Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a Harro Höfliger Debrecenben hozta létre a második legnagyobb telephelyét Németországon kívül

Szijjártó Péter: a Harro Höfliger Debrecenben hozta létre a második legnagyobb telephelyét Németországon kívül
Fotó: -

A gyógyszeripari gépgyártással foglalkozó Harro Höfliger Debrecenben hozta létre a második legnagyobb telephelyét Németországon kívül, a hatmilliárd forintos beruházás nyomán száz új munkahely jön létre a városban - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen. Szijjártó Péter továbbá kiemelte, hogy mára az ország keleti és nyugati része közötti fejlettségbeli különbséget sikerült felszámolni, és így Debrecen is fontos regionális ipari központtá vált.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Harro Höfliger csarnokavató ünnepségén azt közölte, hogy a német gépgyártó vállalat hatmilliárd forintnyi értékben hajtott végre kapacitásbővítést a hajdúsági városban, amihez az állam 1,5 milliárd forint támogatást biztosított, így segítve több mint száz új munkahely létrehozását.

Szijjártó
Szijjártó Péter
Fotó: Facebook

Beszédében kiemelte, hogy a cég a csúcstechnológiás gyógyszeripari gépgyártási tevékenységét hozza Magyarországra, és ez az üzem lesz a második legnagyobb telephelye Németországon kívül.

A miniszter kiemelte:

A Harro Höfliger szakmai hozzáértése és magas technológiai színvonala hozzájárul az olyan kényes és kritikusan fontos egészségügyi eszközök hibamentes gyártásához, mint az inhalátorok, az inzulintollak, a sebtapaszok.

Majd hozzátette, hogy a cég nagy beszállítófejlesztési programot indít, és ezáltal a helyi kis- és közepes vállalkozások is profitálhatnak majd ebből a beruházásból. Illetve tudatta, hogy szorosan együtt fognak működni a Debreceni Egyetemmel és a Debreceni Szakképzési Centrummal a fiatalok képzésében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországon másfél évtizeddel ezelőtt egy teljesen új gazdasági időszámítás kezdődött, a kormány akkor kezdett neki hazánk újraiparosításának, így lerakva a gazdaság egy rendkívül stabil alapját.

Európa legalacsonyabb adóival létrehoztuk Európa legsikeresebb és legvonzóbb beruházási környezetét, és évről évre folyamatosan megdöntöttük a Magyarországra érkező beruházások rekordját - fejtette ki a tárcavezető.

Szijjártó úgy folytatta:

Átszerveztük a felsőoktatást, a szakképzést, a legjobbaktól tanultunk, és bevezettük a német mintájú duális képzési programokat. Ennek köszönhetően aztán, ahogy egyre több vállalat jött Magyarországra, egyre több gyárat építettek, egyre több munkatársra volt szükségük, mégis bírtuk.

Az elmúlt másfél évtizedben egymillió új munkahely jött létre, aminek köszönhetően az ország ez idő alatt megduplázta az ipari teljesítményét, ami azért nagy dolog, mert ezen másfél évtized alatt szinte csak olyan dolog történt a világon, ami ellene hatott a jó gazdasági és a jó ipari teljesítménynek - tette hozzá a miniszter. Majd aláhúzta:

Az, hogy tizenöt év alatt az ipari termelés a duplájára nőtt, magával hozta azt, hogy az átlagbér háromszoros, a minimálbér pedig négyszeres növekedést tudott elérni.

Illetve leszögezte, hogy a magyar gazdaság erejét az is jól mutatja, hogy egészséges egyensúly jött létre a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok szinte mind, egytől egyig a legmodernebb technikát hozzák Magyarországra, több tízezer új munkahelyet teremtettek, és lehetővé teszik a magyarországi vállalkozások számára is, hogy bekerüljenek a modern globális értékláncokba - fogalmazott.

Szijjártó: Németország hazánk első számú gazdasági, kereskedelmi és beruházói partnere

A külügyminiszter rámutatott, hogy Magyarországnak továbbra is Németország az első számú gazdasági, kereskedelmi és beruházói partnere. Tájékoztatása szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom mára elérte az évi 70 milliárd eurót, a német beruházások értéke pedig 37 milliárd eurónál jár, amihez az is nagyban hozzájárult, hogy a kormány az utóbbi tíz év alatt 324 nagy német vállalati beruházáshoz összesen 400 milliárd forintnyi támogatást nyújtott, így segítve elő 3800 milliárd forintnyi beruházás létrejöttét.

A miniszter végül arra is kitért, hogy ez a beruházás is tanúsítja Debrecen gazdaságának sokszínűségét, és azt, hogy az nem csak az autóiparról vagy az elektronikáról szól, hanem a modern gyógyszeriparhoz kapcsolódó gépgyártás is jelen van többek között. Aláhúzta, hogy korábban súlyos egyensúlytalanság, fejlettségbeli különbség áll fenn az ország keleti és nyugati fele között, de mára ezt sikerült felszámolni, és így Debrecen is fontos regionális ipari központtá vált.

Az elmúlt 11 év során a kormány 131 nagy Hajdú-Bihar vármegyei beruházáshoz adott több mint 600 milliárd forintnyi támogatást, amelynek a nyomán 4000 milliárd forintnyi beruházás jött itt létre. Ennek a vármegyének az ipari termelése tíz esztendő alatt két és félszeresére növekedett, a munkanélküliség pedig kevesebb mint a felére csökkent - összegzett a tárcavezető.

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.