Arany- és deviza-megtakarításaik lírára váltására kérte Erdogan török elnök az ország polgárait a líra árfolyamvesztésének a megállítása érdekében.
A török líra pénteken kora délután 17 százalékkal állt gyengébben a dollárral szemben, korábban azonban 20 százalék napi veszteségnél is járt. A líra heti vesztesége 28 százalék, az év eleje óta pedig 71 százalékkal gyengült. Az euróval szemben 16 százalékkal gyengült péntek délutánra a török líra, heti vesztesége 26 százalék, az év eleje óta pedig 63 százalékkal gyengült. Erdogan elnök pénteken arany- és deviza-megtakarításaik lírára váltására kérte az ország polgárait a líra árfolyamának a védelmében. A török líra már az idei elnök- és parlamenti választások előtt is jelentős mértékben gyengült, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök az ország gazdaságának a megroppantására irányuló összehangolt nemzetközi akciónak tulajdonított. Devizatartalékaik lírára váltására akkor is intézett felszólítást az ország polgáraihoz a török elnök.
A török líra árfolyamvesztése az Egyesült Államokkal egyre mélyülő politikai ellentétekkel párhuzamosan a választások után is folytatódott. A líra árfolyamának zuhanása a napokban felgyorsult, miután az Egyesült Államok augusztus elején gazdasági szankciókat jelentett be Törökország ellen egy amerikai lelkész fogva tartása miatt. A török líra pénteki esését csak tovább gyorsította, hogy Donald Trump amerikai elnök a török alumínium- és acéltermékekre kivetett vám megduplázását jelentette be. Berat Albayrak török pénzügyminiszter pénteken Isztambulban új, a jegybanknak nagyobb függetlenséget biztosító és szigorúbb költségvetési fegyelemre épülő, fenntartható és egészséges mértékű gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika bevezetését jelentette be üzletemberek előtt tartott beszédében. Kevés részlettel szolgált azonban a kormány terveiről ahhoz, hogy meggyőzze a pénzpiacokat a török líra rekordnagyságú árfolyamesésének megállításáról. Az a kijelentése viszont, hogy a kormány az inflációt és a gazdasági növekedést nem tekinti egymás alternatíváinak, valószínűleg sokkal inkább tovább mélyíti a nemzetközi pénzpiac ellenérzéseit a török gazdaságpolitikával szemben. A kamatemelések zsigeri ellenségeként ismert Erdogan elnök ugyanis megerősödött mandátummal került ki a választásokból, és azt az álláspontot képviseli, hogy az olcsó hitelfelvételi lehetőségek rendelkezésre állása elengedhetetlen előfeltétele a gazdasági növekedésnek. Nemzetközi pénzpiaci szakértők a jegybank vonakodását a líra árfolyamvesztésének kamatemeléssel történő megfékezésétől a köztársasági elnök álláspontja által korlátozott függetlenségének tulajdonítják.
Forrás:MTI, Fotó:MTI
juhéjtrianondoncsu
2018-08-10 at 23:25
na mégis? bezzeg ha a puccs sikerült volna! szárnyalna a líra és a behurcolás is változatlan erővel folytatódna
Naprózsa
2018-08-10 at 22:50
Tudnék pár jelöltet, kedves Kaktusz. Főleg azok köreiből, akiknek – mint OV is utalt rá Tusnádi beszédében – nagyon nem érdekük, hogy egy erőskezű török szultán bedugaszolja az Európába vezető útvonalat a keletebbi muszlim, vagyis az arab invázió elől.
De van a financiális gondban része Erdogán indokolatlan luxusköltekezéseinek (lásd a luxuspalotáját), s a Szíriában végzett területfoglaló (bocsi: felszabadító) harcai sem olcsó játékok.
Alighanem lejmolni/zsarolni jön e hirtelen “meghívásra” most Németországba.
Kaktusz
2018-08-10 at 18:55
Igazán érdekelne, hogy kinek érdeke a török gazdaságot tönkretenni…