy a baloldal üdvöskéje, Gulyás Márton is így tett fel egy kérdést Dezsőnek:

Nem is az a kérdés, hogy ügynöke vagy-e a CIA-nek vagy sem, hanem az, hogy ha kapsz is egy iratot a CIA-tól, neked abban autonómiád van, hogy bárhonnan is érkezik az az irat,  az a te szuverén újságírói eljárásrended szerint kerül az olvasó elé…

Tehát az nem is kérdés, hogy ügynök-e, csak az, mennyire szuverén módon használja a CIA-tól kapott iratot.

Hátborzongató zsarolás

Most például azt állította egy interjúban, hogy őt 2015 decemberében megzsarolta az Alkotmányvédelmi Hivatal. „Egy fedősztorit mondtak el, amit lehet nyomásgyakorlásként értelmezni” – mondta. Micsoda kemény zsarolás! Csak egy ilyen hasonlóan kemény, talpig férfi állhatott ellen a „fedősztorinak”, mint Dezső.

A könyvében szóba kerül a Black Cube-ügy. Egy állítólag izraeli kapcsolatokkal rendelkező cég emberei 2018-ban a magyar migránssegítő „jogvédők” több képviselőjét találkozóra hívták külföldön. Információkat akartak belőlük kihúzni azzal az indokkal, hogy segíteni akarják a munkájukat.

A Black Cube-ügy felmelegítése hatására Siewert András, a Migration Aid nevű migránssimogató „civil” szervezet vezetője is kényszert érzett arra, hogy megfigyeltként jelentkezzen:

Azt, hogy a magyar kormányhoz közeli személyek megbíznak egy külföldi titkosszolgálatot azzal, hogy próbáljanak kompromittáló, a választási kampányban felhasználható adatokat gyűjteni magyar állampolgárokról, a Büntető törvénykönyvi tényállás szerint ugyanis: hazaárulás.

Egy magáncéget nevez titkosszolgálatnak, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy saját magát a magyar állam áldozatának állítsa be. Meg sem próbálkozik a „a magyar kormányhoz közeli személyekkel” kapcsolatos állításának bizonyításával. Az ő közönsége ezt nem igényli. Amit a hazaárulásról ír, az meg viccnek is rossz.

És végül, amitől már tényleg komédiába fordul az egész: nagy csinnadrattával bejelentik, hogy Csősz Boglárkát, a Feleségek luxuskivitelben című gusztustalan „valóságshow” „sztárját” is megfigyelték, és a hírszerzés be akarta szervezni. Nyilván nem volt még üresfejű ügynökük, ezen a téren kapacitáshiány mutatkozott.

Kinek az érdeke?

Bármennyire szánalmasak is ezek a mondvacsinált ügyek, nem véletlenül sokasodnak: a magyar titkosszolgálatokat nem a nemzeti szuverenitás védelmezőjeként, a külföldi befolyás gátjaként, a terrorizmus elleni küzdelem frontvonalaként állítják be, hanem antidemokratikus, a polgári szabadságjogokat semmibe vevő szervezetekként, a gonosz magyar kormány készséges eszközeiként.

Kinek jó ez? Nyilvánvalóan azoknak, akiknek a szándékait, befolyásszerzését ezek a szolgálatok akadályozzák. A Soros-hálózat tagjait viszont szabadságharcosoknak, a demokrácia hős védelmezőinek mutatják. Annak az előkészítéséhez is jó lehet ez a sajtókampány, hogy az ellenzék esetleges választási győzelme után kirúgásokkal verjék szét a magyar titkosszolgálatokat, korlátozzák képességeiket.

Fotó: Facebook