A piaci érdekvédelem helyett szolidaritást szorgalmazott a pénzügyi politikában is Ferenc pápa a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi találkozója résztvevőinek címzett levelében, amit a Vatikán csütörtökön közölt. Ferenc pápa a két nemzetközi szervezet közös tavaszi találkozója alkalmából küldött angol és spanyol nyelvű üzenetet. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői egészen vasárnapig interneten egyeztetnek többek között a pandémia-intézkedésekről.
A katolikus egyházfő az új koronavírus-járvány miatti válsághelyzet súlyosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy a pandémia utáni világban olyan pénzügyi politikára van szükség, amely a közös jót szolgálja, a sérülékenyebbek és kirekesztettek kerülnek a középpontba, és bolygónk, amely közös otthonunk, megfelelő gondoskodásban részesül. Ferenc pápa úgy vélte, a járvány utáni időszakban nem lehet visszatérni a megszokott egyenlőtlen és fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi modellhez, amelyben a világnépesség törpe kisebbsége birtokolja a világ gazdagságának felét. A pápa receptként javasolta, hogy a közpénzeket a közjóra használják fel.
Elérkezett az ideje felismerni, hogy a piacok, főleg a pénzpiacok nem követhetnek önálló kormányzati irányt. Törvényeknek és szabályoknak kell biztosítani, hogy a közös jót szolgálják a társadalmi célok megvalósításával, amelyek különösen szükségesek a jelenlegi globális egészségügyi vészhelyzetben
– olvasható az üzenetben. A katolikus egyházfő szolidáris, a közösségeket és egyéneket segítő pénzügyi megoldásokat sürgetett. Emlékeztetett, hogy senki sem tud egyedül megmenekülni, és ha jobb, emberibb, szolidárisabb világgal akarunk kikerülni a jelenlegi helyzetből, új és kreatív társadalmi, politikai, gazdasági részvételi formákra van szükség, amelyek érzékenyek a szegények kiáltására. Ferenc pápa arra kérte a Világbank és az IMF szakértőit, hogy az emberek közötti találkozások kultúráját kövessék. A globális szolidaritás jegyében a szegényebb országok adósságának jelentős csökkentését sürgette. Úgy vélte, ugyanez vonatkozik a világ gazdagabb északi és szegényebb déli része közötti ökológiai különbségre is, amelyre megoldásként javasolta, hogy az előbbiek támogassák a fejlődő térségek környezetvédelmi beruházásait a megújuló energiaforrások használatának erősítésével. Ferenc pápa szolidaritást kért a vakcinákhoz való hozzáférés terén is, ahogy már húsvétvasárnapi üzenetében is a nemzetközi közösség elkötelezettségét szorgalmazta az oltóanyagokhoz való hozzáférés biztosításában a társadalom szegényebb rétegei, valamint a szegényebb államok számára is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Vatikáni média
lyukas zokni
2021-04-09 at 08:10
kész csoda, hogy húsvétkor nem nyalogatta a migránsok lábait megint.
Felsőtagéskirályerdő
2021-04-09 at 07:50
“közjót szolgáló pénzügyi politikát szorgalmazott”
Akiknek ez szól, azok nem katolikusok.
Az újszülöttnek minden új alapon:
Federal Reserve System
Alapítva
1913. december 23.
Ez a vonat már jóideje elment…..
Karácsony..sk
2021-04-09 at 05:08
“Te is Fletóm Brútusz?”
Barom vagy!
A mi pápánk a mai napig Benedek!
Szlovákiából……
moliere
2021-04-09 at 00:28
Igen, a kereszténység szociális is valamelyest. De az emberiség kollektív tapasztalata pedig az, hogy a szocializmus, pláne a felülről erőltetett államszocializmus nyomort hoz. És nagyon szűk kiváltságos elitet, amely ráadásul általában civilizációs válságot jelent.
A szocializmus balszerencsés körülmények miatt Latin-Amerikában nem tapasztalat, hanem álom. Az ottani naiv emberek tömegei hisznek még mindig a lenini megoldásban, mivel az amerikai gyarmatosító olyan lakmározást rendezett a javaikból, hogy nincs elég nagy különbség egy mondjuk dél-mexikói parasztgyerek perspektívái és egy kubai melós perspektívái között. Így Kuba híre nem elég riasztó, ráadásul minden rossz, ami Kubáról szól, az a gringóktól érkezik. Tehát hiteltelen, minimum zárójelbe teendő.
Számos országban az antikommunista diktatúrák úgy túltolták az arisztokratikus militarizmust és erőszakot a múlt században, hogy az amúgy is sokkal inkább missziós jellegű katolikus egyházban felerősödött a szociális (néha szocialista), népfrontos jelleg. Ebből adódik, hogy mivel Latin-Amerikában nem a szocialista diktatúráktól szenvedett a legtöbbet az egyház, ezért az ottani papság gyanútlan a marxizmussal szemben. A marxizmus csupa gyarlóságra alapoz, azaz ördögi ideológia. Nagy hiba, ha a katolikus egyház ezzel kokettál. Tartok tőle, hogy már rég van egy olyan szál a szervezetben, amely nem gyanútlan e téren, hanem bizony tudatos, vagy éppenséggel az évtizedek alatt sikerült beépülnie a balliberális mániákus antifasiszta gondolatnak, ügynek az egyházba, és mivel a nyomorultabb kontinenseken szinte csak ezzel a koktéllal (antirasszizmus, szociális gondolat, megváltás) tudják tartani a lépést az iszlámmal, igen megerősödött ez a szál. Vatikáni szinten. Megszerezték a pénz feletti befolyást, lenyomták az opus deit, és mára fegyverként használják a tipikus szocilibsi antikatolikus fegyvert a saját soraik ellen: a pedofilvádat. Mára elég a vád. Bizonyíték nem kell. Hisz hát #metoo megmutatta, elég a boszorkányvád, ami önmagában istenítélet.
pampafu
2021-04-08 at 22:28
A politikát célszerű lenne a politikusokra ,ill. az államok
vezetőire hagyni !
Mária néni
2021-04-08 at 22:25
Megint csak a pénz, a pénz. Mások pénzét szeretné ” Jól beosztani”.
Ha nem pápa lenne, akár beülhetne a DK frakciójába.
Talán a hitbéli dolgokkal és a kereszténységgel kellene többet foglalkoznia.