Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a rendőrség Gyárfás Tamást

Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség volt vezetőjét, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Értesüléseink szerint Gyárfást kedd délután állították elő a nyomozók, kihallgatták, majd őrizetbe vették.

Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség egykori elnökét, a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit az ORFK Kommunikációs Osztálya. Úgy tudjuk, Gyárfást, aki a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöki pozícióját is betölti, kedd délután állították elő a rendőrök. Az ex-úszóelnököt kihallgatták, majd őrizetbe vették. A Gyárfás-villánál a rendőrök házkutatást is tartottak. Értesüléseink szerint Gyárfás Tamás terhére azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. A napokban megírtuk, az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendeléséért már jogerős büntetését töltő Portikot (aki azóta már vallomást is tett) március 22-én gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A gyanú szerint az ő közvetlen parancsára lőtte agyon Fenyőt az ügyben már elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác. Úgy tudjuk, kőkemény bizonyítékok, köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában. Ezen az – Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.

Húsz évvel a gyilkosság után kerülhet pont a merénylet végére. Fotó: MTI

Szlovák bérgyilkost küldtek Fenyőre

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác  bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.

Az NVSZ is vizsgálta a gyilkosságot

A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a több súlyos bűncselekményben is érintett Tasnádi Péternek közvetítőként köze lehetett a bűncselekményhez. Tasnádi néhány éve a bíróságon annyit tanúként elismert, hogy az ex-úszóelnöktől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására,  ám az egykori nehézfiú állítása szerint nem hajtotta végre az emberölést. Ahogy azt már többször megírtuk, egy, az NVSZ eljárására rálátó hatósági forrás szerint Tasnádi ebben az esetben igazat mondott. Szerinte, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az azonban eddig nem volt világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt-e a likvidálás, vagy valaki megbízta őt.

A rendőrség Portikot közvetítőnek gondolja. Fotó: MTI

Az alapügyben is ellene vallottak

Azt, hogy Gyárfást meggyanúsították, nem érhette váratlanul a közvéleményt, hiszen az ex-úszóelnök neve húsz éve közszájon forog a gyilkossággal kapcsolatban. Emellett több vallomás is szólt arról, hogy az Energol-vezérnek és Gyárfásnak köze lehet a leszámoláshoz. A Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, Gyárfás Tamás kedvében, akinek a segítségével pozíciót kívánt építeni a médiában. Utóbbi kijelentést erősítette meg még az alapügyben az a szigorún védett tanú is, aki szerint Portik valóban médiabefolyást kívánt szerezni Gyárfás és Fenyő segítségével, de a médiacézár végül felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire  Gyárfás Tamás úgy felelt:  „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Erre Portik feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom”. A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van.

Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója. Fotó: youtube.com

Halálos, vérre menő küzdelem

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

A politika levette a kezét a médiacézárról

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.

Vezető kép: MTI