A keddi előkészítő ülés előtt több, mint negyedórával megérkezett a Fővárosi Törvényszékre Gyárfás Tamás, aki a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint egykori üzleti riválisa, a több, mint huszonegy éve meggyilkolt Fenyő János megölésére adott megbízást. A vádhatóság szerint Fenyőt Portik Tamás megbízásából Jozef Roháč lőtte agyon, Portik pedig Gyárfás utasítására rendelte el a merényletet. Érdekesség, hogy a vezető ügyész az a Csicsák Zoltán, aki Portik néhány korábbi ügyében is képviselte a vádat. A bíró Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék korábbi szóvivője. Gyárfás Tamás a korábbiakhoz hasonlóan abszurdnak nevezte a vádirat állításait, és kijelentette: semmi köze sincs Fenyő halálához. A vádlott jelezte, hogy a későbbiekben szeretne minden kérdésre válaszolni, és hozzátette: elég elszánt ahhoz, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát. Mivel a Fenyő-ügyben nemcsak Gyárfás, hanem Portik Tamás is érintett felbujtóként, utóbbi esetében perújítást rendeltek el az illetékesek, amelyet ugyancsak Póta Péter fog tárgyalni. Miután a keddi előkészítő ülésen nem született döntés, az ügyet a büntetőeljárás szabályai szerint februárban a bizonyítással folytatja a Fővárosi Törvényszék.
Póta Péter bíró az előkészítő ülés kezdetén igyekezett tisztázni, hogy a népes hallgatóságból kik azok, akik későbbi tanúkként nem vehetnek részt a tárgyaláson. Bár Gyárfás Tamás a bíróság folyosóján még hagyta magát fotózni, a tárgyalóteremben már elzárkózott ettől.
Megkezdte a vádirat ismertetését az ügyész, amelyben Csicsák Zoltán részletezi azt a médiaháborút, amely a kilencvenes években alakult ki Gyárfás Tamás és Fenyő János között, és amely a vádhatóság szerint Fenyő halálához vezetett. Az ügyész felidézi azokat az időket, amikor az egykor a Fenyő tulajdonában lévő Népszavában külön rovat foglalkozott Gyárfás lejáratásával, a tévés producerre terhelő adatokért pedig még csinos összegeket is fizetett a lap az informátoroknak. A vádhatóság szerint Fenyő kitartó volt abban, hogy kiszorítsa a médiapiacról Gyárfást, szándékén pedig az sem változtatott, hogy közben a néhai miniszterelnök, Horn Gyula is igyekezett kibékíteni őket. A Fővárosi Főügyészség felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Gyárfás Tamást – összegezte a vádirat indítványát Csicsák Zoltán. Az ügyész fenntartotta, hogy amennyiben Gyárfás minden részletre kiterjedően bevallja a terhére rótt bűncselekményt, akkor tizenkét év szabadságvesztéssel sújtsa őt a bíróság.
Csicsák Zoltán ügyész tizenkét évet ajánlott arra az esetre, ha Gyárfás minden bevall, de az alku nem jött létre. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Gyárfás Tamást szólította a bíró; Póta Péter először a vádlott jogait, és kötelességeit ismerteti. A büntetőeljárásról szóló új törvény értelmében amennyiben a terhelt elfogadja az ügyészség indítványát, akkor nincs bizonyítási szakasz, a bíróság ítéletet hirdethet, a kiszabott büntetés azonban nem lehet szigorúbb a vádhatóság ajánlatánál. Arra a kérdésre, hogy beismeri-e a bűnösségét, Gyárfás Tamás határozott nemmel válaszolt, ugyanakkor jelezte, hogy részletes vallomást kíván tenni.
Vallomásának elején Gyárfás ismét kijelentette, hogy nincs köze a Fenyő-gyilkossághoz, és abszurdnak nevezte a vádirat állításait. A vádlott azokat a hangfelvételeket említette, amelyek alapján a nyomozóhatóságok a korábbi sejtetések után meggyanúsították Gyárfást. A felvételeket Portik Tamás készítette találkozóikon, és ezek a vád egyik alapját jelentik, bár az eddig nyilvánosságra került részletek kevés konkrétumot tartalmaznak. Gyárfás Tamás vallomásában tagadta, hogy Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő likvidálásával; a kissé nyakatekert érvelés szerint ennek nem lett volna értelme, ha már egyszer Portik ugyancsak Fenyő János megölésére készült. Gyárfás Tamás szerint Portik azzal a szándékkal kereste meg őt többször, hogy néhány olyan mondatot kicsikarjon tőle, amelyek alátámaszthatják Gyárfás érintettségét, de a vádlott szerint ilyen nem hangzott el. Gyárfás ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a hangfelvételeket manipulálták, kivágott részeket állítottak össze, amelyet szerinte a Nemzeti Nyomozó Iroda szakértője is igazolt.
Gyárfás Tamás szerint alaptalanok azok a tanúvallomások is, amelyek szerint Portik egykori éttermében, a Művészinasban állapodtak meg Fenyő János likvidálásáról, mivel ő soha nem járt abban a vendéglőben, így nem is történhetett semmilyen egyeztetés kettejük között. Tény ugyanakkor az is, hogy az erről beszélő tanú nem szerepel a Fővárosi Törvényszék által az ügyben meghallgatni kívánt emberek listáján, hasonlóan a kecskeméti maffiaper fővádlottjához, Radnai Lászlóhoz, aki sok más ügy megoldóembereként ebből a történetből – a jelenlegi állás szerint – kimarad. Gyárfás Tamás szerint lényeges körülmény az is, hogy a vizsgálatban meghallgatták Portik egykori olajos üzlettársát, egykori mentorát, Drobilich Gábor pedig elmondta, hogy Portik beszámolt neki arról, hogy meg nem nevezett körök küldték Gyárfásra, hogy járassa le, keverje gyanúba őt.
Vallomásában Gyárfás Tamás hivatkozott arra, hogy neki kiváló hatósági, közéleti, politikai kapcsolatai voltak a merénylet idején, így semmi oka és indítéka sem lett volna arra, hogy olyan bűnözői körökkel egyeztessen, mint Tasnádi és Portik egykori társasága, és nem is állt a szándékában ilyesmi. Gyárfás számos alkalommal hivatkozott Kovács Lajos rendőr ezredesre, aki az elsők között jelezte, hogy a tévéproducernek köze lehet a gyilkossághoz, Gyárfás szerint azonban a volt főnyomozó mindannyiszor tévedett a bizonyítékai értékelésekor. Vallomása végén Gyárfás Tamás azt mondta: szörnyű helyzet, hogy egy ilyen ügyben kell a bíróság elé állnia, de elszánt, és bebizonyítja, hogy ártatlan az ügyben.
Zamecsnik Péter egyebek mellett az is kifogásolta, hogy Gyárfás egyik vélt zsarolója, az MSZP karitatív tagozatának volt vezetője, Dósa István András védett tanú lehet az ügyben. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Gyárfás védője, Zamecsnik Péter felszólalásában jelezte, hogy a vádirat azon részleteivel – mivel azok tények – egyetértenek, hogy Fenyő János gyilkosság áldozata lett, ezen kívül azonban szinte semmiben nem osztják az ügyészség álláspontját. A védő szerint a vádirat számos, lényeges pontban hiányos, azokra a védelem érdeksérelem nélkül nem tud reagálni, ezért arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa pótlásra a vádhatóságot. Zamecsnik szerint Gyárfás bűnössége semmiképpen sem bizonyítható addig, amíg az ügyészség be nem bizonyítja azt, hogy a vádlott mikor, hol, kinek és milyen körülmények között adott megbízást a merényletre. A Fővárosi Főügyészség erre a portálunkhoz eljuttatott közleményében úgy reagált:
A vádirat törvényes és hiánytalan. Az előkészítő ülésen az ügyész kúriai döntésekkel támasztotta alá, hogy a vád törvényességét és így a felbujtó felelősségre vonását nem érinti, ha az ügy jellege miatt nem állapítható meg, pontosan hol és mikor valósult meg a rábírás. A bírósági joggyakorlat szerint egyébként emberölésre felbujtás állapítható meg akkor is, ha a felbujtó úgymond szabad kezet ad a másik elkövetőnek.
Zamecsnik Péter felsorolta azokat a tanúkat, akiket a védelem szeretne meghallgatni az eljárásban; közöttük van Ihász Sándor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetője, aki ellen bűnpártolás miatt indult eljárás a Fenyő-ügyben, mivel Gyárfás barátjaként megismerte az említett hangfelvételek leirata és más bizonyítékok egy részét, ám korábbi magas hivatali beosztása ellenére sem tájékoztatta arról az illetékeseket. A védelem kirekesztené a bizonyítékok közül a hangfelvételeket, mivel azok Gyárfás Tamás tudta nélkül, ugyanakkor az ő zsarolására készültek, a felvételek készültének időszakában hatályos törvények értelmében az ilyen bizonyítékokat pedig nem vehették figyelembe a bíróságok. A több, mint ötszáz perces hanganyag a vádirat gerince, azok nélkül nem maradna közvetlen bizonyíték Gyárfás érintettségére. Zamecsnik Péter különösen indokoltnak nevezte az MSZP karitatív tagozatának volt elnöke, Dósa István András tanúkénti meghallgatását, akinél a Portik-féle hangfelvételek egy részét megtalálták a nyomozók. A védő ugyanakkor nem látta indokoltnak, hogy a – szerinte a Gyárfás zsarolásában rész vett – Dósa védett tanúként szerepel az ügyben. A védelem meghallgatná Radnai Lászlót is, amit válaszában Csicsák Zoltán ügyész nem látott indokoltnak.
Portik Tamás perújítását is Póta Péter bíró fogja tárgyalni. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A bíró kérdésére Gyárfás Tamás jelezte, hogy három tárgyalási napon fogja ismertetni védekezését, egyúttal arról is beszélt, hogy az eljárás hátralévő szakaszában minden kérdésre válaszolni fog. Póta Péter bejelentette: Portik Tamás esetében – a Fenyő-ügyben előállt felbujtói érintettsége miatt – perújítást rendeltek el az illetékesek, amelynek tárgyalását ugyancsak rá szignáltak ki. Gyárfás Tamás büntetőpere februárban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyet a PestiSrácok.hu a kezdetektől részletesen követte: az előkészítő ülést megelőző összefoglalónk itt olvasható.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS