Az albérletpiacon július 23-a, a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után nagy roham várható, a piaci szereplők körében azonban a koronavírus-járvány miatt bizonytalanság érezhető, eközben a turistáknak bérbeadott lakások is megjelentek a hosszú távú albérletpiacon, mindezek együtt az árak csökkenéséhez vezettek – közölték a lakáspiaci szakértők az MTI-vel.
Az Otthon Centrum azt emelte ki, hogy a turistáknak bérbeadott lakások megjelenésével jobb alkupozícióba kerültek a leendő bérlők, nemcsak az ár, hanem a minőség vonatkozásában is. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a közleményben rámutatott, a budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni. A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás.
Az OTP Ingatlanpont szerint a járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak. Példaként a XI. kerületet említették, ahol nem ritka a 20 százalékos árzuhanás sem. Közölték, hogy míg korábban havi 150-160 ezer forintért lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső részén, most ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezer forintért is ki lehet bérelni. Jelezték, hogy ugyanakkor, a kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.
A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják. Rámutattak, hogy a kollégiumoknál is több a bizonytalanság, az ELTE esetében például már be is jelentették, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökkentik az egy kollégiumi szobában lakók számát. A Takarék Index vizsgálta a lakásbérlés és -vásárlás lehetőségét is, és megállapította, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt. Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
polizza
2020-07-21 at 07:49
De miért albérlet ????
,,Albérelni” csak bérlőtől lehet.
Amit leírnak, az pedig nem bérlőtől való bérlés, hanem tulajdonostól.
Az pedig bérlet. Lakásbérlet, szobabérlet, bármi, de bérlet.
A mai bérleti szerződések pedig sokszor még a dohányzást, kiskutyát/macskát, bárki megállapodáson kívüli ott lakását, meg még ki tudja mit is, tilthatják, pont a másnak – tulajdonos számára valószínűleg ismeretlen személynek – további bérbe adását ne tiltanák? Mert az lenne az albérlet.
Pl. valaki kibérel egy több szobás lakást, azután toboroz embereket, minden szobába akár többet is, akik azután neki, az ingatlan bérlőjének fizetnek.
A szervező pedig saját zsebére keres.
Nem így van helyesen? Én tévednék?