Két minisztériumon áll vagy bukik a táji vízvisszatartás és a fenntartható tájgazdálkodás ügye, így az ezekért küzdő Zöld Gerilla Mozgalom is két irányba kénytelen ingázni. A négy éve alakult mozgalom folyamatosan az Alföld kiszáradására, elsivatagosodására figyelmeztet, és a vele, valamint a Vízválasztó Mozgalommal együttműködő geográfusok, mérnökök, egyetemi tanárok és gazdálkodók által kínált, átfogó javaslatcsomagot népszerűsíti a sivatagosodás megfordítására. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal sikerült a rövid párbeszéd nemrég, az Agrárminisztérium részéről viszont teljes érdektelenség övezte a segítő szándékot.
Két héttel ezelőtt az Országos Vízügyi Főigazgatóság épülete előtt tartott sajtótájékoztatót Kulcsár László gazdálkodó, a Zöld Gerilla Mozgalom szóvivője, kellő mennyiségű áradó víz visszatartását és a folyókból, oldalirányú kivezetéssel, a természetes árterekben szétterítését kérve. Most csütörtökön pedig az Agrárminisztérium előtt jelent meg Bözsivel, a kecskével, hogy a vizes élőhelyek létrehozásához szükséges területek biztosítását és a művelési ág víz jelenlétéhez igazított megváltoztatását szorgalmazza, más, ehhez kapcsolódó intézkedésekkel együtt.
Kérdésünkre elmondta, hogy a gazdáknak nem kell tartaniuk a művelési ág megváltoztatásától, hiszen ez egyrészt nem érinti a tulajdonviszonyokat, tehát minden föld a tulajdonosánál maradna.
Az érintett területek ráadásul nagyobb hasznot hozhatnának vizes élőhelyként, mint beszántva, ráadásul a több vízfelület emelné a talajvíz szintjét, és kiegyensúlyozná az aszálytól az özönvízszerű viharokig terjedő szélsőséges légköri jelenségeket.
Kiemelte, több mint egy év eltelt a tavalyi, pusztító aszály óta, és semmilyen érdemi intézkedésnek nincs nyoma a jövőbeli hasonló aszályok kivédésére, vagy legalább enyhítésére. A kecske nemcsak azért volt vele, hogy ne legyen unalmas az út a 2-es villamoson a minisztériumig, hanem jelképes volt a jelenléte. A sajtótájékoztató címe is erre utalt:
A fejlődés kecskéje megeszi-e a fenntarthatóság káposztáját?
Kulcsár elmondta, hogy a kecske, kellő mennyiségű víz nélkül instant sivatagot okoz, mert minden zöldet lelegel, akárcsak a jelenleg uralkodó, ipari mezőgazdaság. Keményen fogalmazott, amikor azt mondta a sajtótájékoztatón:
„Nem egyszerűen környezeti kérdés ez, hanem általános környezeti, gazdálkodási és társadalmi válság, létfeltételeink felszámolódása zajlik.”
A hivatalosan felvetett megoldások még mindig a növekedéses fejlődés bűvkörében élnek, noha mára már egyértelmű, hogy az így értelmezett fejlődés nem összeegyeztethető a fenntarthatósággal. Hangsúlyozta:
A tavaly szeptemberi Vízválasztó konferencián bemutatott tájgazdálkodási koncepció részletesen tartalmazza a szükséges változtatásokat.
A tájgazdálkodási koncepció dióhéjban
Röviden, a teljesség igénye nélkül említette a koncepció fontosabb pontjait:
- A korszerű tudományos eredmények és modellezés használata a szakmai paradigmaváltáshoz.
- A táji vízvisszatartásra alkalmas helyek kijelölése. Szántóink ötödét, egymillió hektárt vizes művelési ágba kell venni, hogy a többit megőrizhessük. Ez nem a területek elvesztése, hiszen továbbra is az élelemtermelést szolgálnák, csak gabona helyett más alapanyagot adnának.
- A művelési ágak kötelező alkalmazkodása a víz jelenlétéhez a víztározásra kijelölt helyeken. A környezetet kevésbé terhelő művelési módok és agrotechnológiák támogatása, előírása.
- A jogi környezet és az agrártámogatási rendszer hozzáigazítása a vízpuffer-orientált gazdálkodáshoz, a táji vízvisszatartás terület- és térfogatalapú támogatása.
- A táji vízvisszatartáshoz szükséges vízgazdálkodási infrastruktúra vészhelyzet jellegű kiépítése, illetve a meglévők átalakítása, a vízgazdálkodási üzemrendek átírása.
- Az „árvíz” és a „belvíz” veszélyforrás helyett vízkészletként kezelése. A belvíz által érintett területek kötelező vízpuffer-orientált használata: rét, fás legelő, tó, nádas, rizsföld, gyümölcsény erdő.
- A regeneratív mezőgazdaság (talajművelés, szántóföldi legeltetés, agrárerdészet, egyéb agroökológiai módszerek) támogatása és elterjesztése.
- A szántás megszüntetése a potenciális vizes élőhelyeken.
- A kisgazdaságok deregulációja, rövid ellátási láncok, kisléptékű feldolgozók, közösségi értékesítés serkentése.
- A belterületi esővíz háztartási és településszintű visszaforgatása, a települési zöldfelületek vízpuffer-orientált kezelése, víz és vegetáció kapcsolatának erősítése, komposztálás. A szennyvízkezelés újraértelmezése.
- Oktatás és ismeretterjesztés, a fenntartható víz- és tájgazdálkodási elvek és gyakorlat megismertetése, népszerűsítése az államigazgatás, a gazdálkodók és a lakosság körében.
Mint a szóvivő mondta, a Zöld Gerilla Mozgalom várja az Agrárminisztérium, valamint az illetékes államigazgatási szervek válaszát a magyar tájért aggódó gazdálkodók, szakemberek és civilek kéréseire.
Addig is, ha már sivatagosodik az ország, és elsősorban a Kiskunság, az se legyen hiába! Ezért október 21-én, a kunadacsi Betyár Kúriában sivatagi struccversenyt rendez a Zöld Gerilla, agárversennyel és a tájgazdálkodásról szóló kerekasztalbeszélgetéssel.
ViAM
2023-10-07 at 05:11
Miután a vízgazdálkodásban teljesen tájékozatlan vagyok, az ragadta meg a figyelmemet, hogy a Csöpi nevű szép kis kecske kultúráltabban viselkedett, mint a pesti tüntetgetők többsége.
Orientál
2023-10-06 at 20:13
Persze a jelenlegi világgazdasági helyzetben villantsd a lét tehát a milliárdokat.
Vakondok
2023-10-06 at 18:54
Nem okoskodni kell, hanem ásni egy bazi nagy gördöt az ország közepén (pl. a Kiskunságon) és akkor majd ott megáll a víz, és vissza lesz tartva.
Királytigris
2023-10-06 at 17:50
Megint vihar egy biliben….
Nincs semmiféle elsivatagosodás!
Vannnak aszályok, és vannak csapadékosabb évek. Tavaly aszály volt, az idei év sokkal nedvesebb volt.
Arra kéretik, hogy a hisztit mellőzni szíveskedjenek!
Gijutsushi
2023-10-06 at 16:38
Kedves Vésey Kovács Úr!
Kérem, hagyjon fel a vízgazdálkodással kapcsolatos témák tolásával. Nem elég, hogy kevéssé ért hozzá (korábbi megnyilvánulásai bizonyították), de nem szán elég időt a tájékozódásra, ráadásul olyan embereknek biztosít megszólalást (pl. a riportban a ma Kopereczky Izsák Izraelje), akik még önnél is kevésbé értik a problémát és összefüggéseit, a javasolt “megoldásaik” következményeit. Még szerencse, hogy nem a kőhülye Kocsis Cake Oliviót, vagy a Kétfarkú Kutya Párt “szakembereit” interjúvolta meg!
Jelzem, hogy a Kis-Kunsági Homokhátság szárazodási problémájának megoldásán gőzerővel dolgozik az OVF. Legyen szíves tájékozódni az ovf.hu honlapon.
Ősember
2023-10-06 at 16:12
Nem leugatni akarlak benneteket.
Az ügy komolyabb annál,mintsem okoskodni szabadna.
Mégis:
A gerilla említése a névben már riasztó.A gerilla vagy balos,vagy libsi.A talajvízvesztés gyászosan tragikus.Bözsi kecskét belevinni megint kár.Tudni kell,hol jár az ember.
Így,neki se álljatok.Magyarországon általában minden szakma kirekesztő, önző,rátarti és gyanakvó.
Tüskeváras buli is jó buli,egyetlen vesszőt sem tehettek rossz helyre,mert már kinn is vagytok,miközben benn akartatok valamit.
Vésey Kovács László
2023-10-06 at 14:44
A cikk szövege a hirdetés után is folytatódik, de amúgy a videóból is kiderül:
„Kérdésünkre elmondta, hogy a gazdáknak nem kell tartaniuk a művelési ág megváltoztatásától, hiszen ez egyrészt nem érinti a tulajdonviszonyokat, tehát minden föld a tulajdonosánál maradna.”
Laci
2023-10-06 at 13:35
Tüntetni kecskével is könnyű. Azt felírták egy bazi nagy táblára, hogy az egykoron fok művelésre (árasztásos, ártéri gazdálkodás) használt területek, jelenleg szántó-vető gazdái, ingyen és bérmentve lemondanak a terület tulajdonjogáról, hogy a többiek érdekében ismét elárasszák??? Vagy csak a konc kell, amivel túl lehet élni, áldozatot vállaljon valaki más?
DörrögZuldán
2023-10-06 at 13:34
A szükséges földterületek földcserével vagy kisajátítással állami tulajdonba vehetők, persze érdeket sértene, de 1x el kell kezdeni végre.