Pesti Srácok

Felmérés: nő a szankciókat elutasítók száma Ausztriában

Felmérés: nő a szankciókat elutasítók száma Ausztriában

Az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását akaró osztrákok aránya megelőzte az embargó támogatókét, de az osztrák társadalom továbbra is megosztott a kérdésben.

Az INSA közvélemény-kutató intézet pénteken az eXXpress nevű osztrák hírportálon közzétett felmérése szerint az osztrákok 41 százaléka szeretné, ha megszűnnének a szankciók, míg 37 százalékuk szeretné, ha fenntartanák azokat, 22 százalékuk továbbá nem tud dönteni, vagy nem érdekli. A szankciókat ellenzők aránya jóval magasabb, mint korábban. Egy februári Eurobarometer-felmérés szerint akkor még az osztrákok 60 százaléka támogatta az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.

Ha megvizsgáljuk a részletesebb adatokat, akkor érdekes kép tárul elénk: az embargót elsősorban a gazdagabb, idősebb és baloldali lakosok támogatják. A legöregebb, 60 éves és idősebb korosztály 49–37 százalék arányban fenntartaná a szankciókat. A legfiatalabb, 16–29 évesek körében a megkérdezettek mindössze 22 százaléka mondta azt, hogy támogatja az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, 39 százaléka pedig ellenzi azokat. A leghatározottabban a 40–49 éves korosztály állt ki a szankciókkal szemben, 47 százalékuk szerint fel kellene azokat oldani. Egyik korcsoportban sincs ugyanakkor abszolút többsége egyik csoportnak sem.

A megosztottság a politikai spektrumon belül is érezhető. Míg a Zöldek szavazóinak 73 százaléka akarja a szankciók fenntartását, addig a Szabadságpárt szavazóinak 72 százaléka azok feloldását szeretné. A politikai baloldalon mindössze 31 százalék ellenezte a szankciókat, míg a politikai jobboldalon ez az arány 59 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

A jövedelmi viszonyok tekintetében is egyértelmű a megosztottság: csak a 3000 eurós vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkezők többsége támogatja a szankciók fenntartását. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb a szankciók fenntartását támogatók aránya közöttük: az 1000 euró alatti jövedelemcsoportban 24 százalék, a 4000 euró és annál magasabb jövedelemcsoportban pedig 51 százalék az arányuk. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozó válaszadók körében különösen közömbösek a szankciók folytatása iránt, nevezetesen 24 százalék; közülük egyébként ugyan ennyien akarják megszüntetni is a szankciókat.

Az oktatás tekintetében is egyértelmű tendencia rajzolódik ki: minél magasabb a felmérésben résztvevők iskolai végzettsége, annál gyakrabban támogatják az Oroszországgal szembeni uniós büntetőintézkedések folytatását – írta az eXXpress.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!