Megúszhatja a felelősségre vonást a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterének hűtlen kezeléssel vádolt testvére, Szilvásy István, mivel a bíróság ideiglenesen felfüggesztette az ellene és társai ellen indított megismételt eljárást arra hivatkozva, hogy az ügyükben elkészített vádirat alkalmatlan a tárgyalásra. Annak ellenére született meg ez a döntés, hogy az Egymásért alapítvány botrányába is belekeveredett volt kórházigazgatót ugyanezen vádak alapján tavaly márciusban már elítélte a bíróság.
Emlékezetes, a Fővárosi Főügyészség az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) volt főigazgatójával és két társával szemben folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat részben fiktív vállalkozási szerződés, illetve színlelt foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötése miatt. Noha Szilvásy György testvére kapcsán korábban milliárdos összegekről szólt a fáma, a terhükre rótt bűncselekmény végül öt és félmillió forintra olvadt. Ügyükben a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly márciusban hozott elsőfokú ítéletet: Szilvásy István felfüggesztett börtönbüntetést, két bűntársa pénzbüntetést kapott. Az indokolás szerint 2007-2008-ban Szilvásy az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) vezetőjeként egy céggel indokolatlanul szerződött, valamint egy főorvost indokolatlanul vett munkaviszonyba, mivel azt, ami a feladatuk volt, az intézmény dolgozói is elvégezhették volna. A bíróság szerint semmi nem támasztja alá, hogy egyáltalán végzett érdemi munkát a cég, illetve a főorvos. Mindezek ellenére az ÁEK mintegy öt és fél millió forintot kifizetett a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján. A cég feladata bérfejlesztéssel és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna. A közalkalmazotti jogviszonyban az ÁEK-nál dolgozó főorvosról több kórházi tanú azt mondta, hogy alig vagy éppen soha nem látta őt, holott a szerződés szerint meghatározott időt a munkahelyén kellett volna eltöltenie.
Szilvásy Istvánt hűtlen kezeléssel vádolják, de ügye elakadt a bíróságon. Fotó: nava.hu
Megakadt Szilvásyék pere
Ezt az ítéletet azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly októberben többek között iratellenesség, a tényállás felderítetlensége és helytelen ténybeli következtetés miatt hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet nem volt alkalmas a felülbírálatra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig február 15-én hatvan napra felfüggesztette az első fokra visszadobott büntetőeljárást, és kérte az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlására. A bíró tehát egy olyan vádirat kiegészítésére kérte az ügyészséget, amely alapján korábban – ugyanezen a bíróságon – már marasztaló ítélet született. A megismételt eljárásban ugyanis a bíróság már úgy látta, hogy a vádiratban megjelölt tényállás nem felel meg a törvényes vád követelményeknek, és a vádirat nem tartalmazza a vád tárgyává tett cselekmény leírását sem. Az indoklás szerint a vádirati tényállás pontosítása nélkül a bíróság érdemi döntést nem tud hozni, így hetek múlva fog csak eldőlni, hogy folytatódhat-e egyáltalán Szilvásyék ügye a bíróságon.
Milliárdos visszaélések miatt tettek feljelentést
Az ügy évekkel ezelőtti előzménye, hogy az Állami Egészségügyi Központnál történt állítólagos visszaélések miatt a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter belső vizsgálatot is elrendelt, majd feljelentést is tett, mivel a nyugállományú dandártábornok által 2007 és 2010 között vezetett ÁEK-nál és intézményeinél, valamint a honvédkórház honvédelmi tárca által felügyelt jogelődjeinél gazdasági bűncselekmények gyanúját is felvető szabálytalanságot tárt fel a Honvédelmi Minisztérium belső ellenőrzési főosztálya. A volt kórházigazgató mellett a miniszter által kezdeményezett, néhány évvel ezelőtti feljelentés „karcolgatta” az egykori gazdasági igazgató és pénzügyi osztályvezető felelősségét is. A vizsgálat akkori közlése szerint a honvédkórház és jogelődjei többmilliárdos értékben, a közbeszerzés megkerülésével, egyedi megrendelés alapján szereztek be gyógyszereket, illetve százmilliós értékben rendeltek meg higiéniás takarítást a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt. A vizsgálat megállapításai azt sem zárták ki, hogy többször szándékosan nem írtak ki pályázatot. Az ügyben még 2010 júniusában kezdett nyomozni a XIII. kerületi rendőrkapitányság hűtlen kezelés miatt, majd egy évvel később, 2011. május 5-én a volt főigazgatót gyanúsítottként hallgatták ki.
A milliárdos csalási és csempészési üggyel összefüggésbe hozott Egymásért alapítvány anyagilag támogatta a Szilvásy István által vezetett BM-kórházat. Fotó: Blikk.hu
A kémalapítvánnyal is a támogatók között
Szilvásy György testvére ugyanakkor nem csak az általa irányított intézmény vélt vagy valós gazdasági visszaélései miatt, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb titkosszolgálati botránya kapcsán is reflektorfénybe került. 2007-ben ugyanis kiderült, hogy a milliárdos csalási és csempészési üggyel összefüggésbe hozott Egymásért alapítvány anyagilag támogatta a Szilvásy István által vezetett BM-kórházat. De a szervezett bűnözéssel és az azóta már vesztegetéssel vádolt egykori NBH-s vezérekkel bűnös kapcsolatba került „jótékonysági szervezet” munkatársai közé tartozott Gyurcsány egykori fő bizalmasának másik fivére, Szilvásy Péter is. Ismert, a vád szerint az Egymásért alapítvány 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azt értékesítették. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Az alapítvány egykori vezetője, Földesi-Szabó László egy idő után kitálalt az ügyészségnek az alapítvány valódi céljairól. Kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működött évekig. Ennek az ötlete – Földesi-Szabó szerint – Jakubinyitól származott, de az alapítvánnyal összefüggő hálózat nyilvánvaló, hogy nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Jakubinyi – pénzbeli – szolgálataiért cserébe azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el büntetőügyeit. Földesi-Szabó szerint ebben az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői partnerek voltak. A volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi bűncselekmények miatt Jakubinyi és az NBH volt vezetőivel szemben jelenleg is eljárás folyik a Kaposvári Törvényszéken.
Címlapfotó: nava.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS