Valaki fordítva ül a lovon, avagy szövegértelmezési hiba, vagy rossz jogértelmezés? Vajon miért ragaszkodik a 444.hu és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) ahhoz az értelmezéshez, hogy csak az jelentett volna megoldást a beszédfogyatékosok TB támogatásának problémájára, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek illetve nemzetközi szerződésbe ütközőnek nyilvánítja a kifogásolt rendeletet? Holott a megsemmisítéssel olyan helyzet állt volna elő, mint amikor a fürdővízzel együtt a „gyereket” is kiöntik, vagyis a konkrét esetben Zoltán Ágostont és még számos beteg honfitársunkat hozták volna lehetetlen helyzetbe.
A jelek szerint már fogyatékos embereket is felhasználnak a baloldalon csak azért, hogy támadják az Alkotmánybíróságot. Teszik ezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a vitatott döntésével éppen a fogyatékos embereken, konkrétan Zoltán Ágostonon segít. Ezt azonban nem értik sem a 444.hu-nál, sem Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségénél (MEOSZ).
Valaki fordítva ül a lovon, avagy szövegértelmezési hibáról, vagy rossz jogértelmezésről van szó?
A PestiSrácok jogászprofesszorokkal és alkotmányjogászokkal segít értelmezni a 444-hu újságírói számára az alkotánybírósági döntést, hátha egyszer nekik is sikerül megérteni a történteket.
A MEAK honlapján beszámolt a történtekről (Forrás: meak.hu)
Az alapkezelő hibás döntésével kezdődött
Az ügy lényege szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elutasította a fogyatékos Zoltán Ágoston kérelmét, amelyet nevében szülei a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető, alternatív és augmentatív kommunikációs eszköz (AAK eszköz) mint gyógyászati segédeszköz egyedi méltányossági támogatása iránt terjesztettek elő.
A súlyosan mozgáskorlátozott, beszédében akadályozott kérelmező speciális elektronikus eszközökkel tud csak kommunikálni a külvilággal, az eddigi készüléke elavult, az új eszköz beszerzését azonban nem támogatta a NEAK.
A döntés ellen Zoltán Ágoston a bírósághoz fordult, a hatósági és a bírósági eljárás során jogi segítséget a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nyújtott a számára.
Keresetében előadta, hogy a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) rendelet Befogadási rendelet) 10. számú mellékletében rögzített, a társadalombiztosítási támogatással igényelhető gyógyászati segédeszköz listában nem szerepelnek olyan eszközök, amelyek a hangzó beszéd pótlására szolgálnak, ezért kérte a számára a külvilággal való kommunikációt lehetővé tevő AAK eszközök méltányossági alapon történő biztosítását.
Felfüggesztett per, alkotmánybírósági állásfoglalás
Az ügyben eljáró bíróság a pert felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult, kérte a Befogadási rendelet 10. számú melléklete alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését.
A 444.hu cikksorozatban számol be a pereskedésről. (forrás: 444.hu)
Az Alkotmánybíróság 2024. december 10-én nyilvános ülésen kihirdetett határozatában (III/2893/2024.) megállapította, hogy az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban.
Hogy kerül ide a 444.hu?
A 444.hu internetes portál beszámolt a perről, dokumentumfilmet is forgattak Zoltán Ágostonról. Az Alkotmánybíróság határozata kapcsán megszólaltatták a MEOSZ-t, amely szerint
„a beszédfogyatékossággal élő emberek jogegyenlősége szempontjából elkeserítő a döntés.”
A 444.hu-n megjelent cikket olvasva felmerül a gyanú, mintha nem ugyanazt a határozatot olvasnánk, hiszen a döntés „elkeserítőnek” minősítése illetve azon az alapon kifogásolása, hogy az Alkotmánybíróság nem állapította meg a Befogadási rendelet 10. számú mellékletének alaptörvény-ellenességét, illetve nemzetközi szerződésbe ütközését, már nagyfokú jogi tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot.
Ennek megértéséhez két dolgot kell tisztázni
1. Az Alkotmánybíróság határozata úgy értelmezendő, hogy a bíró által támadott jogszabályok vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy nem a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó NEAK „készülékében” van a hiba, amikor egy mondvacsinált, formális okból nem volt hajlandó érdemben vizsgálni Zoltán Ágoston méltányossági kérelmét.
Annak érdekében, hogy ez a jogalkalmazói hiba Zoltán Ágoston, illetve a hozzá hasonlóan méltányossági kérelemmel élő állampolgárok esetében soha többet ne fordulhasson elő, alkotmányos követelményt állapított meg, melyet a jogalkalmazó szerveknek, így az ország valamennyi bíróságának és hatóságának kötelező az eljárásuk során figyelembe venni. Mindez azt eredményezi, hogy Zoltán Ágoston számára egyetlen végkimenetele létezik az ezt követően újból folytatódó bírósági pernek, mégpedig az, hogy megnyeri azt és társadalombiztosítási támogatással hozzájuthat az igényelt AAK eszközökhöz.
2. Amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna a Befogadási rendelet 10. számú mellékletét, ahogyan azt a MEOSZ kérte a bírósági eljárás során, egyáltalán nem oldódott volna meg Zoltán Ágoston és sorstársainak problémája, hiszen ez a jogszabály egyáltalán nem tartalmazza az igényelt AAK eszközöket, így önmagában a megsemmisítéssel továbbra sem kerültek volna TB támogatotti körbe ezen eszközök.
Ellenben a teljes melléklet megsemmisítése valamennyi TB támogatott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatását egy tollvonással megszüntette volna lehetetlen helyzetbe hozva ezzel az állampolgárokat és az egészségügyi szakigazgatást.
Ezen felül jogilag az sem lett volna Zoltán Ágoston számára megfelelő megoldás, ha az Alkotmánybíróság megállapította volna a jogalkotó mulasztását, amiért nem szerepeltette a Befogadási rendelet 10. számú mellékletében az általa igényelt orvostechnikai eszközöket, mivel ez nem eredményezte volna az „automatikus” pernyertességét, hiszen a per bizonytalan időre újból félbeszakadt volna arra az időre, amíg a jogalkotó orvosolja a mulasztását, másrészt alkotmányjogi szempontból is kifogásolható lett volna, ha az Alkotmánybíróság egy konkrét gyógyászati segédeszköz TB támogatását rendeli el, mert így lényegében egy olyan orvos-szakmai döntést hozott volna a testület, amelyre nincs hatásköre.
Mindezek alapján a 444.hu-n megjelenő cikk jogi tájékoztatlanságára vezethető vissza, hogy álláspontjuk szerint az Alkotmánybíróság eljárásának lehetett volna olyan végkimenetele, amelyszerint a beszédfogyatékosokat segítő AAK eszközök állami támogatása általános jelleggel előírható lett volna.
A megoldás adott, a NEAK kényszerhelyzetben
Következésképpen Zoltán Ágoston és sorstársai számára a jelenlegi jogszabályi környezetben jogi szempontból az volt a leghatékonyabban járható út, ha alkotmányos követelmény megállapításával biztosítja az Alkotmánybíróság, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyekben a NEAK ne dönthessen másként, csak úgy, hogy érdemben vizsgálja és az orvos-szakmai feltételek teljesülése esetén helyt adaz AAK eszközök TB támogatására benyújtott méltányossági kérelmeknek.
Érdekes, hogy a 444.hu-n megjelent cikkben annak ellenére „elkeserítőnek” és „érthetetlennek” minősítik az Alkotmánybíróság döntését, hogy Zoltán Ágoston lényegében csak ezzel a jogi megoldással kerülhetett olyan helyzetbe, hogy a lehető leghamarabb hozzájusson TB támogatással az igényelt eszközökhöz.
Kiemelt kép: A Zoltán-család (Forrás: 444.hu cikke)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS