A Magyarországnak járó uniós források kérdése már több mint egy éve foglalkoztatja a magyar közbeszédet, és bár sokszor jelentek meg olyan cikkek, amelyek a pénzek érkezését prognosztizálták, olyan írást, ami most a Népszaván jelent meg, keveset olvashattunk. A balliberális lap ugyanis gyakorlatilag egy nekrológot írt Brüsszel Magyarországot csuklóztató magatartásának, kiemelve: túl lassan és túl megengedően zajlik a hetes cikkely szerinti eljárás, és ezen a téren a jövőben sem számítanak “javulásra”.
Mint ismert, októberben az uniós források ügyében illetékes területfejlesztési miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a belga fővárosba utazott, hogy ott tárgyalásokat folytasson a Magyarországnak járó, de különböző vitás helyzetek miatt hosszabb ideje elakadt uniós pénzekről. Navracsics Tibor akkor a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait úgy értékelte, hogy meglátása szerint
előnyösen változott a megközelítési mód az Európai Bizottság részéről, és most már nagyobb fokú elköteleződést mutat a megoldás irányába, amely képes kezelni a jelenlegi helyzetet.
A miniszter akkor úgy értékelt, hogy közel a megoldás, valamint egy novemberi időpont is köztudatba került, mint a folyósítás kezdete. Éppen ezért érdekes a brüsszeli ügyekben jellemzően jól értesült Népszava cikke, amelyben gyakorlatilag elgyászolják a hetes cikkely szerinti eljárást, mintegy sértetten közölve, hogy
évek óta folyik az Orbán-kormány ellen a 7. cikkelyes eljárás, és a következő belga soros elnökség sem lesz kemény.
A lap arról is panaszkodik, hogy az EU soros spanyol elnöksége a szerdai tanácskozáson nem alapos és elmélyült vitára módot adó meghallgatást tervez Magyarország kapcsán, hanem viszonylag rövid véleménycserét az aktuális fejleményekről. Vagyis a “probléma” lényege, hogy boszorkányüldözés helyett lehetséges, hogy érdemi párbeszédre kerül sor.
Alapvetően egyébként három ügy miatt kell bírkóznunk Brüsszellel, ezek között pedig olyan is van, ami érintőlegesen sem kapcsolódik a jogállamiság témaköréhez.
- Az Erasmus-ügy – 2022 végén az Európai Bizottság az úgynevezett modellváltáson átesett magyar felsőoktatási intézményeket egyetemeket a fenntartó vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt kizárta a cserediák- és gyakornoki programokból. A döntés érint számos kutatóintézetet is, ezek a Horizont programból maradhatnak ki.
- A horizontális eljárás – ez lényegében az uniós büdzsé felhasználásával összefüggő feltételeket tartalmazza, úgymint a közbeszerzési piac működése vagy az állami támogatások struktúrája, de ugyancsak ez tartalmazza a hazai független igazságügyi rendszer erősítésének kikötését is.
- A kondicionalitási, azaz jogállamisági eljárás – itt tizenhét úgy nevezett szupermérföldkövet és további tíz fejlesztési reformot jelölt ki az Európai Bizottság, ezek az átláthatósággal és igazságügyi rendszerrel függenek össze.
Ezek tehát a fő pontok, de ahogy a Portfolio is felhívta rá a figyelmet, érdemi összeget blokkol a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita is, amelyet az Európai Bizottság perre vitt az Európai Bíróságon.
Mennyi pénzt tart vissza Magyarországtól az Európai Unió?
A 2021–2027-es uniós ciklus forrásmennyisége összesen mintegy 32,4 milliárd euró. Ez átszámítva körülbelül 12,5 ezermilliárd forint. Vagyis sok pénz, igaz, hét évre elnyújtva. Ebből a kohéziós keret 22 milliárd euró, amiből 13 milliárd eurót blokkol a horizontális eljárás. Az olyan ügyek, mint a gyermekvédelmi törvény vitája, összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be. És van még egy majdnem 6,5 milliárd eurós rész, amelyet az Európai Tanács függesztett fel a szupermérföldkövek eléréséig.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
Facebook
Twitter
YouTube
RSS