Pesti Srácok

Elnöki rendeletet írt alá Joe Biden a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítéséről

Elnöki rendeletet írt alá Joe Biden a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítéséről

Rendeletet írt alá a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítéséről vasárnap Joe Biden amerikai elnök, a véres vasárnap néven elhíresült tragikus esemény 56. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezések részeként. "Minden választásra jogosult állampolgárnak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy szavazhasson, és számításba vegyék voksát" – mondta az elnök a megemlékezés alkalmából előre rögzített videóüzenetében, amelyben bejelentette az új rendelet aláírását.

1965. március 7-én, azon a napon, amely a történelembe véres vasárnap néven vonult be, az Alabama állambeli Selmában rendőrök brutálisan bántalmazták azt a mintegy hatszáz polgárjogi aktivistát, akik az afroamerikaiak választójogi diszkriminációja és a rendőri erőszak ellen békésen demonstráltak. Az eseményeket rögzítették a tévéstábok, és a felkavaró képsorok láttán sokan a feketék szavazati jogáért küzdő aktivisták mellé álltak. Nem sokkal ezután a kongresszus elfogadta a választójogi reformcsomagot. Joe Biden elnök a vasárnap aláírt rendeletben utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy tegyenek intézkedéseket a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében. Az ügynökségek kétszáz napot kaptak arra, hogy kidolgozzák terveiket a választók regisztrálásának kiszélesítéséről és választási információk terjesztéséről. Az elnök utasította az Egyesült Államok szövetségi információs igazgatóját, hogy korszerűsítse a kormány által üzemeltetett választási internetes oldalakat és digitális szolgáltatásokat. A demokrata többségű amerikai képviselőház szerdán szavazta meg a választási rendszert alaposan átalakító törvénytervezetet, amely egyebek között enyhítené a szavazásra jogosultság feltételeit, a szavazókörzetek határait nem az egyes tagállamok, hanem csak független bizottságok szabhatnák át, és átláthatóbbá tenné a kampányfinanszírozást.

A szenátusban sokkal nehezebb lesz elfogadtatni a tervezetet. A száz szenátorból hatvannak kell jóváhagynia, márpedig a demokraták a két függetlennel együtt is csak ötvenen vannak, meg kell győzniük még legalább tíz republikánust. Egyes demokraták felvetették, hogy ha nem sikerül elég nagy támogatást szerezni a tervezetnek, akkor szűkítsék azt le a szavazati jogosultság kérdésére. A törvénytervezetnek azért van nagy jelentősége most, mert a népszámlálási hivatal az idén adja át a friss adatokat az egyes államoknak, amelyek azután ezek alapján átrajzolják a szavazókörzetek határait, hogy a 2022. novemberi félidős választásokon már az új rendszerben szavazzanak az amerikaiak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.