Elutasította a román szenátus szerdán a parlamenti választási törvény módosításáról szóló, vitatott sürgősségi rendeletet, amelyet két hete fogadott el a jobbközép bukaresti kormány.
A rendelet parlamenti elutasítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezte, és a szenátusban többségben lévő, ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is megszavazta, arra hivatkozva, hogy a kormány alkotmánysértő módon, közvita nélkül módosította a választási rendszert. A szenátusi többség ezért nem is volt hajlandó érdemben megtárgyalni és módosítani a kormányrendelet előírásait, mivel főleg annak elfogadási módját kifogásolta. Indoklásukban az RMDSZ szenátorai rámutattak: a kormány nem hozhat sürgősségi rendeletet a választójog terén, a választási rendszer pedig nem módosítható kevesebb, mint egy évvel a voksolás előtt, amit egy alkotmánybírósági döntés is tilt.
Az RMDSZ és a PSD egyébként főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart. A kormány a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézag felszámolásának szükségességével indokolta a sürgősségi rendeletet, a Ludovic Orban vezette kormány és Klaus Iohannis jobboldali államfő ugyanis előrehozott parlamenti választásokat akar kiprovokálni a júniusi önkormányzati választások időszakában.
A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorai szerint a baloldal valójában a többségében jobboldali érzelmű, többmilliós román diaszpórát akarja távol tartani az urnáktól, és ezért nem akarja, hogy hatályban maradjon a külföldön élő románok voksolását megkönnyítő rendelet. A sürgősségi rendelet ugyanis megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.
A román alkotmány szerint halaszthatatlan helyzetekben a kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel avatkozhat be a törvényhozás munkájába. A sürgősségi rendeleteket utólag a parlament is megvitatja, és törvényt hoz tartalmuk megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről. Az előrehozott választásokkal kapcsolatos, hétfőn hatályba lépett sürgősségi rendelet mindaddig érvényben lesz, amíg meg nem születik a megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről szóló törvény. Az ügyben a képviselőház hozza meg a végső döntést.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS