Az akkumulátorgyárak helyzetéről, a kormány politikájáról és a gazdaságpolitikáról beszéltek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt. Az ülés kezdetén a képviselők megemlékeztek Tellér Gyula (SZDSZ, Fidesz) elhunyt volt országgyűlési képviselőről. Az Országgyűlés hétfői ülésén mandátumigazolás és eskütétel is történt. Ferencz Orsolya lett a Fidesz-frakció új képviselője.
Ferencz Orsolya lett a Fidesz-frakció új képviselője
Ferencz Orsolya, a Fidesz képviselője esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. június 12-én. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Bajkai István áprilisi halála után a Fidesz a választási lista 58. helyén álló Ferencz Orsolyát jelölte az országgyűlési mandátum betöltésére. Ferencz Orsolya 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, valamint a főváros VIII. kerületében önkormányzati képviselőként is tevékenykedett.
LMP: szigorúbb fellépés kellene az akkumulátorgyárak ügyében
Keresztes László Lóránt (LMP) kifejtette: Bátonyterenyén tűz ütött ki egy akkumulátorgyárban, és az érintett céggel már korábban is voltak gondok. Az ilyen üzemek közelében élők, az ilyen cégeknél dolgozók nagy veszélyben vannak – jelentette ki. Kiemelte: ideje világosan beszélni arról, hogy mi történik az ilyen üzemek környékén. A kormány óriási mennyiségű akkumulátorgyárat akar felépíteni az országban, mentességet ad nekik a szigorú előírások alól, de nem veszi figyelembe, mi lesz a környezeti hatása ennek az ipari stratégiának – közölte.
Hozzátette: a kormány sokszor elnéző az érintett cégekkel. Azt mondta: kötelező vizsgálatokat kellene bevezetni az üzemeknél, és el kellene érni, hogy ne lehessen titkosítani a vonatkozó adatokat. Vannak olyan cégek, amelyek semmibe veszik az előírásokat, jogszabályokat, a kormány pedig ezt tétlenül nézi – tette hozzá.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy Magyarországon a munkavédelem, a dolgozók biztonsága elsődleges kérdés. Önmagában a 4,7 millió foglalkoztatott nagyon szép eredmény, de a munkakörülmények, a vonatkozó szabályok betartása és betartatása is fontos feladat – mondta.
Arra kérte a képviselőt, hogy Magyarország gazdaságának technológiai fejlesztése ellen “ne keltsen hangulatot”. Nem az a megoldás, hogy nem csinálnak valamit, hanem az, hogy jól csinálják, igyekeznek megelőzni a bajt és következetesen ellenőrzik a szabályok betartását – fogalmazott. Hozzáfűzte: ebben az esetben is éppen ezt teszik.
Párbeszéd: hazaárulás, amit a kormány tesz
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken is rosszul alakul az oktatás helyzete, több vidéki településen is a felmondást fontolgatják a pedagógusok. Amit a kormány az oktatással csinál, az a fiatalok jövőjének elvétele – hangsúlyozta.
Közölte: hasonlóan aggasztó a helyzet az egészségügyben is, kevés az orvos, rosszak a körülmények, és a szociális területen sem jobb a helyzet. A kormány a gyermekeknek sem ad valódi védelmet – mondta. Kitért még a Völner-Schadl-ügyre, a bátonyterenyei tűzre és a magas inflációra is.
Szabó Tímea a Párbeszéd – ZÖLDEK frakcióvezetője. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Hazaárulás, amit a kormány művel, de ennek vége lesz egyszer
– vélekedett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzék csak a fenyegetéshez ért, fenyegeti a kormánypárti szavazókat, csakhogy ebből a magyar emberek nem kérnek. Amikor az ellenzék felelősséget visel valahol, amikor bizonyítania kellene, azt nem tudja megtenni, semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hangsúlyozta.
Közölte: a jelenlegi kormány baloldali elődeinél eredményesebb a foglalkoztatás növelésében, az adórendszer javításában, a gazdaság fejlesztésében. A baloldalnak fel kellene hagynia a pedagógus-béremelés akadályozásával Brüsszelben – mondta. Hozzátette: 4 ezer milliárd forintba kerültek Magyarországnak az ellenzék által is támogatott szankciók. Kövér László házelnök azt mondta: nem mehet el szó nélkül a képviselő viselkedése mellett. Mint mondta: a képviselő próbálja “széttrollkodni” az ülést, “infantilis” a viselkedése.
Mi Hazánk: elhibázott a kormány gazdaságpolitikája
Toroczkai László (Mi Hazánk) elmondta: a vasárnapi időközi választáson képviselőjük Békés városában megverte a Fidesz jelöltjét, ami azért is történhetett, mert a magyarok nagyon fel vannak háborodva a kormány intézkedései miatt, így a kutakkal kapcsolatos tervek miatt is. Jó, hogy sikerült jobb belátásra bírni a kormányt és meghátrált ebben az ügyben – közölte. Hozzátette: pártja sok más ügyben is meghátrálásra szeretné bírni a kormányt.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője. Fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Kiemelte: a rossz, elhibázott gazdaságpolitika miatt üres az államkassza, ezért talál ki a kormány újabb sarcokat, és még mindig nem érti, hogy a gazdaságpolitika a hibás. Valóban tiltakozni kell a gazdasági migránsok elosztása ellen, de az sem jó, hogy a kormány vendégmunkások beáramlását lehetővé tevő törvényt akar elfogadtatni az Országgyűléssel – mondta. Hozzáfűzte: ezzel még jobban letörik a fizetéseket Magyarországon.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy bár a képviselő szerint elhibázott a kormány gazdaságpolitikája, a tények nem ezt mutatják. Egymillió új munkahely jött létre, amit a baloldali képviselők teljesíthetetlennek tartottak, az EU legjobbjai közé tartozik a gazdasági növekedés, és a kormány hatékony gazdaságfehérítő intézkedéseket hozott – sorolta. Úgy vélte, ma már munkaerőhiány van Magyarországon, ezért a gazdaság teljesítményének fenntartásához szükséges lépéseket tesz a kormány.
Jobbik: a kormány miatt nem érkeznek meg az uniós források Magyarországra
Brenner Koloman (Jobbik) megalapozatlannak nevezte a 2024-es költségvetést, amelynek nyári benyújtását is felelőtlennek tartja a kormányzat részéről. Azt mondta, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra számít, idén már nem érkezik uniós forrás Magyarországra. Ez kizárólag a jelenlegi fideszes kormány hibája, mert az elmúlt 13 évben módszeresen leépítette a jog uralmát és rendszerszintű korrupciót valósított meg – jelentette ki.
Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Közölte, a jelenlegi, orbáni inflációval terhelt gazdasági és szociális válságban nagy szüksége lenne a magyar polgároknak az uniós pénzekre. Szólt arról is, hogy a Jobbik elutasítja “az osztályharcot az utakon”, a gyalogosoknak, a tömegközlekedéssel járóknak, az autósoknak és a kerékpárosoknak is biztosítani kell a biztonságos közlekedéshez való jogot.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a magyar és az európai gazdaság mozgástere is szűkült, és ebben nagy szerepe van az uniós döntéseknek, az energiaáremelkedés visszaveti az európai GDP-t.
Egész Európa évtizedek óta nem látott gazdasági kihívásokkal néz szembe, és ez a magyar gazdaság mozgásterét is szűkíti
– közölte. A kormány jó párt intézkedést hozott: fenntartja az árstopokat, a kamatstopot, a rezsitámogatást, bevezette a vármegyebérletet, visszaállította a 13. havi nyugdíjat. A jövő évi büdzséről azt mondta, a meghatározó területekre – védelmi kiadások, oktatás, egészségügy – még a szűkülő mozgástér ellenére is több pénz lesz. Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte Magyarország uniós tagságát, és azt firtatta, a Jobbik miért csatlakozott egy olyan pártszövetséghez, amely mindent megtesz azért, hogy ezek a források ne érkezzenek meg.
MSZP: ócska és gagyi a 2024-es költségvetés
Vajda Zoltán (MSZP) ócskának és a gagyinak minősítette a 2024-es költségvetést, amelynek szerinte semmi köze nincs a valósághoz. Emlékeztetett arra, hogy az idei költségvetést 4 százalékos növekedéssel és 5 százalékos inflációval tervezték, miközben egy éve technikai recesszióban van a magyar gazdaság, az infláció a tervezett háromszorosa és a büdzsét tavaly nyári elfogadása óta százszor módosították. Ebből még sem vont le semmi tanulságot a kormány – bírált, megjegyezve, az uniónak tett ígéretek ellenére nem szüntetik meg a különadókat sem. Szerinte jobban járna az ország, ha a költségvetést visszavonnák.
Vajda Zoltán, az MSZP képviselője. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Közölte, a kormány jelentette kockázatot a magyar embereknek egyre drágább finanszírozni, minden magyar ember évente 150 ezer forinttal többet kénytelen fizetni a magyar államadósság finanszírozására az “Orbán-kockázat” miatt. Azt mondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg Magyarországra az uniós források.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette:
a költségvetés főösszegei reálisak és teljesíthetők.
Szerinte a képviselő felszólalásában egy biztos elem volt: az Országgyűlés előtt van a jövő évi büdzsé. Hozzátette: a 2010 előtti, szocialista kormányok által készített költségvetések egyetlen évben sem teljesítették a költségvetési hiányt, inkább azokra lehet mondani, hogy ócska és gagyi. Jelezte azt is, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is támogatja a költségvetési törvényjavaslatot.
Budapest, 2023. június 12.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. június 12-én.
MTI/Illyés Tibor
A büdzsé módosításáról azt mondta, ha a kormány egyik irányzatból átcsoportosít egy másikba, az a kormány jogszabály adta lehetősége. Háborús idők vannak, ezért az átcsoportosítást a kormány joggal teszi meg – mondta.
A magyar emberek egy fillérrel sem fizetnek többet azért, mert az uniós források nem érkeznek meg
– hangoztatta. Úgy értékelt, a képviselő a multicégeket védi, amikor azt kifogásolja, nem szünteti meg a kormány a különadókat.
Momentum: különadót sikerült kivetni a középosztályra
Fekete-Győr András (Momentum) emlékeztetett arra, hogy a Sevilla-AS Roma Európa-liga döntő idején élesítették a Magyar Közlönyben a Fidesz-KDNP újabb megszorítását, a 13 százalékos kamatadót. Eddig legalább a bankban tartott pénze biztonságban lehetett annak, aki megfizette a munkája után az adót – mondta.
Fekete-Győr András a Momentum képviselője. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Egy hónap alatt kellene magyarok tízezreinek átalakítania a megtakarításait. Szép megszorítást, különadót sikerült kivetni a középosztályra
– közölte. A kormány ad arra biztosítékot, hogy az állampapírra néhány év múlva nem vet ki extra adót? Hogyan lehet megbízni egy olyan kormányban, amely rendszeresen 23 óra 40 perc környékén írja át a magyarok életének szabályait? – kérdezte. Elmondta, ha a Momentum kormányra kerül, akkor az lesz a célja, hogy kiszámítható és tervezhető legyen az élet, hogy évekig ne változzanak az adótörvények.
Dömötör Csaba államtitkár kijelentette: semmilyen focimeccs nincs összefüggésben a közigazgatás működésével. Közölte,
a jelenlegi kormány alatt jelentősen csökkent a vállalkozások és a családok adóterhelése, a Momentum azonban kétkulcsos adót vezetne be, amely sokkal magasabb adószintet jelentene.
Szerinte a Momentum meghatározó ügyekben mindig ellentétesen cselekszik az ország érdekeivel.
Budapest, 2023. június 12.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. június 12-én.
MTI/Illyés Tibor
Felidézte, hogy az ellenzéki párt a háborúba sodródás politikáját folytatja, fegyverküldést is javasolt, kezdetektől kampányolt a szankciókért, amelyek gúzsba kötik Magyarországot. A Momentum legsúlyosabb húzásának azt tartotta, hogy azért kampányol, az EU újabb feltételhez kösse az uniós források kifizetését, ráadásul az oktatás területén, ahol az uniónak nincs hatásköre.
DK: tovább száguld az “orbáni infláció”
Arató Gergely (DK) a kormány bírálta az inflációs adatok miatt. A 20 százalék feletti inflációs adatok azt mutatják, “tovább száguld az orbáni infláció” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a magyar inflációs adat a legnagyobb Európában és ez az Orbán-kormány “terméke”, hiába hivatkoznak a kormányoldalon a szankciókra és a háborúra. Egy kutatásra hivatkozva arra is kitért: a magyar társadalom 1 százaléka birtokolja az ország vagyonának egyharmadát. A képviselő a miniszterelnök családját valamint gazdasági és közéleti szereplőket sorolva azt állította: szerinte soha ekkora egyenlőtlenség nem volt a társdalomban, azonban ez nem rendszerhiba, hanem a kormányoldal célja. Kijelentette: a Dobrev Klára vezette árnyékkormány “fejéről talpára” állítaná Magyarországot, emelné a béreket és a nyugdíjakat.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a képviselő kihagyta a felszólalásából, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az elmúlt 30 évben mennyi osztalékot vett ki a cégeiből, illetve hogyan szerezte ezeket a társaságokat a rendszerváltáskor. Leszögezte:
a KSH jelentése szerint éves viszonylatban 21,5 százalékos az infláció, ugyanakkor hónap-hónap összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkentek az árak vagyis “jelentősen megindult az infláció csökkenése”.
Hozzátette: a kormány a családokat és a vállalkozásokat többféle intézkedéssel, így például a rezsicsökkentéssel is segíti.
Kövér László házelnök a közbe kiabáló Vadai Ágnest (DK) és Arató Gergelyt (DK) arra szólította fel, hogy viselkedjenek legalább úgy, ahogyan “egy nagycsoportos óvodástól elvárható lenne”, “ne óbégassanak bele” az államtitkári válaszba.
Ha nem bírnak magukkal, forduljanak szakemberhez!
– mondta a házelnök.
KDNP: nem akarunk bevándorlóország lenni!
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője “hajmeresztőnek” nevezte, hogy Brüsszelben a múlt héten megszavazták a “kötelező migránskvótát” a belügyminiszterek tanácsának ülésén. Hangsúlyozta:
Brüsszel ezzel tovább bátorítja az embercsempészeket és meghívót ad a migránsoknak.
Úgy vélte: Brüsszel visszaél a hatalmával, amikor bevándorlóországot akar csinálni Magyarországból. Emlékeztetett: a magyarok népszavazáson mondták ki, hogy nem kérnek a kötelező kvótákból. Kijelentette: Brüsszel az önfeladás útjára lép ezzel döntéssel, hiszen olyan politikát képvisel, amelynek célja, hogy keresztény civilizáció eltűnjön. Arra is felhívta a figyelmet: a magyar baloldal is megszavazta a migránskvótára vonatkozó terveket az Európai Parlamentben. Mi azonban nem akarjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen – jelentette ki.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta: az elmúlt 8 évben számtalan kvótaterv bukott már el az EU-ban, ezért kerestek most egy olyan módszert, amellyel ki lehet kerülni a tagállamok teljes egyetértését. A belügyi tanácsban ugyanis lehet minősített többséggel dönteni, hiszen a múlt csütörtökön úgy fogadták el ezt a javaslatot, hogy Magyarország és Lengyelország ellene szavazott, Litvánia, Szlovákia, Málta és Bulgária pedig tartózkodott – tette hozzá. Megkérdőjelezte a döntés jogállamiságát arra hivatkozva, hogy 20 perccel a javaslat kiküldése után volt a szavazás.
Fidesz: támogatjuk a kormány illegális migráció elleni harcát
Halász János (Fidesz) az illegális migráció aggasztó mértékű emelkedéséről számolt be. Mint mondta: 2022-ben duplájára emelkedett az illegális határátlépési kísérletek száma, tavaly már 260 ezer esetben kellett intézkedniük a rendőröknek és a határvadászoknak, a migránsok pedig egyre agresszívabbak lettek. Hangsúlyozta: Brüsszelben is újra és újra meg kell küzdeni az illegális migrációval, hiszen ismét előkerült a migránskvóta terve, amelyet már korábban többször át akartak erőltetni a tagállamokon.
Ha a javaslat megvalósul, akkor a tagállamoknak nem lenne beleszólása abba, kivel akarnak együtt élni saját területükön
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ez a lépés ismét azt bizonyítja, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Ha a baloldalon múlna, akkor már rég bevándorlóország lennénk, a Fidesz azonban ezt nem engedi meg, a kormánypárti frakció támogatja a kormány illegális migrációval szembeni harcát – jelentette ki.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára felhívta a figyelmet arra: Magyarországon – Európában egyedüliként – kikérték az emberek véleményét a kérdésben, és a népszavazáson résztvevő magyarok 98 százaléka elutasította a betelepítési kvótát. Úgy értékelt:
akár a háború, akár a migráció ügyét nézik, “nagy mozgásban van a brüsszeli gőzhenger”, és Brüsszelt nem érdekli, hogy a magyarok nem akarnak migrációt és háborút.
Szerinte ez még egy ok arra, hogy a jövőre esedékes EP-választáson irányváltást akarjanak elérni a brüsszeli politikában. Teljes jogú tagok vagyunk és a hallatni fogjuk a hangunkat – jelentette ki.
Hegedűs Andrea a DK képviselője arról beszélt, hogy minden magyar állampolgárt válogatás nélkül súlyt az áremelkedés. Úgy fogalmazott,
az albérletek ára lassan megfizethetetlen. Továbbá idegesek az emberek bevásárláskor is, hogy mennyi mindenről kell lemondaniuk.
Hegedűs Andrea a DK képviselője. Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
A politikus szerint a kormány semmilyen segítséget nem ad az embereknek, ezért kénytelenek a szomszédos országokba átjárni vásárolni. Hegedűs szerint ekkora drágulás utoljára Rákosi Mátyás idején volt és ezért állítása szerint Orbán Viktor a felelős.
Fónagy János államtitkár válaszában kifejtette, 2008-2009-ben a baloldal által kezelt válságból az Orbán-kormány húzta ki az országot. Hozzátette, az 11%-os munkanélküliséget az Orbán-kormányok csökkentették 4% alá. Az államtitkár kiemelte, a kormány inflációt letörő intézkedései működnek, a januári 25,7%-os tetőzés után májusban 21,5%-ra mérséklődött az infláció. Úgy fogalmazott,
eddig több, mint 20 intézkedésről döntött a kormány az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében.
Fónagy János kiemelte, az infláció további csökkentésének érdekében a kormány bevezette a kötelező árletörő akciózást is.
LMP: átalakítja-e a gyermektraumatológiai ügyeletet a kormány?
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, milyen módon tervezi a kormány átalakítani az ügyeleti ellátást a gyermektraumatológiában, hogy az megfelelő legyen, hány helyszínen hány szakorvossal lehet számolni, ha a szülők kénytelenek igénybe venni a gyermektraumatológiai ellátást. Nemrég ugyanis zavar állt elő az ellátásban, mert egy ellátóhely nem tudta ellátni az ügyeletet – közölte. Megjegyezte: az új ügyeleti rendszer alkalmatlan arra, hogy biztonságot nyújtson az embereknek.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy tavaly a szakma ajánlására alakult át a gyermektraumatológiai ügyeleti rendszer. Azt mondta:
abban az esetben, amelyről a képviselő beszélt, az történt, hogy egy informatikai hiba miatt a két ellátóhely közül csak az egyikbe vihették a betegeket
– mondta. Hozzátette: ez nem rendszerhiba, nem mindennapos helyzet, ilyen a világon bárhol előfordulhat. A képviselő nem fogadta el a választ.
Fidesz: hogyan segíti az infláció letörését a kötelező élelmiszerakciók bevezetése?
Szatmáry Kristóf (Fidesz) kifejtette: a kormány célja, hogy a szankciók ellenére is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat és a munkahelyeket és év végére egyszámjegyűre csökkentse az inflációt. Ennek érdekében több intézkedést is bevezetett, ilyen a kötelező akciózás az üzletekben – emlékeztetett. Közölte: az új intézkedéstől azt várják, hogy az árak csökkentésével és a verseny fokozásával tovább mérséklődhet a szankciós infláció. Hogyan indulhat meg az infláció csökkenése ezzel az intézkedéssel? – kérdezte a képviselő.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a háború és a brüsszeli szankciós politika komoly terhet rótt Magyarországra, és egész Európában komoly inflációs hullám indult. Az infláció csökkentése érdekében eddig hozott kormányzati intézkedések azonban működnek, az infláció csökkenni kezdett – jelentette ki. Közölte:
a további csökkenés érdekében vezették be a kötelező akciózást a boltokban, ennek elsődleges célja, hogy az emberek megfizethető áron férjenek hozzá a termékekhez.
A kiskereskedők túlteljesítik az előírt árcsökkenést, ami pozitív visszajelzés, és így a családok jóval olcsóbban juthatnak hozzá élelmiszerekhez – mutatott rá. A képviselő elfogadta a választ.
KDNP: mit tesz a kormány az energiafüggetlenség érdekében?
Szászfalvi László (KDNP) a mezőcsáti napelempark júniusi eleji átadása kapcsán érdeklődött arról, milyen intézkedéseket tesz a kormány Magyarország energiafüggetlenségének megteremtése érdekében. Elmondta, az energiaügyi miniszter többször beszélt arról, hogy a magyar energiamixben csökkenteni kell a földgázigényt, míg a villamos energia arányát növelni kell. Az energiafüggetlenség meghatározó elemének tartotta a paksi atomerőművet, ezért a képviselő szerint folytatni kell paksi bővítést.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság új korszakot indított el, a kormány legfontosabb feladata az ország energiafüggetlensége, az ellátás biztonságának garantálása, a rezsicsökkentés megvédése és az energiaárak megfizethető szinten tartása. Jelezte,
célkitűzés, hogy növelni kell az alternatív forrásokból származó villamos energia arányát az energiamixben, új termelő- és tárolókapacitásokat kell kialakítani.
Szólt arról is, hogy idén megkezdődik a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra. A kormánypárti politikus a választ elfogadta.
A DK a halmozottan fogyatékos emberek ellátását kérte számon a kormányon
Varga Zoltán (DK) “embertelennek” nevezte az Orbán-kormányt, és azt kérdezte: miért nem sikerült 10 év alatt több olyan intézményt létrehozni, amely alkalmas a halmozottan fogyatékos emberek ellátására. Emlékeztetett: ezt a feladatot elvették az önkormányzatoktól és állami kézbe adták, azonban az elmúlt 10 évben csak 11 ilyen otthont adtak át.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: nem a Pénzügyiminisztérium hatáskörébe tartozik a kérdés, ugyanakkor jelezte: az önkormányzatoktól átvett feladatokat az állam maximális felelősséggel látja el.
Varga Zoltán válaszában úgy fogalmazott: az államtitkár “reménytelenül hazudik”, az állam valójában azért vette el ezeket az intézményeket az önkormányzatoktól, hogy “rátegye a kezét” és nem érdekli a bentlakók sorsa. Tállai András viszonválaszában hazugsággal vádolta a képviselőt, aki szerinte zagyvaságokat beszélt.
Momentum: az MNB is egyetért az ársapkák kivezetésével?
Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt: Magyarországon súlyos megélhetési válság van, az uniós támogatások nélkül életképtelen a magyar gazdaság, és sehol sem akkora az EU-ban az infláció mértéke, mint nálunk. Mit csinál a jegybank? – kérdezte. Úgy értékelt: egyre nyíltabb konfliktus áll fenn az MNB vezetése és a kormány között, hiszen Matolcsy György jegybankelnök az ársapkák azonnali kivezetését sürgette, illetve az MNB és a kormány közötti elvi ellentétről is beszélt. A jegybank ezek szerint egyetért a Momentummal az ársapkák kivezetésében, és felelőtlen hazárdjátéknak tartja, amit a kormány művel a magyar költségvetéssel? – kérdezte.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta: a magyar gazdaság elmúlt 10 évben elért mindegyik eredménye mögött ott áll az MNB. Kifejtette: 2013-tól 2019-ig egy egyensúlyőrző növekedési pályán haladt az ország, miközben a gazdasági fejlettség folyamatosan közelített az európai átlaghoz. Erre az elmúlt száz évben nem volt példa – tette hozzá. Hangsúlyozta: 2017 és 2021 között a Magyar Nemzeti Bank biztosította, hogy az átlagos infláció 3 százalék volt. Emellett 2020-2021-ben a jegybank 11 ezer milliárd forintnyi likviditást tolt be a magyar gazdaságba a járvány ideje alatt, ezzel megalapozva a gyors helyreállást. A pénzpiacokat az elmúlt évben egy háborús környezetben komoly változékonyság érintette, de a Magyar Nemzeti Bank határozottan lépett föl, biztosította a magyar pénzpiacok stabil működését – jelentette ki.
Bedő Dávid reakciójában ismét azt kérdezte: egyetért-e a jegybank alelnöke a Momentummal és Matolcsy Györggyel az ársapkák kivezetésében. Virág Barnabás viszonválaszában jelezte: a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az árstopok a bevezetést követő időszakban hatékonyan képesek voltak megfékezni az árak emelkedését, azonban hosszú távon elindulnak olyan mechanizmusok a gazdaságban, amelyek kikerülik, és gyakorlatilag más termékek árában jelenítik meg az ott jelentkező hatásokat. Ugyanakkor leszögezte: az infláció gyorsuló ütemben csökken Magyarországon, és ez a következő hónapokban is folytatódni fog. Szerinte ennek az oka az, hogy a magyar gazdaságpolitika minden pillére egy irányba hat idén, mind a monetáris, mind a költségvetési, mind a szabályozási politika, amin keresztül év végére elérhető lesz az egyszámjegyű inflációs tartomány.
MSZP: mennyivel emelkednének az árak az ársapkák kivezetése esetén?
Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte: valóban el akarja-e törölni a kormány a hatósági árakat, és ha igen, készített-e olyan felmérést, amely megmutatja, hány százalékkal drágulnának az alapvető élelmiszerek az intézkedés kivezetése után.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt válaszolta: a kormány célja továbbra is az, hogy az év végére le tudják törni az inflációt. Bíztatónak nevezte a csökkenés a gyorsuló ütemét, de – hangsúlyozta – egyelőre a csökkenés mértéke még nem elég ahhoz, hogy kivezessék az élelmiszer árstopot, ezért azt június 30-ig meghosszabbították. Hozzátette: júniustól a kötelező akciók is elkezdődtek a boltokban, illetve indul az online árfigyelő rendszer is.
Gurmai Zita válaszában az ársapkák megtartása mellett érvelt. Orbán Balázs viszonválaszában a Momentum árstopok kivezetését szorgalmazó felszólalására utalva azt mondta: az MSZP-s képviselőnek nem a kormánnyal, hanem saját baloldali szövetségeseivel van “perlekednivalója”.
Jobbik: vészjósjó a hazai iskolarendszer jövője
Ander Balázs (Jobbik) a hazai iskolarendszer jövőjét vészjóslónak nevezte, mint mondta, a pedagógusok elöregedettek, az utánpótlás nagyon döcögős. A diplomás fizetéseknek csupán fele a tanári fizetés, és a jövő évi költségvetés “az orbáni infláció” hatásait sem tudja ellensúlyozni. Miért nem nemzeti forrásból teremtik elő a fedezetet, miért várnak, mutogatnak Brüsszelre? – tette fel a kérdést. Ha nem marad tanár, a versenyképes Magyarország ideájának is búcsút mondhatnak – jegyezte meg.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: közös a cél, hogy a pedagógusok a pályán maradjanak, ne morzsolódjanak le. Az új törvénynek, az új életpályának ez a célja, hogy mindenkinek a teljesítménye határozza meg a bérét. Ha ezt ezek szerint tudja támogatni, fogjanak össze ebben az ügyben – bíztatta a képviselőt. A visszatartott uniós forrás, a 800 milliárd forint azonnal menne a pedagógusbérekre, azt hogyan tudná bárki ellopni? – reagált a képviselő egy másik felvetésére.
Állami beruházások
Az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitája során Bóna Zoltán (Fidesz), a törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsolva jelezte, a tárgyalt előterjesztés célja, hogy a költségvetéshez igazítsa a fejlesztéseket, “a többet kevesebbért” elvet érvényesítse, kizárja, hogy szükségtelen beruházások valósuljanak meg. Emellett, hangsúlyozta, elfogadása esetén erősebb piacvédelmet tesz lehetővé, valamint hatékonyabban érvényesíti a fenntarthatósági és más lényeges szempontokat. Hozzátette: a javaslat új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét az erősebb, az Európai Unió legfejlettebb államaihoz közelítő Magyarország megteremtése érdekében.
Miniszter: ez egy vállaltan patrióta javaslat
Lázár János építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal való egyeztetés első szakaszában az EB érdemi észrevételt nem tett, jelezve, a gyakorlati monitorozást kívánja alkalmazni. Semmiféle európai uniós jogba vagy normába nem ütközik a törvény elfogadása – hangsúlyozta a miniszter, megemlítve, hogy a tárgyalt törvényjavaslat mellett a magyar építészetről alkotott joganyag szabályozhatja a területet annak érdekében, hogy “egy professzionális menetben, egy professzionális kéz által” történjen a folyamatok menedzselése.
Ott ruházunk be, ahol erre a leginkább szükség van – fogalmazott Lázár János, fontosnak nevezve, hogy ezek a projektek magyar alapanyagokkal, szakemberekkel, magyar tudással, magyar haszonra valósuljanak meg.
A tárgyalt előterjesztést “vállaltan patrióta törvényjavaslatnak” nevezte, amely kedvezni kíván a hazai szereplőknek, “egy központból és erős kézzel vezényli le a beruházásokat”, demokratikus döntéshozatali rendszer mellett, a modernitás és a patrióta szempontok figyelembe vételével.
Kisebbségi vélemény
Keresztes László Lóránt (LMP) a fenntartható fejlődés bizottságában megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismertetve egyetértett abban, hogy van a témában jogalkotási kényszer. Jelezte: sok ponton egyetért, de szerinte ezek “konkrét megvalósulására a törvényjavaslat szövegében nem találtunk garanciát”.
Képviselői felszólalások
Keresztes László Lóránt (LMP) annak a véleményének adott hangot: a tárgyalt törvény elfogadása esetén kétséges, hogy a környezetvédelmi szempontokat kompetens módon képviselni tudó személy helyet kap az ellenőrző testületekben. Szerinte az előterjesztés távol áll a patriotizmustól és a fenntarthatóság szempontjainak őrétől, ugyanakkor “a döntő szempont akkor is a miniszteré lesz”, ő akár mentesítést is adhat ezen törvény érvényesítése alól. Szabó Sándor (MSZP) a törvényjavaslat előkészítését dicsérte, kiemelve a nagyszámú egyeztetést.
Mindannyian tudomásul vesszük, hogy ha kevesebb a forrás, akkor azt koncentráltabban kell felhasználni – fogalmazott, megjegyezve, szerinte “kicsit érthetetlen és elfogadhatatlan”, hogy ilyen módon szabták meg a kivételek lehetséges körét, kihagyva abból például a települési önkormányzatokat.
Miniszter: az építőiparban van mód patrióta érdekérvényesítésre
Lázár János építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, “a pénz állami költségvetésből való eredete meghatározza azt, hogy hogyan lehet felhasználni, az államnak erről joga van intézkedi, rendelkezni”. Kiemelte: “vizsgálni kell az egyedi megvalósítási képeségeket, és ez alapján kell döntéseket hozni”. Lázár János hangsúlyozta, az építőipar azon kevés ágazatok egyike, ahol még patrióta érdekérvényesítésre lehetőség; a 350 ezer magyar munkavállalót foglalkoztató ágazatban “a magasépítésben teljesen, a mélyépítésben nagyrészt sikerült a külföldieket kiszorítani”.
A miniszter megemlítette: kapkodva nem lehet nagyberuházásokat jól és jó áron megvalósítani.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.
Közlekedési törvények
A közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Bóna Zoltán (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, hogy az indítvány hozzájárul a közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára kiemelte, hogy az indítvány 15, a közlekedési ágazathoz szorosan kapcsolódó jogszabály módosítására tesz javaslatot. A módosítás átülteti az uniós szabályokat a magyar gyakorlatba, valamint hozzájárul a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának fejlődéséhez – mutatott rá.
A javaslat bevezeti a személyhez kötött utazási jogosultság, illetve a közlekedési elektronikus azonosító fogalmát – emelte ki. Keresztes László Lóránt (LMP) felszólalásában azt mondta, hogy Budapesten kívül gyakorlatilag saját forrásokból kell megoldaniuk a városoknak a közösségi közlekedést.
A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat, az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes agrártörvények módosításáról szóló törvénymódosítások bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáival folytatta munkáját hétfőn késő este az Országgyűlés.
Magyar Corvin-lánc
Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat célja a Magyar Corvin-láncra, a Magyar Corvin-lánc Testületre és a Magyar Corvin-lánc Irodára vonatkozó jogszabályok összhangjának megerősítése és a Magyar Corvin-lánc tekintélyének ápolása. A javaslat új, önálló törvényben szabályozza újra a Magyar Corvin-láncra, a Magyar Corvin-lánc Testületre és a Magyar Corvin-lánc Irodára vonatkozó rendelkezéseket, amelyek jelenleg két törvényben találhatók. A Magyar Corvin-láncot ezt követően is a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztése alapján. Ugyanakkor a hatályos szabályozáshoz képest érdemi változás, hogy a Magyar Corvin-lánc Iroda a továbbiakban a Sándor-palota szervezetében fog működni, vezetőjét a továbbiakban a köztársasági elnök nevezi ki. A javaslatról vita nem bontakozott ki. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára zárszavában úgy értékelt: a Corvin-lánc tekintélyét rombolta a DK az általános vita során, és a nemzet számára fontos emberekbe rúgott bele. Ezért az államtitkár szerint az ellenzéki párt képviselőinek bocsánatot kellene kérniük a Corvin-lánccal kitüntetettektől.
Innovációs és tudományos eredmények hasznosítását elősegítő törvények
Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló javaslat lehetővé teszi, hogy a kivételes tehetségű hallgatók a mesterképzésükkel párhuzamosan rögtön doktori fokozatszerzésre is jelentkezhessenek. Tartalmazza továbbá, hogy a tanárképzés megerősítése érdekében a tanárképző központok pedagógusközponttá alakíthatók azért, hogy a pedagógusképzésbe még inkább bekapcsolódhassanak a köznevelésben dolgozó szakemberek. A javaslat emellett tartalmazza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnevezésének módosítását Magyar Kutatási Hálózatra. A javaslatról vita nem alakult ki. Zárszavában Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára kiemelte: az elmúlt években megújult, megerősödött a magyar felsőoktatás, innováció. A kijelölt célok mentén egy versenyképesebb, kiszámíthatóbb, rugalmasabb felsőoktatási egyetemi hálózata lesz Magyarországnak, amelyet az elmúlt hetekben, hónapokban Brüsszel folyamatosan, jogalap nélkül támad. A kormány feladata – tette hozzá, hogy megvédje a magyar diákokat, kutatókat, oktatókat.
Agrártörvények módosítása
Az Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló törvényjavaslatról Bóna Zoltán (Fidesz), a Törvényalkotási Bizottság előadója jelezte, a javaslat egy 33 törvényt módosító salátatörvény, amely agrártémával foglalkozik.
A vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint vadászatról szóló törvény módosításának célja a zárttéri vadtartásra vonatkozó általános szabályok kiegészítése a kereskedelmi célú tartással és szaporítással. A javaslat megteremti a lehetőségét az ifjúsági vadászat jogi kereteinek kialakítására, így kiskorúak is vadászhatnak, kizárólag nagykorú és legalább öt év gyakorlattal rendelkező vadász közvetlen felügyelete és állandó kísérlete mellett. A földforgalmi törvény módosítása a földek vételárarányosságának vizsgálatára irányul. A javaslat továbbá szabályozza a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. A képviselői felszólalások között Keresztes László Lóránt (LMP) a fenntartható vízgazdálkodás kellő hangsúllyal való megjelenését hiányolta a jogalkotásban, kifogásolva, hogy Magyarországról több víz távozik, mint amennyi az országba érkezik. Dócs Dávid (Mi Hazánk) felszólalásában a földárak szabályozásának fontosságáról, valamit a vadállomány túlnövekedéséről beszélt. A vita lezárása után Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára jelezte, a vízgazdálkodás mindig is fontos téma volt az agrárium területén, és a törvényjavaslatban szereplő módosítás is azt a célt szolgálja, hogy rugalmasabb legyen az öntözéses gazdálkodás. Egyetértését fejezte ki a földárak szabályozásának szükségességével kapcsolatban és szükségesnek nevezte a vadállomány korábbi méretének visszaállításának a vadkárok elviselhetővé tételére.
Forrás: MTI, fotó: PestiSrácok.hu/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS