Nem a bankok nyerték a pert
Teljesen félreértette a sajtó, az adósok és a miniszterelnök a Kúria múlt heti ítéletét, melyben a legfőbb bírói szerv érvényesnek nyilvánított egy OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről korábban a bíróság úgy határozott, semmisnek kell tekinteni. Az ítélet alapján nem állítható, hogy az OTP nyerte a pert, az pedig még kevésbé, hogy az adósokkal szemben a bankok javára döntött a Kúria - írta az Index.
Teljes melléfogás volt a média tájékoztatása a Kúria múlt heti ítéletéről, melyben érvényesnek nyilvánította azt az OTP-s devizahitel-szerződést, amelyről tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, semmisnek kell tekinteni – állítják devizahiteles ügyekkel foglalkozó ügyvédek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, a Kúria múlt csütörtökön igazat adott az OTP-nek, a devizahitelesek pedig elbukták eddigi legfontosabb perüket. A pertől sokan azt várták, hogy amennyiben a Kúria megerősíti a Fővárosi Törvényszék ítéletét, az az adósok javára billenthet számos devizahiteles pert.
A döntést látva az adósok „Elég volt!” felkiáltással Orbán Viktor házához vonultak. A kormányfő pedig úgy reagált a Kúria döntésére: a kormánnyal ellentétben az igazságszolgáltatás nem nézett szembe a devizahitelek problémájával. Az ügyvédek szerint a sajtótól megvezetve most mind a devizahitelesek tömege, mind Orbán Viktor hagyta magát megtéveszteni.
Első ránézésre a Kúria a bankok javára döntött, és a pénzintézetek fellélegezhettek, hiszen a legfőbb bírói szerv nem olyan ítéletet hozott, amely hivatkozási alapként vesztes devizahiteles perek tömegét zúdítaná rájuk. A Kúria honlapján olvasható ítélet és indoklás alapján azonban korántsem ilyen egyértelmű az eredmény: a Kúria valóban az OTP-nek kedvező ítéletet hozott, hiszen ismét érvényessé tette a bank semmissé nyilvánított szerződését, az viszont elhamarkodott következtetés a dokumentum alapján, hogy ezzel a bankok javára döntött, a pereskedő adósoknak pedig csalódniuk kell.
Az ítélet indoklását elolvasva nem állítható, hogy az OTP egyértelműen megnyerte a pert. A Kúria ugyanis úgy döntött, a feleknek maguknak kell viselniük a perköltségüket, amely arra utal, hogy a bíróság az adós és a bank pernyertességének-pervesztességének arányát azonosnak tekintette. A lényeg azonban úgy tűnik, nem is ennek a pernek az eredménye, hanem azok a megállapítások, amelyeket a Kúria a perrel kapcsolatban megfogalmazott.
Ezek közül a legfontosabb: a Kúria annak ellenére, hogy érvényesnek nyilvánította az OTP-s devizahitel-szerződést, azt állapította meg, hogy a Fővárosi Törvényszék helyes döntést hozott, amikor semmisnek nyilvánította azt. Több devizahiteles perekkel foglalkozó ügyvéd szerint ez a legfontosabb üzenet, és azt remélik, ennek alapján a bíróságok elé került többi devizahitel-szerződést is semmisnek nyilváníttathatják. Egyikük úgy fogalmazott, a Kúria ítélete alapján körülbelül 900.000 devizaalapú szerződés semmis.
Emellett abban is bíznak, hogy a kilakoltatásokat megakadályozhatják. „Ettől fogva minden végrehajtást le tudunk állítani: a devizahitel-szerződések ugyanis nem tartalmazzák tételesen az árfolyamrést, ennélfogva semmisek, semmis szerződések alapján pedig nem lehet végrehajtást foganatosítani” – érvel Gönczi László, a témával foglalkozó ügyvédek egyike. Egy másik devizahiteleseket képviselő ügyvéd ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy végrehajtást nem olyan egyszerű leállítani. Ha valaki azzal az indokkal akarja megakadályozni, hogy a szerződést semmisnek véli, akkor végrehajtási pert kell indítania. A per elindításához azonban illetékként be kell fizetnie a perérték 6 százalékát, ami egy ingatlan esetén több százezres vagy akár milliós összeget is jelenthet. Ez alól természetesen lehet mentességet kérvényezni, vagy azt is kérheti az adós, hogy jegyezzék fel az illetékfizetési kötelezettséget, és a per végeztével a vesztes fizesse. Utóbbi két megoldásban azonban nem érdemes bízni, ugyanis a hvg.hu értesülései szerint a bíróságok ma már az ilyen kérelmeket jellemzően elutasítják. Devizahiteleseket védő ügyvédek úgy vélik, ennek az az oka, hogy a devizahiteles perek az elmúlt egy-két évben tömegessé váltak, és a bíróságok próbálják megakadályozni az ügyek további szaporodását.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatják.
Fotó: nol.hu
