Pesti Srácok

Mégsem lakhatnak fedél nélküliek az aluljárókban

Mégsem lakhatnak fedél nélküliek az aluljárókban

A főváros legkésőbb ősszel új rendeletet készít a hajléktalanügy megoldására és kijelölik azokat a közterületeket, ahol senki sem lakhat - közölte Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzettel.

Tarlós István a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, hogy a rendeletben tételesen felsorolják majd, hogy hol nem szabad lakni. "Ha tetszik, ha nem, visszatérünk ahhoz, hogy az aluljáróknak a gyalogos közlekedés az alapvető funkciójuk, nem más. Az alaptörvény szellemében kijelöljük azokat a helyeket, ahova szintén tilos lesz 'odaköltözni'. Például metrómegállókba, a pályaudvarokra és kiemelt köztereinkre" - mondta. "Aki pedig a hajléktalanok közül mégse fogadná el a segítséget nyújtó kezet, el fogjuk távolítani ezekről a területekről. Nem engedjük meg, hogy Augiász istállója legyen a városból!" - fogalmazott Tarlós István.

Kiemelte, hogy több mint hétszázzal növelték a szállásokon a férőhelyek számát, egészségügyi központot hoztak létre a fedél nélküliek számára, és csaknem ötszáz hajléktalant vettek fel valamilyen feladatra a közszolgáltató cégek.

PestiSracok facebook image

Szólt arról is, hogy a Városligetet az elmúlt időszakban szinte megszállták az ideiglenes árusok, számukra a Népligetben próbálnak meg helyet keresni, ahol ellenőrzött körülmények között kínálhatnák portékáikat. Mint mondta, a zsibvásárokat jelenleg csak ideig-óráig, szintén illegális eszközökkel számolhatnák fel, de ezt egy önkormányzat sem teheti meg.

Tarlós István arról is beszélt, hogy egy éven belül a Fővárosi Csatornázási Művek is önkormányzati kézbe kerül. Részletekről nem számolt be, de mint mondta, a privatizációs szerződés még a vízművekénél is súlyosabb, megdöbbentőbb elemeket tartalmaz. Mindezzel párhuzamosan zajlanak a tárgyalások a részben szintén külföldi kézre juttatott Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. visszaszerzéséről - olvasható a Magyar Nemzetben.

A teljes cikket a Magyar Nemzet mai számában olvashatják.

Forrás: MTI

Fotó: hetek.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.