Fenyő-gyilkosság: Az ügyészség vádat emelt Gyárfás Tamás ellen (Frissítve!)

Az ügyészség vádat emelt Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság ügyében – írta közleményében kedd délelőtt a Fővárosi Főügyészség. A vád szerint az 1990-es évek közepétől Gyárfás és Fenyő között késhegyig menő hatalmi harc alakult ki és az úszószövetség volt elnöke ” a játszma végleges lezárása érdekében” eldöntötte, megöleti üzleti ellenfelét. A vádirat arra is kitér, hogy Gyárfás először Tasnádi Pétert bízta meg a merénylet megszervezésével, ő azonban végül nem teljesítette a megbízást. Gyárfás Tamás ezután fordult az olajszőkítési ügyletekből ismert, azóta több leszámolásos gyilkosság miatt  elítélt Portik Tamáshoz, aki Gyárfás kérésére Jozef Rohác-csal megölette Fenyő Jánost. Portik és Gyárfás ugyanakkor ártatlannak vallják magukat. Telefonon sikerült elérnünk Gyárfás Tamást, aki azt mondta, egyelőre nem kíván nyilatkozni. 

A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt. Az úszószövetség volt elnöke és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt (Tasnádi Pétert – PS) az ölési cselekménnyel, aki azt 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezért Gyárfás megbízta az olajmaffia rettegett vezérét,  Portik Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt Jozef Rohácot a sértett megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte. A közleményben kiemelték, hogy a Fővárosi Főügyészség Gyárfás Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Portik Tamással kapcsolatban – a megfelelő eljárási rend alapján – a Fővárosi Főügyészség korábban perújítási indítvány előterjesztésére tett javaslatot a Fellebbviteli Főügyészségnek –írták a közleményben.

Kegyetlenül leszámoltak Fenyővel

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül 2017. májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.

Fenyő szétlőtt kocsija. fotó: PS

Tasnádi is képbe került

A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek. Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították a rendőrök. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt róják a nyomozók, hogy 1997 végén, 1998 elején ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháč–csal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost.  A gyanúsítás egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült. Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, de az úszószövetség volt elnöke 200 milliós óvadék kifizetése után szabadlábon védekezhetett. Portik és Gyárfás is ártatlannak vallják magukat és kijelentették, semmi közük a bűncselekményhez.  Gyárfás a kihallgatásai során a nyomozóknak elmondta, hogy a gyilkosságot megelőzően már rendezte vitáit a sajtómágnással. Megjegyzendő, hogy a rendőrség sokáig nem Portikot, hanem Tasnádi Pétert tartotta a gyilkosság közvetítőjének (az ügyészségi közlemény is említi Tasnádit). Tasnádi a rendőrségen és korábban az alapügy bírósági szakában tett vallomásában azt állította, hogy 1997. őszén Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével, ám a „munkát” nem hajtotta végre, csak a megbízási díjat vágta zsebre. Gyárfás viszont azt mondja, képtelenség, amit Tasnádi állít. Tasnádi Péter mellett még több, korábban Portik Tamáshoz köthető személy is vallomást tett, akik a Vico urának halálát médiapiaci konfliktusokkal hozták kapcsolatba.

Az ügyészség szerint, miután Tasnádi nem szervezte meg a merényletet, Gyárfás Portikhoz fordult. Fotó: facebook.com

Bűnügyi szenzáció

A nyomozás a gyanúsítások után tovább folytatódott, majd tavaly decemberben jött a bűnügyi szenzáció: Portik Tamás  ’90-es évek közepétől a letartóztatásáig rögzített, több százórányi hangfelvételét foglalta le a rendőrség. A több házkutatás után megszerzett, kisteherautónyi adatrögzítőről tudni lehet, hogy a Fenyő-ügy mellett választ adhatnak a szervezett bűnözés egy részének meghatározó mozzanataira. Példátlan ugyanis a magyar kriminalisztika történetében, hogy ilyen mennyiségű, bűnözői körök által készített felvétel álljon rendelkezésre, amely elképzelhető, hogy teljesen más megvilágításba helyezi az 1990-es és 2000-es évek bűnözői és közéleti szereplőinek a megítélését. A kriminalisztikai szenzációval is felérő hangfelvételekhez feltételezhetően egy nyomozati alku vezette el a hatóságokat.

A Perczel-vallomás

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg sokáig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, a tavaly novemberben elhunyt Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója szerint politikai okokból végeztek főnökével. Fotó: youtube.com

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét – amelyben benne volt a Postabank eredeti és meghamisított mérlege – teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.

A Fenyő-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Szerinte Gyárfás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék. A védő portálunknak megemlítette azt is: szerinte a rendőrségi nyomozás lényegében csak a Nap TV volt tulajdonosára koncentrált, és nem kellően foglalkozott Fenyő János másik nagy ellenfele, a pár hónapja elhunyt Princz Gábor szerepével. Még az eljárás rendőrségi lezárása után elértük Gyárfás Tamást, aki a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, nem kívánja kiegészíteni Zamecsnik Péter értékelését. Telefonon most is sikerült elérnünk Gyárfást, aki egyelőre nem szeretne nyilatkozni. 

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS