Pesti Srácok

Nem hagyják futni a Fenyő-gyilkosság megbízóját

Nem hagyják futni a Fenyő-gyilkosság megbízóját

Vizsgálatot indított a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) annak érdekében, hogy kiderítsék, ki vagy kik voltak a magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb bűncselekményének, a Fenyő-gyilkosságnak a felbujtói – értesült a PestiSrácok.hu. A bűnügyben ugyan nemrég az Aranykéz utcai robbantás ügyével együtt jogerős ítéletet hozott a bíróság, ám csupán a tettest, Jozef Rohácot ítélték el, azt azonban nem sikerült bizonyítani, hogy a szlovák végrehajtóember kinek vagy kiknek a megbízásából húzta meg a ravaszt. Rendőrségi forrásunk szerint a közvetlen parancsot Fenyő megölésére Portik Tamás adhatta, ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt a likvidálás, vagy valaki megbízta őt, így a vizsgálódás kiterjed arra is, hogy fizettek-e a merényletért Portiknak.

Vizsgálja a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtóNemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), hogy ki állhatott a Fenyő-gyilkosság hátterében – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t egy, a vizsgálódásra rálátó, ám névtelenséget kérő forrás, aki elmondta, ha kellő bizonyítékot sikerül összegyűjteni, újra nyílt nyomozást indíthat a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg a saját autójában. Az NVSZ a jogerős ítélet ellenére keresi a merénylet felbujtóját. Fotó: blikk.hu

Vizsgálják, hogy ki bízhatta meg Portikot

PestiSracok facebook image

Emlékezetes, az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében májusban hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Előbbi ügyben a bíróság igazoltnak látta, hogy Portik Tamás volt Rohác megbízója, utóbbiban ugyanakkor kétséget kizáróan már a nyomozás során sem volt bizonyítható a megrendelő személye, csak annyi, hogy 1998 februárjában a szlovák bérgyilkos húzta meg a ravaszt. Egy darabig ugyan folyt egy elkülönített eljárás az alapügy lezárása után, ám fél évvel később felfüggesztették a nyomozást annak ellenére, hogy a rendőrség kezében konkrét személyekre vonatkozó tanúvallomások is voltak. Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a magyar alvilág nagy öregjének, Tasnádi Péternek közvetítőként lehet köze a bűncselekményhez, aki pár éve a bíróságon annyit elismert, hogy az ex-úszóelnöktől, Fenyő János nagy üzleti ellenfelétől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására, ám az egykori nehézfiú állítása szerint nem hajtotta végre az emberölést, csupán elkérte Gyárfástól a 12 milliós vérdíjat azután, hogy valaki valóban megölte a médiacézárt. Rendőrségi forrásunk kiemelte, Tasnádi ebben az esetben igazat mondott, hozzátéve, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az azonban egyelőre nem világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt a likvidálás, vagy valaki megbízta őt, így a vizsgálódás kiterjed arra is, hogy fizetett-e bárki is a merénylet után Portiknak.

Részlet egy védett tanú vallomásából.

Emberölés szívességből?

Forrásunk szerint az energolosnak jócskán volt indítéka a gyilkosságra. Ezt támasztja alá a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László vallomása, aki arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, Gyárfás Tamás kedvében. Radnai vallomásában ugyanakkor egy másik verziót is fellebbentett a gyilkosság megbízójával kapcsolatban. Szerinte Portik nem csak Gyárfással, de Fenyő másik ellenségével, Princz Gáborral ( az egykori Postabank 35 milliárd forint hűtlen kezeléssel megvádolt, majd felmentett egykori elnöke – a szerk.) is jóban volt. A penitó szerint érdekes körülmény, hogy miután Fenyőt eltették láb alól, Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot.

Felrúgta a megállapodást, ezért megölették?

A gyilkosság egy másik lehetséges oka informátorunk szerint az lehetett, amiről egy védett tanú is beszélt: a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak egy tanú ugyanis jegyzőkönyvbe mondta, hogy Gyárfás Tamás jelen volt egy olyan találkozón a Portik által fémjelzett Művészinas étteremben, ahol kimondták Fenyő János halálos ítéletét. Ennek előzménye, hogy az Energol-vezér egyik bizalmasa szerint Portik médiabefolyást kívánt szerezni Fenyő segítségével, de amikor a médiacézár tudomására jutott, hogy Gyárfás is benne van az üzletben, felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire Gyárfás Tamás úgy felelt, hogy „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, „különben is, megérdemli, hogy megdögöljön”. A tanú, amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, hogy ehhez biztosan köze van Portiknak és „esetleg Gyárfásnak”.

Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfásról

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

Perczel Tamás szerint halála előtt a médiaézár összeveszett Gyárfással. Fotó: youtube.com

Szembekerült az egész hivatalos Magyarországgal

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott a tavaly márciusban elhunyt Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos Magyarországgal”. „A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk”. „Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” – jelentette ki Perczel. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy értesültünk, noha Perczel nagyon erős állításokat fogalmaz meg a be nem mutatott, vágatlan felvételeken, a nyomozás előre vitelét nem segítette.

Horn Gyula 1997-ben arra kérte Fenyőt, hogy hagyja békén Princz Gábort (b) és Gyárfás Tamást. Fotó: MTI

Portik Laborcnak panaszkodott

A Fenyő-gyilkosság a hírhedt Portik-Laborc találkozón is előkerült, amikor a maffiózó arról panaszkodott beszélgetőpartnereinek, köztük az NBH akkori vezetőjének, Laborc Sándornak, hogy a Fenyő-ügyben eljáró egyik nyomozó arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos határozottan tagadta, hogy az úszószövetség egykori elnöke ilyen kéréssel fordult volna hozzá. A találkozón az is elhangzott, hogy létezik olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”...

Vezető kép: blikk.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)