„Guriga” tábornok nyomában?
A Magyar Nemzet értesülései szerint azt is vizsgálhatja majd a Laborc–Portik-találkozók hátterének föltárására létrehozott parlamenti albizottság, lehetett-e szerepe a Nemzetbiztonsági Hivatalnak Portik Tamás elhíresült olajos cége, az Energol Rt. megalapításában és működtetésében. Az esetleges kapcsolatra utalhat, hogy a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes Istvánt röviddel azelőtt bocsátották el mondvacsinált okokból az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett.
Ismét az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) székházában tart kihelyezett ülést jövő kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága. Itt a testület tagjai további kérdéseket tehetnek föl a polgári elhárítás állományába tartozó, közelebbről meg nem jelölt személyeknek. Az albizottság titkosszolgálati érdekekre hivatkozva nem nevezi meg, hogy a polgári elhárítás milyen beosztású, mely szakterületen alkalmazott munkatársait hallgatják meg, az azonban tudható, hogy az elemző- és az operatív állomány tagjai is a meghívottak listáján szerepelnek. A testületnek – mint azt Mile Lajos, az albizottság egykori LMP-s, jelenleg független elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta – a jelenleg is aktív állományú meghívottak kikérdezésével nem lesz problémája, mert ezeket az alkalmazottakat Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóival összefüggésben az AH főigazgatója feloldotta a titoktartási kötelezettség alól, és egyúttal utasítást kaptak arra, hogy legjobb tudásuk szerint segítsék a grémium munkáját. Más a helyzet azoknak a meghallgatásával, akik időközben távoztak az elhárítástól, mert őket nem kötelezhetik sem a megjelenésre, sem a válaszadásra. Ugyanakkor Mile Lajos szerint az előzetes egyeztetések nyomán vannak arra utaló jelek, hogy ezek az érintettek is megjelennek a testület előtt.
Az albizottság e hét kedden két aktív állományú hivatali dolgozót hallgatott meg mintegy négy és fél órán át. A zárt ülés után Mile Lajos bejelentette, hogy a 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjesztik a vizsgálódást. A képviselő ennél konkrétabban nem tájékoztatott a testület terveiről, azonban titkosszolgálati forrásaink szerint szavai azt jelzik, hogy a két személy meghallgatása során olyan információk is elhangozhattak, amelyek alapján a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatát, illetve Portiknak a polgári elhárításhoz fűződő viszonyát jóval korábbról kell áttekinteniük, mint az a munkatervben eredetileg szerepelt.
Ezt támaszthatja alá az a közelmúltbeli Népszabadság-cikk is, amely szerint az NBH-nak szerepe lehetett Portik Tamás elhíresült olajos cégének, az Energol Rt.-nek az alapításában és működtetésében is. A napilap emlékeztetett: az AH tavaly nyár óta belső vizsgálatot folytatott, hogy tisztázza, jogelődje, az NBH érintett és érdekelt volt-e az Energol megalapításában, működtetésében. Bár a vizsgálat befejeződött, megállapításait az AH és a Belügyminisztérium egyelőre titkolja. A Népszabadságnak a tárca egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta: bár a vizsgálat semmiféle kapcsolatot nem mutatott ki az NBH és az Energol között, azonban vannak olyan „nyugtalanító jelek és körülmények”, amelyek miatt ezt teljes bizonyossággal mégsem lehet kijelenteni. Az elmúlt években több hatóság és testület is vizsgálta már a titkosszolgálatok és az olajos cégek kapcsolatát, és ezek során többször előkerült a „Guriga” tábornokként emlegetett Kerekes István neve, akit nem sokkal azelőtt távolítottak el fegyelmivel az NBH-tól, hogy az Energol egyik alapítója lett. A napilap szerint ez a fegyelmi több okból is „bűzlik”. Egyrészt azért, mert olyan szabálytalanságért küldték el, amelyet naponta követnek el azok, akik titkos anyagokkal dolgoznak, mégsem rúgnak ki senkit miatta. Másrészt pedig azért, mert távozása után szinte azonnal céget alapított számos, a rendőrség által korábbról jól ismert, rovott múltú „vállalkozóval”, anélkül hogy akár az NBH, akár a rendőrség a legcsekélyebb érdeklődést is mutatta volna az újonnan létrehozott vállalkozás és annak tulajdonosi szerkezete iránt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet mai számában olvashatják.
Forrás: mno.hu
Fotó: MTI
