Bár ma is kiválóan védekezett és eredményesen is támadott a magyar férfi vízilabda-válogatott, végül 10-9-re kikapott a döntőben a házigazda Horvátország ellen, így ezüstérmet szerzett a spliti Európa-bajnokságon. A kontinenstornán mutatott játék alapján azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a megfiatalított magyar válogatott ismét visszatért a közvetlen világelitbe és rendkívül szép jövő előtt áll!
Százszázalékos teljesítménnyel jutott el az Eb-döntőig a magyar férfi vízilabda-válogatott, miután nem csupán az összes csoportmeccsét, de a negyeddöntőt és az elődöntőt is megnyerte. A döntőben a házigazda Horvátország várt a mieinkre, ugyanis a délnyugati szomszédunk, a tegnap esti második elődöntőben legyőzte Olaszországot.
A döntőt a bronzmérkőzés után rendezték meg, amelyen Spanyolország 7-6-ra nyert az olaszok ellen, így az ibériaiak nyakába kerül majd a bronzmedália. Bennünket azonban érthető módon a finálé foglalkoztatott, amelyben nagy örömünkre a mi válogatottunk volt az egyik résztvevő, köszönhetően annak, hogy a Varga Zsolt által alaposan megfiatalított és átalakított nemzeti csapat az egész kontinenstornán olyan erényeket csillogtat, amelyeket már régóta nem láttunk fiainktól.
Az első negyedben felváltva születtek a gólok, a horvátok vezetésére két góllal reagáltunk, majd a horvátok jöttek kétszer, végül a miénk volt az utolsó szó (3-3). Hátul jól védekeztünk, a spanyolok ellen látott blokkparádé itt is kezdetét vette, miközben elől is eredményesek tudtunk lenni.
A második játékrészben elképesztően magas színvonalú küzdelem folyt a medencében, és mindkét csapat védekezése világszínvonalú volt, mert a nyolc perc alatt mindössze egyetlen gól született, fájdalom, ezt a horvátok szerezték, Harkov révén. A félidőben tehát egy góllal vezetett a hazai válogatott (3-4).
A harmadik játékrész horvát találattal indult, így először a meccsen kettővel mentek a kilencezer hazai szurkoló fergeteges biztatásától is hajtott kék sapkás horvátok (3-5). Nem adtuk azonban fel, Német Toni zseniális centergóljával visszajöttünk mínusz egyre (4-5). A gólok ezután továbbra is felváltva születtek, de ahogy a horvátok nem tudtak több góllal elhúzni, úgy sajnos mi is csak egyenlíteni tudtunk, a vezetést újból nem sikerült átvenni.
Az utolsó játékrészt egygólos hátrányból kezdtük (7-8), és a játék jellege a második negyedet idézte: szikrázó csata, parázs küzdelem és kevés gól. Jansik húzásból hamar egyenlített (8-8), azonban a vezetést ezután sem sikerült átvenni, pedig több lehetőségünk is volt rá, miközben a horvátok sajnos két ötméteresüket egyaránt belőtték, nálunk kimaradt egy büntető. Így – annak ellenére, hogy akadt egy-két vitatható bírói ítélet, amelyeknél inkább a mi kárunkra tévedtek a sípmesterek – nemcsak őket okolhattuk, hogy az utolsó percre kétgólos lett ismét a horvát előny (8-10).
Minden mindegy alapon támadást indítottunk, Angyal ki is harcolt egy ötméterest, amit Jansik bevágott, így harminckét másodperccel a vége előtt egy gólra visszajöttünk (9-10). Kijöttünk szorosra védekezni, amikor ismét a bírók borzolták a kedélyeket: időt kértek a horvátok, majd sípszó után kiállítottak tőlünk egy játékost. Szerencsére a horvát fórból nem lett végül semmi, hiszen a videózás után kiderült, hogy már állt a játék, amikor a kiállítást befújták.
Az időkérés után a horvátok sajnos – amint az várható volt – lenyelték a labdát, végigjátszották a támadóidőt, és történelmük során második alkalommal felültek Európa trónjára. Válogatottunk ezüstérmének értéke azonban ezúttal nemcsak abszolút értékben tekintve nagy, hanem a relatív értékét tekintve is, hiszen a hazai vb-n látottakhoz képest hatalmas előrelépés következett be a mieink teljesítményében!
A finálé után Varga Zsolt szövetségi kapitány elmondta, hogy csapattá érett a válogatott, amelyre nagyon büszke. Az nyert most, aki kevesebbet hibázott, illetve egy kicsit érződött a hazai pálya előnye is, ám ennek ellenére jó úton indult el, amelynek ez az Eb-ezüst még csak az első állomása.
“Adtunk most egy jelet, hogy egy újjáépülő magyar csapat készül. Tudatában kell lennünk annak, hogy miben kell fejlődnünk. Látom azt is, hogy mennyi mindenen kell még dolgozni, de csodálatos élmény volt az egész Eb, fantasztikus emlékekkel megyünk majd innen haza!”
Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
imre
2022-09-13 at 20:47
A felsobb renduek tudjak hogy a kis Magyarorszag egy sport nemzet. Minden sportban jok vagyunk. Magyarorszag ezrevel adta a tudosokat,tanult embereket , Nobel dijjas tudosokat nyugatnak, Amerikanak.Mi a koszonet, Trianon, 1956, Brussel.
imre
2022-09-13 at 20:45
A felsobb renduek tudjak hogy a kis Magyarorszag egy sport nemzet. Minden sportban jok vagyunk. Magyarorszag ezrevel adta a tudosokat,tanult embereket , Nobel dijjas tudosokat nyugatnak, Amerikanak.
imre
2022-09-13 at 20:41
Nyugaton mindig felsobb rendunek kepzeltek magukat. A Magyarokat azert nem szeretik mert mindig mindenhol igazsagot keresnek a Magyarok. A nyugati allamok rabszolga tartok voltak es azok is maradtak. Kozep es Kelet Europa adja az olcso munkaerot.
Fehér István
2022-09-11 at 08:45
Azért nekem elegem van már abból, hogy trianonista meccseken a bírók is trianonisták! Most pl.román meg szlovén…. Egyébként meg eszembe jutott az 1978-as foci vb. Ott is előre eldöntötték, hogy Argentína lesz a bajnok! Már ellenünk is a portugál Carrido hozta, amivel megbízták! Most a horvátokat nyomták a görögök és az olaszok ellen is! Mocskos politika uralja a sportot is, bennünket pedig gyűlölnek, főleg Európában! A csapatunk és a stábunk előtt viszont kalapot le! Köszönöm, szép volt fiúk! Számomra ti vagytok a bajnokok!
moliere
2022-09-10 at 22:46
Ffffene!