A kormánypártok támogatták, az ellenzék azonban bírálta az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslatot. A Jobbik szerint további áfa-csökkentésekre van szükség. Az LMP űgy vélte, a Fidesz bukásra ítélte a társadalom többségét. A Párbeszéd is azt hangsúlyozta, hogy az adótörvények azoktól vesznek el, akiknek adni kellene. A DK véleménye egyszerű: csak a kormánynak jó ez a tervezet. A kedd délutáni általános vitában szó volt a többi közt a bevándorlási különadóról is, amelynek lényege: a bevándorlást segítő tevékenységet anyagilag támogató szervezeteknek a támogatás összege után 25 százalékos különadót kell fizetniük, valamint nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy az adót megfizették.
A napirend előtti felszólalások után összesen hat kormányzati előterjesztést tárgyaltak a képviselők, melyek közül a legfontosabb az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat volt. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, a adótörvények módosításáról szóló javaslat célja az adóadminisztráció radikális csökkentése, az egyszerűsítés és a megkezdett adócsökkentés folytatása. Kiemelte, hogy a jövőben az adóhatóság az egyéni vállalkozók szja bevallási tervezetét is elkészíti, emiatt az ő bevallási határidejük is május 20-ra módosul. A magánszemélyek elektronikus úton is kitölthetik az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat, amelyet az ügyfélkapun keresztül nyújthatnak be – közölte a politikus. Átláthatóbbá válik a cafetéria szabályozása is – folytatta. Hangsúlyozta, hogy a kormány célja az, hogy a vállalatok szabadon elkölthető pénzt adjanak munkavállalóiknak. Emiatt csak SZÉP-kártyán lehet majd kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatást adni – érvelt.
A magánszemélyek ingatlanjainak bérbeadás utáni adminisztrációs terhek is csökkenek, mert nem kell bevételként figyelembe venni a bérlő által fizetett rezsiköltséget – sorolta a változásokat. A bölcsődei, óvodai térítési díjakat a munkáltató akkor is átvállalhatja, ha az intézmény a szülők nevére állítja ki a számlát – emelte ki. A saját jogú nyugellátásban részesülő, dolgozó nyugdíjasok után a munkaadóknak nem kell majd megfizetniük a 19,5 százalékos szociális adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Kibővül a szociális hozzájárulási adóból kedvezményhez jutó megváltozott munkaképességűek köre is – tette hozzá.
A javaslat társasági adót érintő részére áttérve Izer Norbert azt mondta, hogy továbbfejlesztik az energiahatékonysági kedvezmény rendszerét. A fejlesztési tartalék értékhatáráról szóló előírások is enyhülnek, január 1-től 500 millió forint helyett tízmilliárd forint kerülhet a szabály határa alá – emelte ki. A törvényjavaslat lehetővé teszi a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások esetében alkalmazható adóalap-csökkentő tétel megosztott érvényesítését – hangsúlyozta az államtitkár. A társasági adó egyszerűsítései közé sorolta, hogy a civil szervezetek esetében akkor is elismert költségnek minősül az ingyenes juttatás miatt elszámolt ráfordítás, ha a civil szervezet arról nyilatkozik, hogy azt nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta.
A kisvállalati adót alkalmazók körét azzal szeretnék bővíteni, hogy a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési mérleghatár 500 millió forintról egymilliárdra, az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár pedig egymilliárd forintról hárommilliárdra nő. Az indítvány egyértelműsíti, hogy megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, amennyiben az érintettek megváltoztatják az üzleti év mérlegfordulójának napját – mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt években folyamatosan esett az eva népszerűsége, ezért azt javasolják, hogy az adóformát utoljára 2018. december 20-lehessen választani, utána már ne lehessen arra áttérni. Akik addig áttérnek az eva-ra vagy most is annak hatálya alá tartoznak, a továbbiakban is használhatják majd ezt az adónemet – közölte.
2019. január 1-től a lakossági átutalások 20 ezer forintig illetékmentesek lesznek – jelentette be. A vámigazgatást az eljárási bírság kivezetésével is egyszerűsítik – hangsúlyozta Izer Nobert. A helyi adóváltozások közül kiemelte, hogy az önkormányzatok az iparűzési adó kedvezményeivel ösztönözhetik arra a vállalkozásokat, hogy náluk telepedjenek le. A népegészségügyi termékadó emelését az egészséges életmód melletti elkötelezettséggel illetve annak régóta változatlan mértékével indokolta. Hozzátette, nem értenek egyet az Európai Bizottság alkoholtermékekről vallott álláspontjával, de le akarják zárni az ügyben zajló kötelezettségszegési eljárást. A számviteli törvény kiegészül a könyvvezetés pénznemére, a negatív kamat számviteli elszámolására, valamint a támogatásként kapott összegek időbeli elhatárolására vonatkozó előírásokkal – jelentette be. Izer Norbert végül elmondta, hogy megszüntetik a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót és a kulturális adót.
A Jobbik szerint további áfa-csökkentésekre van szükség, a cafeteria megszüntetése pedig súlyos problémákat vet fel. Az MSZP is úgy látja, hogy indokolatlan a cafeteria megváltoztatása. Az LMP szerint a Fidesz bukásra ítélte a társadalom többségét. A Párbeszéd is azt hangsúlyozta, hogy az adótörvények azoktól vesznek el, akiknek adni kellene. A DK úgy véli, csak a kormánynak jó ez a tervezet.
Illegális bevándorlókkal teli hajó érkezik a szicíliai Augusta kikötőjébe 2015. május 9-én. (MTI/AP/Francesco Malavolta)
Bevándorlási különadó
A bevándorlási különadóról azt mondta Izer Norbert, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek pozitív folyamatnak tartják a bevándorlást, a kormány viszont egész más elképzeléseket vall erről a modern népvándorlásról, ami a magyar állam számára jelentős költségeket okoz – tette hozzá. A közteherviselés elvéből fakadóan nem fogadható el, hogy azok a szervezetek ne járuljanak hozzá a közös társadalmi kiadások viseléséhez, amelyek miatt azok nőnek – jelentette ki. Ezért a bevándorlást segítő tevékenységet anyagilag támogató szervezeteknek a támogatás összege után 25 százalékos különadót kell fizetniük, valamint nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy az adót megfizették – fogalmazott. A DK szerint a bevándorlási adó a “fogd be a pofád adó”. A fideszes Boldog István a vita végén jelezte, a különadó mértékét 70 százalékra emelné, ezért módosító javaslatot fog benyújtani. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt javasolta, inkább a letelepedési kötvényeket árusító offshore cégekre vessenek ki 70 százalékos különadót.
GDPR
Kedden az Országgyűlés elsőként tárgyalt egy újabb, az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletével (angol rövidítéssel: GDPR) összefüggő törvénymódosítást.
Ahogy arról korábban írtunk, a május 25-én életbe lépett uniós rendelettel egységessé vált az adatvédelmi szabályozás az EU-ban. A GDPR jelentősen bővíti a személyes adatok körét, ezekhez sorolja a többi között a nevet, a születési és egészségügyi adatokat, a bankszámlaszámot, a jövedelmet, a helymeghatározó adatot (GPS), az e-mail-címet, a vállalati és magántelefonszámot, a levelezési címet, de akár egy IP-címet is.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a módosító javaslat a GDPR végrehajtásához “nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket” állapítja meg, és adatvédelmi felügyelő hatóságként jelöli ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). A jogharmonizációs célú törvénymódosítást, valamint a szigorú adatvédelmi szabályozást mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők jó iránynak ítélték. Utóbbiak egyedül azt kifogásolták, hogy a témát a Ház késve és több részletben tárgyalja.
Külföldi befektetések
A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdasági befolyásszerzése ellen, ami sértheti Magyarország biztonsági érdekeit – jelentette ki Pogácsás Tibor. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kifejtette: ennek érdekében bejelentéshez kötnék a külföldi befektetőknek az eredetileg magyarországi alapítású, illetve külföldi befektetők által Magyarországon alapított cégekre irányuló tulajdonszerzését abban az esetben, ha az adott cég az ország biztonságának szempontjáról érzékeny ágazatokban tevékenykedik. Hozzátette: a javaslat a közvetlenül vagy közvetve 25 százalékot meghaladó tulajdonrész megszerzése, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrész megszerzése esetén ír elő bejelentési kötelezettséget. A javaslatot a kormánypártok támogatták, az MSZP szerint már létezik egy ilyen célt szolgáló törvény, a DK úgy véli, hogy a javaslat nem a magyar polgárok érdekét védi, az LMP attól tart, hogy kormányközeli befektetők szerezhetnek tulajdont, Párbeszéd pedig úgy látja, nincs garancia arra, hogy a végrehajtás megfelelő lesz.
Energetikai hivatal
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal függetlenségének megerősítését, a fogyasztóvédelmi munkájának hatékonyabbá tételét is szolgálja a hivatal tevékenységét szabályozó törvény módosítása – ismertette az előterjesztést az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Kaderják Péter elmondta: a változtatás az elmúlt évek tapasztalatai alapján határoz meg speciális szabályokat az Országgyűlésnek alárendelt, kormánytól független hivatal hatósági eljárásaiban. Pontosítja például az energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat – sorolta -, és újból megteremti a lehetőséget a hivatal eljárásainak felfüggesztésére. Hozzátette: a fogyasztókat érintő polgárjogi igények hatékonyabb érvényesítését szolgálhatja a közérdekű igényérvényesítés intézménye, amely lehetővé tenné, hogy a hivatal a szolgáltató jogsértése esetén közérdekből is pert indíthasson. A DK szerint új előterjesztés kell, az MSZP úgy látja, hogy olyan tisztázatlan kérdések maradtak, mint például, hogy irritálóan magas béreket kaphatnak a MEKH vezetői. A Jobbik úgy véli, párbeszéd nélküli vita zajlik és még sok a tennivaló a fogyasztók védelmében. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig közölte: már a MEKH létrehozását sem pártolták, mert nem értettek egyet azzal, hogy a kormány egy nagy szakmai szervezetben hozza össze különböző területek felügyeletét.
Szociális adó
Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat az egyszerűsítést és a terhek csökkentését szolgálja. Elfogadásával több 100 milliárd maradhat a munkavállalóknál, családoknál, illetve a vállalkozásoknál – tette hozzá. Jelezte: a szociális adó esetében négy év múlva 11,5 százalékot szeretnék elérni. A Jobbik azt emelte ki, hogy a magyar nyugdíjrendszer mögött nincs tőkefedezet. Az MSZP szintén a nyugdíjasok miatt aggódott,valamint úgy vélte, a kormány a munkavállalók helyett a munkaadók oldalára állt. A DK szerint érdemi adócsökkentés nem lesz. A Párbeszéd vezérszónoka, Burány Sándor elismerte, hogy a csomagnak vannak pozitívumai, elsősorban az adócsökkentés terén, de egészében az előterjesztés nem felel meg az elvárásoknak. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára az általános vita lezárása után az elhangzottakra reagálva örvendetesnek nevezte, hogy úgy folyik be egyre több adó a költségvetésbe, hogy közben csökkennek a közteher-kulcsok, hozzátéve, ez a gazdaság fehéredésének következménye.
Forrás és fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS