Csalás gyanúja miatt is nyomoztak Hajdú-bét ügyben
Miközben a Hajdú-Bét 2002-ben már jelentős veszteséget termelt, a tulajdonosok cégeket, üzletrészeket akviráltak. Ráadásul még 2003-ban is megrendelték a libákat, amelyek nagy részét már nem fizették ki. A büntetőeljárásban kirendelt szakértő jelentésében ezt írta: „2002. évre vonatkozóan bevallás, szállítói nyilvántartás, főkönyvi karton vagy áfabevallás nem áll rendelkezésre, ezért a fizetésképtelenség megállapítása a jelenleg rendelkezésre bocsátott iratokból nem lehetséges. - írja a Magyar Hírlap.
” Kérdés: hova tűntek a Hajdú-Bét iratai? 2004-ben csődbűntett gyanúja miatt elrendelték a nyomozást, majd az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahol azt állapították meg, hogy a fizetésképtelenség 2003 szeptemberében bekövetkezett. Ám a Hajdú-Bét 2003. december 17-én megtámadta a felszámolást elrendelő végzést azzal, hogy nincs csődben. Egy hónappal később már saját felszámolásukat kérték, csakhogy közben a hitelezők kártalanítását szolgáló vagyon jó része eltűnt.
A rendőrség nyomozást rendelt el 2004-ben csalás gyanújával a Hajdú-Bét csődje kapcsán tett feljelentések nyomán. A rendőrök a könyvszakértőtől vártak segítséget. Az viszont csak azt tudta megállapítani, hogy iratok hiányában nem tudja kideríteni a fizetésképtelenség okát. A nyomozást jobb híján megszüntették. De hová lettek az iratok?
Különös, hogy a Hajdú-Bét 2002-ben már jelentős veszteséget termelt – ennek mértéke majdnem elérte a hétszázmillió forintot –, a tulajdonosok mégis éppen ekkor kezdtek „nagybevásárlásba”. Ebben az évben vásárolták fel a B41 Kft.-t – amely Pannon Liver Kft.-ként folytatta tevékenységét –, szintén ekkor „szerezték be” a Hortobágy-Nyírmada Kft. további ötvenszázalékos üzletrészét, így ez a cég is száz százalékban a Hajdú-Bété lett. Ezenkívül további három-három millió forint névértékű társaságot vásároltak meg, a Zagyvarékas Kft.-t, a D13 Kft.-t és a K19 Kft.-t, amelyek 2002. december 17-én beolvadtak a Hajdú-Bétbe.
Ezt a nagy felvásárlást vessük össze azzal, hogy a Hajdú-Bét csődjét követően tett feljelentések nyomán a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság által a jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettessel szemben lefolytatott eljárásban kirendelt igazságügyi könyvszakértő szerint a fizetésképtelenség keletkezésének dátuma 2002-re tehető. Vagyis – ha igaza van a szakértőnek – a cég törvényt sértett, amikor nem fejezte be a tevékenységét, hanem még 2003-ban is megrendelte a libákat, amelyeket aztán már nem fizetett ki, vagy csak csekély részben.
A büntetőeljárásban kirendelt szakértő az alábbiakat írta a rendőrségnek készített jelentésében: „2002. évre vonatkozóan bevallás, szállítói nyilvántartás, főkönyvi karton vagy áfabevallás nem áll rendelkezésre, ezért a fizetésképtelenség megállapítása a jelenleg rendelkezésre bocsátott iratokból nem lehetséges.” Vagyis felvetődik a kérdés: hova tűntek a Hajdú-Bét iratai?
Arra sem tudjuk a választ: miért folyt cégfelvásárlás a „fizetésképtelenség keletkezésének” időpontjában? A kérdés olyannyira jogos, hogy a nyomozást 2004-ben csődbűntett gyanúja miatt is elrendelték, ám ekkor az ügy átkerült a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI). Az NNI új szakértőt rendelt ki, aki viszont más következtetésre jutott, azt állapította meg, hogy a fizetésképtelenség időpontja 2003 szeptemberében következett be. De ha így van, akkor vajon 2003. december 17-én miért támadta meg a Hajdú-Bét a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felszámolást elrendelő végzését azzal az indokkal, hogy „a Hajdú-Bét nincs csődben”? Majd, mint tudjuk, egy hónappal később maguk kérnek önmaguk ellen felszámolást, mondván, csődben vannak.
Igaz, a két időpont között a hitelezők kártalanítását szolgáló vagyon nagy része eltűnik, 2003. december 17-én ugyanis a Hajdú-Bétet hitelező Raiffeisen Bank egy bizonyos Békésfact Kft.-re engedményezte a Hajdú-Bét ingatlanvagyonát, amely így a hatmilliárdos nyilvántartási értékről hatszázmillió forintra apadt. Az NNI által felkért szakértő fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Hajdú-Bét-ingatlanoknak a Békésfact Kft.-re történő engedményezését – szó szerint idézzük – „inkább jogi szempontból kell minősíteni, nem pedig könyvszakértői módszerekkel”.
A hatóságok jogi szempontból is minősítették a vagyon eltűnését, mégpedig úgy, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Ám még mindig nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy hova lettek a Hajdú-Bét iratai.
forrás: magyarhirlap.hu
