A szegénység csökkentése minden közösség alapvető felelőssége – fogalmazott közösségi oldalán Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa. A szakértő szerint a baloldali és liberális szociálpolitika a gyermeket önálló individuumként kezeli, nem gondolkodik úgy, hogy családban él, így a gyermekek szegénységét segélyezéssel kívánják enyhíteni. Véleményük szerint a gyermekszegénység csökkentésének legfőbb eszköze a családi pótlék. Ellenzik az adókedvezményeket és a rezsitámogatást, mert szerintük túl sokat adnak a gazdagabbaknak, nemcsak a legszegényebbeknek szólnak. Azonban az ő idejükben, a politikájuk hatására ötből két gyermek szegénységben élt hazánkban, és ezzel Romániát és Bulgáriát tudtuk csak megelőzni, a 25. helyen álltunk a tagállamok között. Szerencsére napjainkra ez megváltozott. 2021-re a 16 évesnél fiatalabb, szegénység kockázatával élő gyermekek létszáma a 2010 körüli több mint hatszázezerről 272 ezerre csökkent, azaz már a felénél is kevesebb gyermek érintett.
Szalai Piroska kiemelte: az unió 2020-ra a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők számát a 2008-as szintről 20 millió fővel kívánta az unió csökkenteni, ez aztán nem valósult meg. 8 millió 853 ezer fős csökkenést ért el a tagállamok közössége a 2019-es referenciaévre. A tagállamoknak 2010-ben vállalásokat kellett tenni, és ezeket a vállalásokat 9 ország tudta teljesíteni mindössze. Magyarország 450 ezer fős javulást vállalt, és 1 millió 93 ezer fős csökkenést sikerült elérnünk, amivel a Lengyelország, Románia és Bulgária után a 4. legnagyobbak lettünk. Rajtunk kívül mindössze Portugália, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovénia teljesítette, amit vállalt. Kilenc ország esetében nőtt az érintettek létszáma: ezek Spanyolország, Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Málta, Észtország és Ciprus.
Az unió átlagában már a Covid előtti évben, 2019-ben nőtt a kockázattal élők száma, ami leginkább a nyugat-európai gazdagnak tekintett országokban volt tetten érhető. Az EU2030 stratégiánál kicsit módosult a szegénység mérésének módszere: az új stratégia 2030-ra a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát 2019-hez (2018-as referenciaévhez) képest legalább 15 millióval kívánja csökkenteni, beleértve legalább 5 millió gyermeket. Hazánk 292 ezer fős javulást vállalt. Az 1 millió 923 ezer fős bázisunk a 2021-es referenciaévre 1 millió 750 ezer főre csökkent, azaz 173 ezer fős javulást már teljesítettünk. Ez 59%-os, azaz az időarányosnál jobb; Ciprus után mi teljesítettük legnagyobb mértékben a kitűzött célt.
A baloldali szociálpolitika ellenzi az adókedvezményeket és a rezsitámogatást
Szalai Piroska kiemelte: összességében az elmúlt évtized magyar példája alapján kijelenthető, hogy a gyermekszegénység akkor csökken, ha a gyermeket nevelő családtagok, köztük a nők is dolgoznak, dinamikusan nő a keresetük, és a gyermeket nevelő foglalkoztatottakat és jó esetben a foglalkoztatóikat is adó- és más kedvezményekkel támogatjuk. A gyermekeket külön is vizsgálja az EU2030 stratégia, ezért külön mérni kell, hogyan alakul az ő helyzetük. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a gyermek önállóan soha nem lehet szegény, mert a gyermeket nevelő háztartás összes tagja egyformán érintett. Hozzátette:
Míg a baloldali és liberális szociálpolitika a gyermeket önálló individuumként kezeli, nem gondolkodik úgy, hogy családban él, így a gyermekek szegénységét segélyezéssel kívánják enyhíteni. Véleményük szerint a gyermekszegénység csökkentésének legfőbb eszköze a családi pótlék. Ellenzik az adókedvezményeket és a rezsitámogatást, mert szerintük túl sokat adnak a gazdagabbaknak, nemcsak a legszegényebbeknek szólnak.
Tudni kell azonban, hogy az ő idejükben, a politikájuk hatására ötből két gyermek szegénységben élt hazánkban, és ezzel Romániát és Bulgáriát tudtuk csak megelőzni, a 25. helyen álltunk a tagállamok között. Tehát a gyermekesek széles rétegét taszította a szegénységbe az adókedvezmények megvonása, a magas rezsi, a devizahitelezés, az alacsony foglalkoztatás, a magas munkanélküliség, főként a nők elviselhetetlenül rossz munkaerőpiaci helyzete. A gyermekeseknek a gyermektelenekhez viszonyított többletszegénységének növekedése aztán együtt járt a termékenység csökkenésével is, mivel egyre kevesebben vállaltak gyermeket, tudva azt, hogy a gyermekkel együtt jár a szegénység vállalása is.
Napjainkra ez megváltozott. 2021-re a 16 évesnél fiatalabb, szegénység kockázatával élő gyermekek létszáma a 2010 körüli több mint hatszázezerről 272 ezerre csökkent, azaz már a felénél is kevesebb gyermek érintett. Sőt, az EU2030-as stratégia bázisát képező 2018-as szintről is 78 ezerrel csökkent a létszámuk a világjárvány időszakában is.
Szalai Piroska kiemelte: az unióban is kimagasló, 2014–2021 közti 22,4 százalékpontos gyermekszegénység-csökkenésünk (az utánunk következő legnagyobb javulás Bulgáriában 13,6 százalékpont volt!) egyértelműen a foglalkoztatásbővülésnek köszönhető, sőt, nagyrészben a gyermekes nők foglalkoztatásbővülésének.
A legtöbb gyermek azért tudott kilépni a szegénység fenyegetettségéből – a gyermekes háztartások többi tagjával együtt –, mert az őket nevelő felnőttek dolgoznak, nem segélyekből kell fenntartani a családokat, hanem munkajövedelemből, ami mindig magasabb színvonalat tud biztosítani, mint bármilyen jól pozícionált segélyezés.
Továbbá hozzájárult még, hogy a gyermekeseket legjobban sújtó devizahiteleket 2015-ben kivezettük, a rezsicsökkentés 2013 óta folyamatosan működik, még a tavalyi változások után is az unió legolcsóbb lakossági energiaárai nálunk vannak. Nálunk volt az unióban az egyik legnagyobb mértékű reálkereset-növekedés, a gyermekek után a foglalkoztatottaknak járó adó- és egyéb támogatások is a legjelentősebbek. A most tapasztalható reálkereset-csökkenés nálunk mindössze 11 hónapon át volt kimutatható (2022. szeptember–2023. július között), ami az egyik legrövidebb a tagállamok között, és így a legkisebb visszaesést fogja jelenteni egész Európában.
Összességében az elmúlt évtized magyar példája alapján kijelenthető, hogy a gyermekszegénység akkor csökken, ha a gyermeket nevelő családtagok, köztük a nők is dolgoznak, dinamikusan nő a keresetük, és a gyermeket nevelő foglalkoztatottakat és jó esetben a foglalkoztatóikat is adó- és más kedvezményekkel támogatjuk.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Balázs Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS