A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a Hadházy Ákos által csütörtökön ismertetett korrupciógyanús ügyben. Az LMP-s politikus szerint a bátonyterenyei rakodóállomás építése során százmilliós uniós támogatást kapott a kivitelező cég, de a május 18-ai állapotok szerint az intermodális logisztikai központ fel sem épült. Egy magánszemély feljelentése nyomán csalás, sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt vizsgálódik a hatóság – állítja Hadházy. A PestiSrácok.hu az LMP “kellerlászlóját” az ő édesapja gyanús földügyleteiről és a Sallai R. Benedek által segített Nimfea Egyesület az összedőlt túrkevei malomra felvett tízmillióiról is megkérdezte. Utóbbira végül maga Sallai válaszolt.
Az LMP-s politikus a csütörtökön megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: 1,6 milliárd forintból építettek volna fel Bátonyterenyén egy intermodális logisztikai központot, amely iparvágányból, átrakodó daruból és egy fedett raktárcsarnokból állt volna a tervek szerint. A létesítmény tervezője szerint ugyanakkor épület egyszerűen nem is épült meg – emelte ki csütörtöki sajtótájékoztatóján az LMP antikorrupciós szakszóvivője, aki hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tudtával és beleegyezésével fizettek ki 838 millió forintos uniós támogatást az el sem készült beruházásra. Hadházy szerint az Ökogroup Zrt. 1,6 milliárd forintos beruházáshoz nyerte el a többszázmilliós európai uniós támogatást. Az LMP politikusa közölte: néhány napja saját szemével győződött meg arról, hogy az átrakodó állomás egyszerűen nem épült meg, holott az NGM május 2-án befejezettnek jelentette a projektet és a 300 milliós előleg mellé kifizette a maradék 538 millió forint uniós támogatást is. Ugyanakkor a helyszínen csak a projektet jelző táblát és olyan földmunkák nyomait lehet látni, amely szakértők szerint 50-100 millió forintba kerülhetett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az NGM annak ellenére egyezett bele a kifizetésbe, hogy 2015-ben még szabálytalansági eljárás is indult a beruházással kapcsolatban. Hozzátette: az ügyben már egy magánszemély feljelentést tett, így az LMP nem fordul a hatóságokhoz, ugyanakkor az NGM-et megkérdezik a történtekről. Hangsúlyozta: LMP szerint életképes kisvállalkozásoknak, valódi beruházásokra, átláthatóan megfogalmazott célok mellett kell szétosztani uniós forrásokat, azonban ha svindler cégeket hoznak helyzetbe, akkor az uniós ciklus végén a magyar gazdaság is “svindler gazdaság” lesz.
Ha valaki tükröt tart, egyből szennylappá válik…
Az antikorrupciós szakszóvivő a meg nem valósult projektet egy „szennylappal” pózolva igazolta. A „szennylap” történetesen az a Magyar Idők, amely éppen május 13-án kezdte pedzegetni Hadházy apjának állami földszerzéseit. Hadházy apjáról a Magyar Idők akkor azt írta, hogy állami földeket vásárolt. Ezt a napilap Györffy Balázs Jobbikos képviselőre hivatkozva úgy tálalta: “Twickel és Hadházy a Szekszárd Zrt. alkalmazottait vették rá arra, hogy termőföldet vásároljanak helyettük”. A lap szerint „ a cégadatbázis szerint a Szekszárd Zrt. igazgatótanácsi tagja valóban Hadházy Árpád, a cég tulajdonosa pedig Georg Albert Freiherr von Twickel, a vállalat jegyzett tőkéje pedig 862 millió forint. A jobbikos képviselő korábban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egy listájának másolatát mutatta be, amely szerint nyolcvan Szekszárd környéki földterületből hétre a zrt.-hez köthető emberek licitáltak. Egyébként Hadházy Árpád az ugyancsak Twickel család tulajdonában lévő Twickel Szőlőbirtok Kft. ügyvezetője.”
Az ügy pikantériája éppen az lehet, hogy az Európai Bizottság (EB) csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat; amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.Viszont, ha ebben az esetben egy külföldi üzletembert segítettek magyarországi földek vásárlásához, akkor felvetődhet a korrupció, visszaélés gyanúja.
Mégiscsak volt probléma idősebb Hadházy német bárója körül
Hadházy portálunknak nyilatkozva kifejtette: a Magyar Idők cikkének részben örül, hiszen a támadás igazi célpontja valószínűleg ő és nem az édesapja. Ez az antikorrupciós szakszóvivő szerint arra utal, hogy a Fidesz belső közvélemény-kutatásai szerint is kezdik észrevenni az emberek azt, amit mond: „az uniós pénzek elrablása a legmagasabb szintről szervezett szándékos lopássorozat.”
„Édesapám sem saját, sem családtag, sem úgynevezett stróman útján nem jutott állami földhöz. 6.5 hektár szőlőt művel nagyrészt saját kezűleg, ehhez a területeket 1986 óta apránként vásárolta és saját kezűleg telepítette be. Az állami földek eladását illetően pedig egyetértünk vele abban, hogy indokolatlan és sok esetben erkölcstelen.”
– hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak az LMP-s politikus.
„Édesapám munkáltatója von Twickel báró nehezen tekinthető külföldi üzletembernek, az ő édesanyja néhai Zichy Mária grófnő, Szekszárd város díszpolgára, aki a rendszerváltáskor jött haza az emigrációból és sokat invesztált az akkor még korántsem nagy presztizsű szekszárdi borászat fellendítésébe. Von Twickel báró maga német-magyar kettős állampolgár, négy lánya Magyarországon született , ő és családja folyékonyan beszélnek magyarul. A báró úr ellen feljelentést tett az az ügyvéd, aki a vitatott szerződéseket készítette, azonban az ügyészség az ügyet lezárta. Ennek ellenére természetesen az ügyet figyelemmel kísérem.”
– zárta mondanivalóját Hadházy Ákos.
Az összedőlt malomra felvett pénz is csak felfújt ügy?
Ugyanakkor szintén uniós pénzek miatt áll a bál Túrkevén, ahol még május elején dőlt össze a legutolsó malom. Abban az ügyben egy szintén LMP-s politikus Sallai R. Benedek érintett. Abban az ügyben viszont a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tett büntetőfeljelentést május 12-én. A hivatal akkor közölte: aggályosnak tartják, hogy több tízmillió forintos pálázati forrásból megvalósult beruházás mindössze öt éven belül megsemmisült. Mint írták, a vagyonkezelő Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Nimfea) a szélmalom belső felújítására és Molnárház építésére nyert el támogatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A projekt befejezését követően 2011-ben 15 millió 894 ezer 747 forint támogatást folyósítottak a két projektelemre – közölték, hozzátéve: a malom külső felújítására nem érkezett pályázat az MVH-hoz.
Sallai R. Benedek, LMP-s parlamenti képviselő, aki a támogatások felvételének időszakában és jelenleg is a Nimfea Természetvédelmi Egyesület vezetője a távirati irodának elmondta: bűncselekmény nem történt, épp az MVH ellenőrizte a kifizetést és a végrehajtást. A politikus elmondta: Túrkevén egy szélmalom maradt a 20. századra, 2005-ben az önkormányzattal kötöttek egy megállapodást, hogy megpróbálják felújítani az igen rossz állapotban lévő malmot. Hozzátette: 2010-ben a kormány döntése értelmében nem lehetett pályázni a felújításra, 2012-ben újra pályáztak, de nem kaptak semmilyen támogatást. Sajnos, mint több más malom, a túrkevei malom is összedőlt, amit nagyon sajnálunk – fogalmazott. Sallai R. Benedek kijelentette: a szélmalom összedőléséhez annyi közöm van körülbelül, mint a fagykárhoz.
A fotó Hadházy Ákos szelfije.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS