Pesti Srácok

Orbán: a fő kérdés, hogy hibás termék-e a devizakölcsön

Orbán: a fő kérdés, hogy hibás termék-e a devizakölcsön

Az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, és ha igen, hogy válhattak általánossá - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.

"Mindenhol a világon ismert az a jogintézmény, amely arról szól, hogy nem árulhatok akkor sem hibás terméket valakinek, hogy ha elmondom neki, hogy könnyen lehet, a termékem hibás" - fogalmazott a kormányfő, aki felvetette az ügyben az állam és a bankok felelősségét is. Szerinte azonban a magyar jog és igazságszolgáltatás egyelőre nem tud mit kezdeni e kérdéssel, hogy hibás termékekről van-e szó a devizakölcsönök esetében.

Mint mondta, a kabinet háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. "Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom" - tette hozzá Orbán Viktor.

PestiSracok facebook image

A miniszterelnök az interjúban érintette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) vezető Szász Károly Kúriának írt közelmúltbeli levelét is - amelyben óvatosságra figyelmeztette a bíróságokat a devizahitelekkel kapcsolatban -, és úgy fogalmazott: az nem az emberek oldalára állt, és ő nagyon szégyellte magát, amikor azt olvasta, dacára annak, hogy mivel a PSZÁF autonóm szerv, a kormánynak nem volt hozzá semmi köze.

Az államnak az a dolga, hogy az emberek oldalára álljon - jelentette ki. Az esetleges következményt firtató kérdésre megismételte: a PSZÁF autonóm szerv, vezetője nincs alárendelve sem a kormánynak, sem a miniszterelnöknek.

A Kúria csütörtökön érvényesnek mondta ki az általa vizsgált perben egy magánszemély és az OTP Bank közötti devizahitel-szerződést.

mti

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.