Félelemfelmérés Németországban

A félelem egyre jobban növekszik a németekben a folyamatosan növekvő megélhetési költségek miatt, ahogy ezt egy hosszútávú kutatás, „A németek félelmei” (Die Ängste der Deutschen) kimutatta. Egy aggódó pillantás a pénztárcába már elég ahhoz, hogy a félelem eluralkodjon rajtuk. „Általánosságban elmondhatjuk, hogy az emberek sokkal jobban aggodalmaskodnak, mint egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta a Junge Freiheitnek Grischa Brower-Rabinowitsch kutatásvezető, az eredmények csütörtöki sajtóbemutatóján. „A félelemindex minden megkérdezett esetében átlagosan, 6 százalékponttal nőtt, ezzel elérte a 42 százalékot és ezzel csúcsot döntött az elmúlt négy évben” – tette hozzá.

Az R+V biztosító kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek kétharmada fél a megélhetési költségek állandó növekedésétől, amely az első helyre került. Szorosan mögötte következik a második helyen a félelem a megfizethetetlen albérletáraktól (58 százalék). A harmadik helyen a romló gazdasági helyzettől való rettegés áll (57 százalék). Ezután jön az adóemelés, és a fizetések csökkentése miatti félelem a koronavírus-járvány miatt (52 százalék).

Nő a háború okozta aggodalom is

Csupán a tizenkettedik helyre került a listán a félelem egy olyan háborútól, amelynek Németország is részese lehet (42 százalék). Az előző évben ez még csak a tizenhat százalékot ért el. Ilyen mérvű, 26 százalékos megugrást az elmúlt három évtizedben csak kétszer tapasztalhattunk.

A béke évtizedei után sok német el sem tud képzelni egy fegyveres konfliktust német részvétellel. Az orosz támadás Ukrajna ellen a békébe vetett hitet rendesen megtépázta. Ismét nő a félelem, hogy Németország belekeveredhet egy háborúba

– mondta Manfred Schmidt, az R+V Infocenter tanácsadója a napilapnak. Ekkora növekedést utoljára a koszovói konfliktus alatt tapasztaltak.

„A németek félelmei” kutatást az R+V biztosítótársaság kutatási ágazata végzi 1992 óta. A kutatók a német lakosság politikai, gazdasági, környezetvédelemmel kapcsolatos és személyes félelmeit vizsgálják. A kutatáshoz évente 2400 személyt kérdeznek meg 14 éves kortól.