Most fogjuk megtudni, hogy Oroszország mennyire erős
Fotó: Szergej Bobilev
A követi a keleti front eseményeit, az tudja, nem véletlenül esik egybe a katonai válság a korrupciós botrány kirobbanásával és az amerikaiak azon látványos igyekezetével, hogy gründoljanak egy békének látszó tűzszünetet, vagy egy tűzszünetnek látszó békét. Most úgy látszik, hogy az ukránok létérdeke egy tűzszünet, mert annak az alternatívája valószínüleg már csak az összeomlás.
Azt tudjuk, hogy az USA, és az EU elmebeteg liberálisai mindent beletoltak már ebbe a háborúba, amit a hatalmuk (most már inkább a befolyásuk) közvetlen veszélyeztetése nélkül lehetett. A tűzszünet nekik most sem érdekük, de a látványos ukrán vereség, amely egyúttal kétségtelen orosz győzelem is számukra is a lehető legrosszabb forgatókönyv.
Csak az oroszokon múlik a tűzszünet
Az ukránokat olyan katonai vereség fenyegeti, ami reális lehetőséggé teszi az oroszok előrenyomulását a Dnyeperig. Az USA-nak egyre fontosabb a jó viszony az oroszokkal és egyre lényegtelenebb a számukra, hogy az EU magországaiban milyen elmebaj tombol éppen. A buta nyugatiak nem vették észre, hogy már rég nem Ukrajna, sőt nem is Közép-Európa az amerikai-orosz tárgyalások tárgya, hanem a kontinens nyugati felének státusza.
Az oroszok az erő pozíciójából tárgyalnak, és addig háborúznak és tárgyalnak mellette, amíg úgy érzik, hogy elég erősek további győzelmek eléréséhez. Ha az oroszok most megegyeznek, bármiben, tűzszünetben, békében, területcserében, és meghagynak valami mozgásteret az ukránoknak, akkor elértek a jelenlegi akciórádiuszuk széléig. Ha azonban a jelenlegi hadműveleteiket végigviszik, mert abban bíznak, hogy az ukránok már nem bírják sokáig, akkor könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy Ukrajna teljes katonai vereséget szenved. Az ukránok jelenleg azon az átbillenési ponton vannak, amikor már a rendelkezésükre álló, külső eredetű hírszerzési és technológiai fölény nem tudja ellensúlyozni az élőerő hiányát, a harcoló csapatok pszichológiai kifáradását, a hátország hangulatának romlását, illetve az energetikai rendszer ismétlődő összeomlását.
Ha idén hideg tél lesz és ez a technológia jelenlegi színvonalán már azért valószínűségként bejósolható a hadvezetések számára, Ukrajna úgy fagyhat meg, ahogy a német 6. hadsereg a sztálingrádi katlanban. Ha lesz néhány fagyos hét, az oroszok olyan körülmények között támadhatnak, amelyhez nagyon értenek. A technológia csak nagyon korlátozottan védi meg a terepen harcoló katonákat a komoly hidegtől. Hogy egy nagy orosz támadás minden lényeges irányba mennyire komoly fenyegetés ezt nem tudhatjuk, de ha az oroszok tényleg megegyezési hajlandóságot mutatnak majd, akkor már tudhatjuk, hogy további nagyobb győzelmeket már nem remélnek.
De ha az oroszok most nem egyeznek meg az amerikaiakkal, akkor a jelenlegi kép alapján az ukrán összeomlás valószínűbb, mint bármikor. Ennek nagyon heves következményei lehetnek az EU keleti határain, olyan téli menekültválság következhet, amelyet még nem láttunk. Fegyvertelen katonák, de akár alakulatszinten menekülő fegyveres ukrán katonák megjelenése sem kizárható.
Szinte semmit nem tudunk katonai értelemben erről a háborúról, de a jelenlegi nyilvános forrásokból elérhető információk olyan mozgásokra utalnak, amelyek az ukránok állapotát a legrosszabbnak mutatják a háború eddigi szűk négy évének tekintetében.
Nagyon drukkoljunk Trumpnak, mert a végén még Európa itt marad magára a megerősödött oroszokkal és a destabilizálódott Ukrajnával. Mi meg a velejéig romlott, buta és gonosz európai liberális elittel, amelyik még az ukrán vereség nyilvánvaló jelei ellenére sem hajlandó érdemben tárgyalni az oroszokkal, hanem euró milliárdokat tolna bele még az ukrán aranybudi és aranybidé gyártásba.
