2011. második felétől egyértelművé vált, hogy az új kormány ellen külföldről jövő mérhetetlen és gátlástalan erők szövetkeztek – mondta Bayer Zsolt publicista, a Békemenet öt éves évfordulója alkalmával tartott beszélgetésen. Bencsik András főszerkesztő hozzátette, „mindenki főszereplő és hős volt, a menetelés megtöltötte a lelkünket reménységgel”, és megmutatta a világnak, milyen elementáris erő támadt a magyar civil társadalomban. Elhangzott, a Békemenet olyan nehéztüzérség, amelyet nem lehet mindenkor bevetni, viszont hatására Barroso is másképp kezelt Orbán Viktorral.
2012. január 21-én világraszóló eseményről adhatott hírt a magyar és külföldi média, Magyarország megelégelte, hogy a brüsszeli szociálliberális elit bürokratái gyarmati polgárként tekintenek a vérüket 1956-ban hullajtó szabadságharcosainkra és azok leszármazottaira – idézi fel közleményében a CÖF-CÖKA az első alkalommal megtartott Békemenet körülményeit. Az öt éves jubileum alkalmával rendezett összejövetelen Bayer Zsolt publicista, Bencsik András főszerkesztő, Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke, Fritz Tamás politológus, Stefka István lapigazgató, Széles Gábor médiavállalkozó, valamint Dörner György érdemes művész beszélgetett.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Gátlástalan erők szöveteztek
Bayer Zsolt arról beszélt, 2011. második felétől egyértelművé vált, hogy az új kormány ellen külföldről jövő mérhetetlen és gátlástalan erők szövetkeztek. Felidézte, ennek hatására született a „tétova cikk”, amely azt pedzegette, utcára kellene vonulni az ország védelmében. Nemsokkal később jelent meg Bencsik András nyílt levele, amelyből kiderült, egymástól függetlenül gondolták ugyanazt. Bayer Zsolt arról is beszélt, ő volt a legmegdöbbentebb ember, eredetileg hatalmas fegyverténynek gondolta volna, ha csak 20 ezer ember csatlakozik a Békemenethez. Ehhez képest az emberek nem fértek be a Kossuth térre.
Bayer Zsolt szerint a liberalizmus az emberiség legígéretesebb ideológiájának indult, annak köszönhetően jöhettek létre a nemzetállamok. Ezzel az ideológiával „sikerült annyit bíbelődni”, hogy mára a liberalizmus vívmányai köré sorolható az is, hogy Angliában a várandós nőket személyként kell megnevezni, nehogy megsértsék a szülni készülő férfiakat. Mint kifejtette, „ezt sikerül a liberalizmusból nem kis melóval összehozni, minden kretén beleadott apait-anyait”. Bayer Zsolt szerint tudatosítani kell, a megváltoztathatatlannak hitt globális-liberális világ nem fog örökké fennmaradni, éppen a szemünk előtt omlik ránk.
Bayer Zsolt Martin Schulz-cal kapcsolatban arról is beszélt, ha hazánkban egy diploma nélküli személyt akarnak kinevezni állami pozícióra, azonnal „összeül a világvége konferencia”. Ehhez képest Németországban a kancellári székbe készül beülni egy „nyolcelemis vadbarom”, aki alkoholproblémái miatt nem tudta befejezni a középiskolát. A liberális világ pedig „aprókat sikkant a gyönyörtől”, milyen fantasztikus a társadalmi mobilitás. Megjegyezte, „a német liberalizmus összeért Rákosi kommunizmusával”.
Mindenki főszereplő volt
Bencsik András a Békemenettel kapcsolatban felidézte, az emberek agyában, lelkében benne volt a tenni akarás, a szervezőknek csak formába kellett azt önteni. Hangsúlyozta, a Békemenetet „nem szervezte senki” abban az értelemben, hogy a megjelent mintegy félmillió ember maga akaratából jött el. Mint fogalmazott, „mindenki főszereplő és hős volt, a menetelés megtöltötte a lelkünket reménységgel”, és megmutatta a világnak, milyen elementáris erő támadt a magyar civil társadalomban.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Bencsik András a közönség kérdésére reagálva arról is beszélt, a migrációt nem lehet feltartóztatni. Hangsúlyozta, Orbán Viktor évértékelő beszédében is szóba került milyen következményei vannak Európában a népességfogyásnak. Németország is rá van kényszerítve a bevándoroltatásra, mert nincs elég munkás kéz, viszont egyre több a nyugdíjas. A nyugati civilizációnak szembe kell néznie saját betegségével.
A Békemenet nehéztüzérség
Csizmadia László a Békemenetet az 1956-os forradalomhoz hasonlította, amelyet olyan felkelésnek nevezett, ahol megmutatkozott a „szellemi honvédelem” gondolata. Hozzátette, külföldön és belföldön is szép számmal akadnak olyanok, akik képtelenek elviselni, hogy a kommunizmus bukása óta Magyarország nem akar gyarmati sorban élni. Hangsúlyozta, meg kell védeni a magyar nép szuverenitását, és ehhez a Békemenet szolgáltatja a nehéztüzérséget, és bár „száraz a puskapor”, mégsem lehet mindig bevetni.
Csizmadia László arról is szólt, a lengyeleket ma hasonló támadások érik, mint hazánkat a 2010-es évek elején. A hagyománnyá váló lengyel-magyar civil kapcsolatból ugyanakkor mára a szellemi honvédelmet az EU mind a 27 tagállamára kiterjeszteni szándékozó mozgalom bontakozott ki, a V4-ek vezetésével. Ez a mozgalom kíván szembeszállni a berozsdásodott brüsszeli bürokráciával, amely föderatív Európában tud csak gondolkodni, holott az Európai Unió alapítóatyái még nemzetekben gondolkodtak.
Merkel már korábban nekilátott
Széles Gábor az első Békemenetet az elmúlt 12 év legfontosabb demonstrációjának nevezte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy már 2009-ben voltak arra utaló jelek, hogy a nemzetközi háttérerők érzékelték, Orbán Viktor hatalomra kerülése nem lesz előnyös számukra. Sőt, maga Angela Merkel is korábban elkezdte a magyar kormányfő ellenes agitációt a háttérben. A 2017-es évvel kapcsolatban arról beszélt, a globális világban sorra dőlnek a dominók, a liberális gondolkodás lejtőre került, és ez már ebben az évben is érzékelhető lesz. Érdekesnek nevezte a 2017-es évet atekintetben is, hogy az USA és Oroszország közeledni látszik egymáshoz.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Gergényi pénzen megválthatta 2006 őszén elkövetett bűneit
Fritz Tamás a beszélgetés alatt kitért a 2006-os rendőrattakkal kapcsolatban hozott „komolytalan” bírósági döntésre, amely Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt pusztán pénzbírság megfizetésére kötelezte. Megjegyezte, mindaddig következmények nélküli ország vagyunk, amíg a legfőbb felelős, Gyurcsány Ferenc szabadlábon van. A Békemenettel kapcsolatban ugyanakkor elmondta, Európában is egyedülálló, hogy civilek egy pozitív ügy mellett ilyen nagy számban fel tudtak vonulni. Felidézte, a Békemenet után Orbán Viktor Brüsszelben arról számolt be neki, hogy még José Manuel Barroso is másképp fogott vele kezet.
Fritz Tamás arról is beszélt, 2017 nemcsak a lázadás, de a küzdelem éve is lesz, jól körvonalazódik ugyanis a törésvonal a globalizáció és a nemzetállam-pártiak között. Elmondta, a tőkének az a legjobb, ha nincs nemzetállami ellenállás a globális piac nyomásának. Ezzel szemben a V4-ek alulról építkező, demokratikus elveken és szolidaritáson alapuló nemzetállam-közösséget szeretne. „Ne essünk révületbe, nem dőlt el a küzdelem” – hangsúlyozta.
A Békemenet mentette meg a demokráciát
Stefka István a Békemenettel kapcsolatban kifejtette, a magyarok egy béketűrő nemzet, de a sértést, megaláztatást rosszul viselik. Különösen, ha lefasisztázzák. Elmondta, talán soha nem látott tömeg hömpölygött az utcákon, és ez a csöndes vonulás a lelkek, a szellem tüntetése volt, amely gyakorlatilag megmentette Orbán Viktor kormányát és a parlamentáris demokráciát.
Dörner György a Keresztény Színházi Fesztivállal kapcsolatban arról beszélt, nem szabad elfelejteni, hogy ötből négy vallásilag üldözött személy keresztény. Hangsúlyozta, a kereszténységet is védeni kell, ugyanis fájó módon Európa elfelejtette a kereszténységét, amelyből kisarjadt.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS