Iszapömlés - Volt kimenekítési terve Kolontárnak, de minek
Kolontárnak volt kimenekítési terve, amely egy esetleges iszapömlés esetére tartalmazta az eljárásrendet, de semmilyen intézkedéssel nem tudott volna életet menteni - mondta Tili Károly polgármester tanúvallomásában a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán csütörtökön, a Veszprémi Törvényszéken.
A Szabó Györgyi vezette büntetőtanács a 2010 október 4-ei katasztrófa által érintett települések közül Devecser és Kolontár polgármesterét hallgatta meg tanúként. Tili Károly - nyomozati vallomásával ellentétben - a tárgyaláson azt mondta: volt védekezési tervük a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel kapcsolatos ipari katasztrófára. Arra a bírói kérdésre nem tudott választ adni, hogy a nyomozás során miért nyilatkozta kétszer is, hogy a baleset előtt nem volt információja a tározókról, és hogy az önkormányzat sem hivatalosan, sem informálisan nem kapott felvilágosítást a Maltól. A polgármester felismerte a 800 lakosú falu kimenekítési és veszélyelhárítási tervén szereplő aláírását - ezeket a terveket készítőként jegyezte.
A kérdésre, hogy ez mit jelent, azt felelte: a polgármester elsőfokú polgári védelmi parancsnok. A kimenekítési terv szerinti feladataival tisztában volt, de "teljes egészében" nem tudta, mi van benne. A veszélyelhárítási alapterv aláírását pedig adminisztratív feladatnak nevezte.
Fejes Péter ügyész kérdésére megerősítette: aláírta a kimenekítési tervet, de azt nem ő írta, hanem a katasztrófavédelem. Véleménye szerint semmilyen intézkedéssel nem tudott volna életet menteni, kimenekítésre lehetősége sem volt.
Till Károly fenntartotta a parlament Kolontár-bizottsága előtt tett nyilatkozatát, amely szerint kizárólag egy a gát tetején megszólaló sziréna segíthetett volna. Úgy vélte, a katasztrófavédelmet a tragédia napján 12.15 óra körül ő hívta elsőként, miután a hivatalsegédjétől értesült, hogy átszakadt a gát, és az áradat eléri a Malom utcát. Felidézte, hogy ezután a helyszínen "tehetetlenül álltak, míg levonult az áradat", ami 35 percig tartott. Több mint ötórás meghallgatása végén azt mondta: a tervek többszöri felülvizsgálata ellenére sem gondolta, hogy valaha alkalmazni kell őket.
Toldi Tamás, Devecser polgármestere is részletesen beszámolt a tragédia napjának eseményeiről. Bírói kérdésre közölte: pontos ismerete a meglévő települési védelmi és kimenekítési tervekről a katasztrófa napján nem volt, mivel éppen aznap lépett hivatalba. Kijavítva a nyomozás során tett vallomását felidézte, hogy ebédelni indultak 12.25 órakor, amikor az alpolgármestert a devecseri rendőrőrs vezetője hívta. Megtudták, hogy átszakadt a timföldgyár gátja Kolontárnál, és Devecser felé folyik a vörösiszap. Azonnal a Torna-patakhoz mentek, látták a vízszint folyamatos emelkedését. A polgármester szerint a Mal dolgozóitól hívást egy óráig az önkormányzat nem kapott. A helyszínen találkozott a cég két vezetőjével, közöttük az elsőrendű vádlott B. Zoltánnal, akik felajánlották a segítségüket. Érdemi információja a kiömlött anyagról nem volt, az ajkai polgármestertől tudta meg, hogy lúgos. Korábban azt gondolták, hogy a tározókban szilárd anyagot tárolnak, a felületén némi vízzel.
A tárgyaláson a tanú - az elsőrendű vádlott kivételével - nem ismerte fel a Mal kárelhárításban részt vevő vezetőit. A polgármestert szembesítették az elsőrendű vádlottal, mivel eltérően emlékeztek az aznapi találkozásuk körülményeire, de a szembesítés a találkozásuk helyét illetően is eredménytelen volt.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A tárgyalás pénteken újabb polgármesterek tanúkénti meghallgatásával folytatódik.
MTI / fotó: magyarhirlap.hu
