Gyilkossági ügyekben vehetik elő a 90-es évek korrupt rendőreit

A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak nagyrészt sikerült azonosítani, hogy kik voltak azok a 90-es években hivatalban lévő, feltételezhetően súlyos bűncselekményeket elkövető rendőrök, akiknek köszönhetően több leszámolásos gyilkosság nyomozása tévútra lett terelve – értesült a PestiSrácok.hu. De hiába derült fény az alvilággal bűnös kapcsolatba került hivatásosok személyére, ezek a cselekmények olyan régen történtek, hogy nem lehet ellenük eljárást indítani. Pedig a védelmi szolgálat kiderítette, hogy kik juttathatták ki az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás videovallomását, kik lehettek azok a rendőrök, akiknek köszönhetően csaknem szitává lőtték Lakatos Csaba fogathajtót, ahogy arról is van elképzelésük, hogy mely személyek hátráltatták a Fenyő János médiacézár elleni merénylet nyomozását. Ugyanakkor értesüléseink szerint tovább folytatják a vizsgálódást, és bármikor előkerülhetnek olyan bizonyítékok, amik olyan rendőrök gyilkossági ügyekben való részvételét igazolhatják, akik már több mint egy évtizede azt hitték, hogy bűnös múltjuk feledésbe merül.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A Népszabadság tavaly decemberben cikkezett arról, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot indított, hogy szakmai hibák, vagy az alvilággal együttműködő hivatásosok árulása miatt nem sikerült felderíteni számos, a 90-es években elkövetett gyilkosságot, alvilági leszámolás hátterét. A lap szerint több ügyben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. A lap állította, vizsgálat indult, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak az 1997-ben tett videovallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz.

Minden fontosabb információ kiszivárgott

A PestiSrácok.hu-nak az NVSZ neve elhallgatását kérő egyik munkatársa elmondta, a vizsgálatok az 1990-es évek leszámolásos ügyeinek rendőri hibáival, mulasztásaival kapcsolatban jelenleg is zajlanak, de mára – részben - sikerült tisztázni, hogy kik voltak azok az akkoriban hivatásos állományban lévő személyek, akik a védelmi szolgálat feltételezései szerint törvénysértéseket követhettek el. Azonban, mivel ezek a cselekmények már régen elévültek, nyílt nyomozásra, tanú, illetve gyanúsítotti kihallgatásokra nem kerülhetett sor. A vizsgálatok során kiderült, hogy kik juttathatták Portik kezére az olajügyek koronatanújaként számon tartott Boros József Károly videovallomását, ám cselekedetükért - a fentebb említett okok miatt – ma már nem lehet őket felelősségre vonni. A Boros-vallomás kikerülésével összefüggésben a védelmi szolgálat névtelenséget kérő, ám az eljárást jól ismerő tagja elárulta, hogy a 90-es években gyakorlatilag nem volt olyan fontosabb bűnügyi információ, ami ne jutott volna vissza az érintett bűnözői körökhöz.

Gyanús körülmények az Aranykéz utcai merénylet nyomozásában

Az NVSZ-nek azonban nem csak a kazetta rendőrségről való kikerülése, hanem a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is „súlyos aggályokra adott okot”. A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekében Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken - a megmaradt rendőri jelentések szerint - jól felismerhetően látszódott a robbantással vádolt Jozef Rohác. Ennek kapcsán az NVSZ-el szorosan együttműködő, a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám – szintén elévülés okán – a Központi Nyomozó Főügyészség nem rendelt el nyomozást.

A hajtó lelövetését is vizsgálták

A vizsgálat megállapításai alapján sejthető az is, kiknek tulajdonítható, hogy Lakatos Csaba fogathajtó „magánvéleménye” visszaszivárgott Portikhoz, aminek köszönhetően a férfit csaknem szitává lőtték 1996. november 13-án, nem sokkal Prisztás József kivégzését követően. Ismert, a hajtót meghallgatták néhány órával a Prisztás-gyilkosság után és a férfi a kihallgatás végeztével a folyosón kötetlen beszélgetést folytatott a merénylettel kapcsolatban a körülötte álló rendőrökkel. Ekkor hangzott el Lakatos Csaba „magánvéleménye”, miszerint Portik Tamásnak állhatott érdekében Prisztás lelövése, mivel egy ingatlan miatt összekülönböztek, és „Kisbandi szélhámossága miatt Portik Tamás pénze elúszott”. Arra a fogathajtó már nem emlékezett, hogy kik voltak azok a rendőrök, akikkel beszélt, az viszont tény, hogy nem sokkal a Portikra terhelő információ kikotyogása után, több lövéssel, életveszélyesen megsebesítették Lakatos Csabát.

Kulcskérdésnek tekintették Rohác DNS-ét

Kissé bonyolultabb volt a helyzet a Fenyő János médiacézár ügyében indult nyomozás újraértékelésével kapcsolatban: itt elsősorban az okozott problémát , hogy – az ügyben hivatalosan nem érintett - Portik Tamás és bűntársai – hamis szálak bedobásával - olyan komoly és sikeres lépéseket tettek a nyomozás félre vitelére, ami hosszú évekig megnehezítette a merénylet felderítését. A Prisztás-ügyben tett vallomásában pontosan erre utalt a leszámolások koronatanúja, Portik volt „titkárnője” is: a nő tudomása szerint az egykori Energol-vezér fizetett vamzerek segítségével tereltette az albán szál irányába a nyomozást. A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal. Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha - a portálunknak névtelenül nyilatkozó forrás szerint - a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.

Még nem úszták meg az alvilággal szövetkező zsaruk

A Népszabadság ugyancsak feszegette tavalyi cikkében, hogy akik miatt nem sikerült elfogni a tetteseket, vajon mióta működhettek együtt alvilági megbízóikkal, és „csak” korruptak voltak, vagy az alvilági csoport tevékenységének a részesei, mert ha utóbbi, akkori tettükért még ma is felelősségre vonhatók. Forrásunk a napilap felvetését kiegészítve elmondta, hogy azok a bűnözőkkel szövetkező rendőrök, akik a nyomozások akadályozásában voltak érintettek, valóban megúszták a felelősségre vonást, mivel cselekményük elévült. Ugyanakkor az ügyek jelentős részében a büntetőeljárás tovább folytatódik, illetve az sem kizárt, hogy egyes bűncselekményekben – melyek nem szerepelnek az ismert események között – az eljárás továbbfolytatására kerülhet sor, ezáltal bármikor előkerülhetnek olyan bizonyítékok, melyek egyes korábbi eljárókkal szemben a súlyos életellenes bűncselekményekbe való együttműködést igazolják, így olyan személyek is büntetőeljárás alá kerülhetnek, akik már több mint egy évtizede azt hitték, hogy tevékenységük feledésbe merül - értesült portálunk. A szolgálat munkatársa megjegyezte azt is, hogy azok közül, akik gyanúba keveredtek, jelenleg senki sincs már állományban. Ami részben az idő múlásának, részben a rendőrségi megtisztulásnak köszönhető. Vannak azonban olyan szereplők is, akik a rendőrségtől való távozásuk után sajnálatos módon az alvilág tagjaivá váltak – állította a védelmi szolgálat ma is aktív tagja.

Pontot tesznek a leszámolásos ügyek végére

Megjegyzendő még a leszámolások kapcsán, hogy a bíróságon elhangzottak felvetik, hogy az egyetlen személy, aki előre tudta, hogy Prisztással hol és milyen célból fog találkozni, és aki minden bizonnyal - a vád szerint - ezt az információt továbbadta Portiknak, "túlságosan könnyen szabadult a szorításból". Körültekintőbb eljárással talán Fazekas Ferenc az adott helyzetben legalább részleges együttműködésre késztethető lett volna, ami jelentősen növelte volna a felderítés esélyeit. Az NVSZ-es forrás a Portikot és csapatát érintő életellenes bűntényekkel összefüggésben határozottan leszögezte, „messze nincs még vége a történetnek”, hiszen pontosan tudják, van még jó néhány olyan, a leszámolásos gyilkosságokat jól ismerő, halálosan megfenyegetett, kulcsfontosságú tanú, akik egyelőre hallgatnak, ugyanakkor a „régi idők” emberöléseinek nyomozásait addig nem teszik félre, amíg megnyugtatóan pontot nem tudnak tenni az ügyek végére.

Címlapfotó: Urbán Tamás