Semmitmondó, leginkább általános közleményt sikerült összefércelnie a Facebook vállalatcsoportnak arról, mi okozhatta a rendszer világszerte tapasztalható totális összeomlását. Hétfőn először csak akadozott, majd teljesen elérhetetlenné vált a felhasználók által kedvelt Messenger-, Instagram-, Facebook- és WhatsApp-alkalmazás, nem kis pánikot keltve ezzel a platformok rajongói számára. A „Kacsamesék-trauma” 2021-es verziója azonban nem csupán a közösségimédia-felületeket, hanem a tőzsdét is igencsak érzékenyen érintette. Zuckerberg részvényei ugyanis drámai módon estek vissza, a tulajdonos több millió dolláros veszteséget könyvelhet el a leállásnak köszönhetően. Ugyanakkor a #facebookdown arra is rámutat, miért fontos más platformokat keresni a családdal, barátokkal való kapcsolattartásra a közösségi oldalak üzenetküldő szolgáltatásain kívül, hiszen egy totális virtuális armageddon tényleg mindent felboríthat, a most természetesnek tűnő kommunikációtól kezdve az online bankolásig. Ja, nem mellesleg másfélmilliárd felhasználó adatait árulják már a neten. Érdekes, nem?
Még a Facebook saját alkalmazottai sem fértek hozzá a szerverekhez, miközben érzékelhetően teljes pánik uralkodott el a felhasználók körében hétfőn. Elég kellemetlen lehetett megtenni a lépést, de bizony a Facebook a Twitteren jelentette be a leállást, és közölte, hogy „dolgoznak a hiba elhárításán”. A mémgyártók persze nem késlekedtek kifigurázni a helyzetet:
Whoever did this to Mark Zuckerberg won’t see heaven #facebookdown #DeleteFacebook iMessage #SocialMediaDown whatsapp pic.twitter.com/PQ0rU2X6fn
— Rahul Chaudhary (@rchaudhary1010) October 5, 2021
The current situation in the world right now #facebookdown #WhatsApp #whatsappdown #instagram #DeleteFacebook pic.twitter.com/DLPRglD3bL
— Power Management (@Mr_PM_6) October 5, 2021
Ha összeomlik az univerzum
A kimaradás minden földrajzi régiót érintett, beleértve Indiát, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Kuvaitot és még sok más európai országot. A hétfői leállás a Facebook-bejelentkezést használó alkalmazásokat is érintette, beleértve a Niantic Pokemon Go-ját, ami tényleg csúcspánik-közeli kaotikus állapotot teremtett a rajongók körében. Persze ez a pánik szinte semmi ahhoz, amit a Facebook-guru, Zuckerberg élhetett át, látva, hogyan omlik össze mindaz, amit eddig felépített.
A Facebook vezérigazgatóját hétfőn a világ ötödik leggazdagabb emberré minősítették vissza, mivel cége komoly technikai problémákkal küzdött. A Facebook, az Instagram és a WhatsApp – amelyek mindegyike az ő tulajdonában van – amerikai idő szerint 11.45 körül kezdett problémákat tapasztalni az online kimaradáskövetők szerint. A problémák miatt a Facebook árfolyama öt százalékkal zuhant – írta a Bloomberg. Zuckerberg nettó vagyona is szupersebességgel indult meg a lejtőn, 7 milliárd dollár veszteséggel néhány óra alatt 120,9 milliárd dollárra csökkent. A lejtmenet azonban nem tegnap, hanem szeptember közepétől érzékelhető – ekkor kezdődött a 15 százalékos Facebook-részvénycsökkenés. Összességében Zuckerberg nettó vagyona szeptember 19-e óta mintegy 19 milliárd dollárral csökkent. Szegény ő.
Ilyen és ehhez hasonló bejegyzésekkel lehetett először találkozni:
- Az Instagram és a Facebook alkalmazások iOS és Android verziói megnyílnak, de nem töltik be a felhasználók hírcsatornáit, és nem mutatnak nekik új tartalmat.
- A WhatsApp üzenetei nem érik el a címzettjeiket, a küldött szövegek mellett egy óra ikon ül, jelezve, hogy nem küldték el.
A Fehér Ház figyelt
A Fehér Ház tisztában van a kimaradásokkal és figyelemmel kíséri a helyzetet
– mondta Jen Psaki sajtóreferens délután, újságíróknak.
A Google, az Amazon, a Spectrum, a Twitter, a Snapchat, a TikTok, az Apple, a Telegram, a Verizon és a Cricket Wireless is kimaradásokról számolt be. Nem világos azonban, hogy mindezek a technikai problémák összefüggnek-e egymással. Az viszont jól látható, hogy a részvényesek közül a Facebook járt a legrosszabbul, míg a Telegram több millió új regisztrációval bővült. A Twitter kárörvendő népe viszont abszolút nyertesként röhögött a Facebook erőlködésén, hogy legalább egy hangyányi működésre bírják a rendszert.
A Facebook szolgáltatásaiban okozott károkat feltehetően belső hiba okozta, nem pedig rosszindulatú támadás – legalábbis ez a hivatalos magyarázat a világszintű leállásra. Azért ez tényleg megnyugtató, nem?
Közben persze megjelentek a demokrata párti politikusoktól olyan és ahhoz hasonló csipogások a Twitteren, amelyekben kijelentik: a Facebook monopol helyzete hihetetlenül romboló hatással lehet a szabad társadalomra és a demokráciára. Alexandria Ocasio-Cortez szenátor úgy fogalmazott:
Ne feledjük: a WhatsAppot nem a Facebook hozta létre. Független siker volt. A Facebook megijedt és felvásárolta. Ha a Facebook monopolisztikus viselkedésére gondolunk, akkor látható, hogy akkor kellett volna lépni ellene, amikor az elkezdte felvásárolni a versenytársakat (mint például az Instagram).
A big tech cégek monopolhelyzetének veszélyére hívta fel a figyelmet Elizabeth Warren szenátor is. Így azért mégiscsak összeáll a puzzle: Zuckerberg a világ első számú ellensége, miatta dőlt össze a közösségi háló. Ezért nem tudnak az emberek kommunikálni egymással, ráadásul az is kiderült, hogy a rendszer sérülékeny, amúgy pedig mindez a demokratikus társadalomra is komoly veszéllyel jár.
A big tech óriások harca: Zuckerberg hétfőn kapott némi ízelítőt abból, milyen veszíteni
Az új közellenség – mármint Zuckerberg – úgy tűnik, nem volt elég óvatos, pedig a támadásra mégiscsak lehetett számítani, miután Soros és csatolt részei már hónapok óta arról beszélnek, hogy
meg kell regulázni a digitális platformot, a Facebookot,
abban ugyanis még nem sikerült nagy részvényesként feltűnősködni Zuckerberg makacssága miatt. (Ellentétben a Google, Amazon, Twitter big tech óriásokkal, amelyekbe lazán bevásárolt, vagy legalábbis jelentős részvényesként irányítása alá vont Dzsordzsi bácsi.)
Pedig S. György nagykorú alig négy nappal ezelőtti bejegyzése mégiscsak sokat sejtetett, bár tény, hogy arról a Twitteren lehetett olvasni, és lehet, hogy Mark Z. figyelmét elkerülte a nagy rivális platform csipogásai között: bizony, nagyon komoly veszélyt rejt az, hogy a kormányzatok az internet nyújtotta szabadságjogokat irányítás alá akarják vonni.
Global internet freedom continues to decline as governments increasingly crack down on free online expression and as false and misleading information proliferates. https://t.co/KQvAdgT6OM
— George Soros (@georgesoros) September 30, 2021
Algoritmus-cselszövés
Indoklásuk szerint pedig erre azért van szükség, mert a Facebook manipulálta a politikai tartalmait, így azok hatással lehettek a választói akaratra. Néhány markáns vélemény szerint a Facebook az „algoritmus-cselszövésén” keresztül megcélozza a bizonytalan szavazókat úgynevezett célzott hirdetésekkel, amelyek tudat alatt kényszerítik a választót, hogy szavazzon a liberális jelöltre. Emlékezetes, hogy a cég belekeveredett a Cambridge Analytica-botrányba és adatlopással is vádolták őket. Zuckerberg persze nem segített azzal, hogy elismerte, „ja, bocsi, tényleg így történt”, így borítékolható volt a vállalat levadászása.
Persze felmerülhet kérdésként, hogy a Twitter miként úszta meg a nagy összeomlást? A válasz talán nem is olyan bonyolult: Jack Dorsey, a Twitter társalapítója a tfipost.com széleskörű beszámolója szerint egy interjúban elismerte, hogy a Twitternek – csakúgy, mint a Szilícium-völgyi legtöbb technológiai vállalatnak – sokkal több a baloldali irányultságú alkalmazottja, mint a jobboldali, és ez ténylegesen megjelenik a Twitter moderálási szabályzatában. A Twitter annyira liberális, hogy a konzervatív alkalmazottak „nem érzik biztonságban véleményüket” a vállalaton belül.
Trump esete
Sok konzervatív beállítottságú ember is van a társaságban, és őszintén szólva, nem érzik biztonságban véleményüket a vállalatnál
– mondta Dorsey. A jobboldaliakat vagy konzervatívokat a napi 145 millió aktív felhasználóval rendelkező Twitterről simán blokkolják, amire a legfajsúlyosabb példa Donald Trump esete, akit digitális karanténban tartanak néhány évig.
De úgy tűnik, már nemcsak a konzervatívok kerülnek célkeresztbe, hanem a Szilícium-völgy saját köreiből is kiveti az „ellenállókat”. Zuckerberg karaktergyilkossága nem tegnap kezdődött: az utóbbi időben egyre többen „társadalmi szennyezésként” aposztrofálják a Facebook tevékenységét, amit meg kell állítani, mint „önmagunk mérgezését”. A Yahoo hírfolyamában pedig már direkt üzenetként is elhangzik:
Lehet, hogy éppen itt az ideje, hogy kijelentkezzen.
Érdemes lenne néhány gondolat erejéig elidőzni azon, hogy mennyire számítanak a felhasználók a kibertérben, számítanak-e egyáltalán? Vagy csak egy adathalmazt jelentünk, amely profitot hoz, akiket irányíthatnak kényük-kedvük szerint? A big tech óriások közötti harc, a dollármilliárdos bizniszekkel megspékelt kibertér feletti uralom megszerzése komoly áldozatokkal jár. Az igazi áldozatok persze mi magunk vagyunk, akik még igazán csak most kezdünk igazán rádöbbenni arra, hogy nem mi használtuk a rendszert, hanem a rendszer használ bennünket. Méghozzá úgy, hogy ahhoz mi magunk adtunk felhatalmazást…
Fotó: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS