Pesti Srácok

MSZP-Együtt-PM - Megállapodtak a programról és a jelöltállítás szempontjairól

MSZP-Együtt-PM - Megállapodtak a programról és a jelöltállítás szempontjairól

Megállapodtak az MSZP és az Együtt-PM szövetség vezetői kedden a közpolitikai javaslataik összehangolásáról és a közös egyénijelölt-állítás szempontjairól Budapesten. Mesterházy Attila MSZP-elnök az ötórás megbeszélés után újságíróknak elmondta: elfogadtak egy dokumentumot, amely, ha győznek a jövő évi választáson, akkor a kormányprogram alapja lesz.

Ebben gazdaság- és társadalompolitikai, illetve közjogi terveiket összegzik, ezek között szerepel az egykulcsos adó megszüntetése, az ügynökakták nyilvánosságra hozása, egy korrupcióellenes stratégia megalkotása, az álláskeresési járadék folyósítási idejének 3-ról 9 hónapra emelése, és az, hogy 2014-től minden, a bekerüléshez szükséges pontszámot elérő felsőoktatási hallgató ingyen kezdhesse meg tanulmányait.

A 25 pontból álló dokumentum szerint új alkotmány kell, ehhez azonban széles körű egyetértésre és társadalmi egyeztetésre van szükség, ezért előbb a jelenlegi alaptörvényt módosítanák, megszüntetve a "kormányzást akadályozó gátakat" és megteremtve "a jelenleg pártkatonák által uralt független alkotmányos intézmények tekintélyét". A határon túli magyarok könnyített honosítását és választójogát viszont lezárt kérdésnek tekintik.

PestiSracok facebook image

Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt mondta: kiderült, hogy megvannak a közös kormányzás elvi alapjai.

Rögzítették a közös egyéni jelöltek kiválasztásának szempontjait is. Deklarálták, hogy a jelölteknek irányadónak kell tekinteniük a pártok alapszabályában foglalt erkölcsi normákat és politikai alapértékeket. A felek a másik jelöltjét csak akkor kifogásolhatják, ha annak jelölése a választási szövetség alapelveiben meghatározott követelményeket sértené, illetve ha a politikus a kampányban nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.

A dokumentumban - amelyet mindkét pártvezető aláírt - amellett foglalnak állást, hogy a jelöltek pártállásától függetlenül közös és együttműködő kampányok valósuljanak meg.

A sajtótájékoztatón Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is azt mondta: a választókerületek felosztásáról és konkrét jelöltekről még nem volt szó. A következő hetekben ezzel folytatják, zárt körben, technikai egyeztetéseken. Elsőként arról kell megegyezni, milyen arányban osszák fel a 106 egyéni választókerületet a két fél között.

A jelöltnévsort azonban nemcsak a pártvezetőknek, hanem az illetékes döntéshozó testületeknek is jóvá kell majd hagyniuk.

Az MSZP és az Együtt-PM abban is egyetértett, hogy a megbeszéléseket augusztus végéig le kell zárni. A közös lista kérdése és a lehetséges miniszterelnök-jelölt személye így a nyár végén kerülhet terítékre.

Mesterházy Attila arra az újságírói felvetésre, hogy egy közelmúltban megjelent mandátumbecslés szerint az MSZP a budapesti választókerületek többségében és több megyeszékhelyen egyedül is nyerni tudna, azt mondta: a megállapodáshoz nagyvonalúságra és rugalmasságra van szükség, nincsenek "tabukörzetek", mind a 106 körzet tárgyalási alap lehet. Hozzátette: természetes, hogy a közös jelöltállítás érdekütközéssel jár, ezért arra számítanak, hogy a megegyezés több időt vesz igénybe, mint a programról szóló megállapodás, az utóbbi ügyében ugyanis már jól ismerték egymás álláspontját.

Bajnai Gordon kérdésre válaszolva elmondta, nincs jelentősége annak, hogy 106 helyett csak 90 jelöltjük nevét küldték el a szocialistáknak, mivel a közös jelöltállítás miatt 90-nél kevesebb körzetben indul majd Együtt-PM-es politikus.

A szocialisták és az Együtt-PM tárgyalásai június 22-én kezdődtek, Bajnai Gordon, a pártszövetség vezetője azonban már április végén megállapodott az MSZP-választmánnyal arról, hogy választókerületenként csak egy közös jelöltet indítanak a Fidesszel szemben. A tárgyalódelegációk három héttel ezelőtt abban maradtak, hogy átfogó megállapodásra - azaz közös listaállításra is - törekednek. A mostani egyeztetést, amely a legutóbbihoz hasonlóan a vártnál lényegesen tovább tartott, az MSZP székházában tartották.

mti

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.