Pesti Srácok

Diaszpóra Tanács: az erős közösségekből épül fel a nemzet

Diaszpóra Tanács: az erős közösségekből épül fel a nemzet
Fotó: Hegedüs Róbert

A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács idei ülésén szerdán Budapesten. A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén Semjén Zsolt mellett Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is felszólalt. Az ülés másnapján került sor a Magyar Állandó Értekezlet ülésének a megtartására, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén kiemelte: világnemzet lettünk, nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert ilyen a történelmünk. A miniszterelnök-helyettes hansúlyozta, hogy "ez egyfelől kihívás, másfelől óriási lehetőség".

diaszpóra SEMJÉN Zsolt
Semjén Zsolt szerint a diaszpóra közösségei egy-egy hídfőállást jelentenek Magyarországnak
Fotó: Hegedüs Róbert

Rámutatott: a diaszpóra közösségei egy-egy hídfőállást jelentenek Magyarországnak, az egyetemes magyarságnak kulturális, gazdasági és bizonyos értelemben politikai szempontból is az adott ország felé, ahol élnek.

A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte annak alkotmányos kimondását, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a világban.

A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad 

- szögezte le.

Semjén: Magyarországnak kötelessége támogatást nyújtani a diaszpóra számára

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a diaszpóra magyarsága hasonlóan értékes része a magyarságnak, mint a Kárpát-medence nemzetrészei. Majd felidézte, hogy 2010-ben még csupán 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ezt már a következő évben tízszeresére növelték, és eddig mintegy 1600 milliárd forintot fordítottak e célra. Jelezte: ezek az összegek csökkenni nem fognak, csak emelkedni.

WETZEL Tamás; SZILÁGYI Péter; SEMJÉN Zsolt; NACSA Lõrinc
A diaszpórában élő magyarok többsége biztonságban van ott, ahol él. 
Fotó: Hegedüs Róbert

Kijelentette: Magyarország kötelessége, hogy olyan támogatást nyújtson a diaszpóra számára, hogy meg tudja őrizni magyarságát. Egyúttal biztosítékot kell nyújtani, hogy a világban lévő magyarok tudják: bármikor bármi történik, van egy ország, Magyarország, ahová mindig hazatérhetnek. Ennek zavartalan lebonyolításához nyújt segítséget a Hazaváró program.

Megjegyezte: a diaszpórában élő magyarok nagy részének nincs oka, hogy elmeneküljön onnan, ahol él, de például a venezuelai magyarokat haza kellett menekíteni. Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy máshol nem lesz szükség ilyen akcióra a jövőben.

A kereszténydemokrata politikus szólt arról is, hogy az egyház megtartó erőt jelent a diaszpórában is, és szintén oroszlánrészt vállalnak a magyarság megtartásában a cserkészek, az általuk szervezett ötven táborban már több mint 1800 fiatal vett részt.

Kitért a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelyet a nemzetpolitika egyik legsikeresebb programjaként jellemzett, és amelynek feladatai közé sorolta, hogy a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek "minden magyar otthonai lehetnek". Jelezte: a program két új helyszínnel - Izlanddal és Litvániával - bővül. A Kőrösi-program és a szórvány magyarságot segítő Petőfi Sándor Program keretében eddig összesen 1100 ösztöndíjas utazott ki.

Fontosnak nevezte azt is, hogy minél inkább kössék össze a diaszpóra magyarságát hazánkkal, ennek érdekében speciális ösztöndíj-rendszert alakítottak ki, a nyugati diaszpórából 236 hallgató érkezett egyetemi tanulmányokat folytatni Magyarországra, ehhez jön még idén 164 hallgató 30 országból.

Semjén Zsolt kitért a magyar nemzet közjogi egyesítésére is, eddig 1,2 millióan váltak nemzettársunkból honfitársunkká, polgártársunkká, aki magyar állampolgárt akart lenni, az lehetett, és aki meg akar maradni magyarnak, annak minden támogatást megadnak ehhez.

Az egyik fontos nemzeti cél a magyar közösségek megtartásának mikéntje

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy idén 31 országból hetvenen érkeztek a tanácskozásra, köztük két új közösség, a japán és a ciprusi magyarok képviselője.

Kiemelte: a veszélyek korát éljük, amelyet a háborús fenyegetettség, a migráció, a közbiztonság romlása jellemez. Észnél kell lenni, és meg kell határozni a fontos nemzeti célokat, azt, hogyan lehet a közösségeket megtartani. A 21. század egyik legfontosabb küzdelme az identitásért zajlik, ami arról szól, hogy a magyarságunkat és a kereszténységünket meg tudjuk-e őrizni - mutatott rá.

A mi válaszunk az erős, kis közösségekben rejlik, ebből épül fel a nemzet.

- fogalmazott az államtitkár. 

Jelezte azt is, hogy mivel a jövő évi költségvetést már elfogadta az Országgyűlés, ezért már novemberben meghirdetik az Erősödő diaszpóra pályázatot, aminek kiemelt része az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünneplése lesz. Tervezik továbbá online magyar nyelvtanulási program indítását is a következő évben - közölte.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy 500 millió forint állt rendelkezésre az Erősödő diaszpóra program keretében vissza nem igényelhető támogatásokra. Európa és az azon kívüli világ fele-fele arányban osztozik a forrásokon, és a közel kétszáz érvényes pályázat mindegyikét támogatni tudják. Jelezte azt is: a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére vonatkozó felhívásait november 10-én hirdetik meg, a keretet öt fővel, harmincra növelik.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.