Pesti Srácok

Elnököt választanak ma Szlovákiában

Elnököt választanak ma Szlovákiában

Közvetlen elnökválasztást tartanak szombaton Szlovákiában, ahol a szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott és érvényes voksok több, mint felének megszerzése kell, különben második forduló következik, amelyben már csak az első forduló két legjobb eredményét elért aspiráns mérettetik meg. Az idei választás második fordulóját március 30-ra tűzték ki. Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, és a felmérések ezt most sem valószínűsítik.

Az idei szlovák elnökválasztáson eredetileg tizenöt jelölt indult, de mivel ketten később visszaléptek, a szombati voksoláson tizenhárom jelöltre lehet érvényes szavazatot leadni. A visszalépett jelöltek egyike Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, a szlovák elnökválasztások történetének második magyar jelöltje. Menyhárt még februárban jelentette be, hogy visszalép az akkor legesélyesebbnek tartott jobboldali jelölt, Robert Mistrík vállalkozó javára. Alig egy héttel később azonban Mistrík is visszalépett, egy másik ellenzéki jelölt, a liberálisok által támogatott Zuzana Caputová, polgárjogi aktivista javára. Csütörtök reggel véget értek az elnökválasztás korteshadjáratai és érvénybe lépett a kampánycsend. A jelöltek támogatottságáról szóló felmérések közül az utolsókat két héttel ezelőtt lehetett nyilvánosságra hozni. Ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az eredményei rendkívül nagy eltéréseket mutattak, ami miatt a felméréseket több érintett is manipulációnak minősítette.

A jelöltek közül a felmérések egybehangzó állításai szerint négy támogatottsága haladja meg stabilan az öt százalékot, közülük háromnak lehet valós esélye arra, hogy szombaton a második fordulóba küzdje magát. Az utolsó felmérések legtöbbje az ellenzéki Zuzana Caputovát mutatja az első forduló favoritjának. Caputová egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként indul. A szlovák államfőt öt évre választják, hivatalos székhelye a pozsonyi Grassalkovich-palota, jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoga van; eddig ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra. A választáson, amely csaknem tizenhárommillió euróba kerül, 4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, közöttük – a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőinek kivételével – elítéltek is. A részvétel Szlovákiában rendszerint nem kimagasló, az utóbbi három alkalommal negyven és ötven százalék között alakult, és a második körben mindig némileg magasabb volt. A szombaton reggel héttől este tízig tartó szavazás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárása után hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények vasárnap hajnalban, a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.

Forrás: MTI; Fotó: Wikipedia

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)