Pesti Srácok

Átvilágítják az ombudsman korrupciót vizsgáló munkatársait

Átvilágítják az ombudsman korrupciót vizsgáló munkatársait

Megkezdte a vizsgálatot a szociális temetésről szóló jogszabály ügyében az alapvető jogok biztosa. Székely László Kulcsár Annának, a Magyar Nemzet újságírójának azt mondta: a munkát néhány héten belül befejezik. Egyelőre annyit közölt, a rendelkezések kapcsán lát bizonyos aggályokat. Az egy hónapja megválasztott biztos beszélt arról is, hogy a korrupcióellenes közérdekű bejelentések elemzésére új főosztályt állítanak fel, ennek munkatársai nemzetbiztonsági átvilágítás után kezdhetik meg a tevékenységüket.

Önt szeptember közepén választotta meg alapjogi biztosnak a parlament. Munkába lépésekor milyen körülményekkel találkozott, tervez-e változtatásokat?

– A hivatalba lépésem nem okozott különösebb megrázkódtatást a szervezet életében. Az elmúlt csaknem két évtized alatt az ombudsmani hivatalban szakszerű ügymenet alakult ki, jelenleg jól képzett, felkészült jogászok dolgoznak itt. Véleményem szerint ami jól működik, azt nem érdemes megváltoztatni, nagyobb módosításokra nincs szükség.

PestiSracok facebook image

Ön – 1995 óta – a negyedik az alapjogi biztosok sorában. Elődei, Gönczöl Katalin, Lenkovics Barnabás és Szabó Máté, más-más stílust képviseltek. Milyen karakter kialakítására törekszik?

– Leginkább azt szeretném, ha a munkánk 95 százalékát kitevő mindennapi jogvédő tevékenység nagyobb hangsúlyt kapna a nyilvánosság előtt. Jobban kifejezésre jutna, hogy a kiszolgáltatott rétegek sérelmei orvoslást találhatnak hivatalunk segítségével. Úgy gondolom, hogy a sokszorosan hátrányos helyzetű emberek olykor az egyébként nyitva álló más jogvédelmi lehetőséget sem találják meg, vagy ha mégis, nincs pénzük rá, hogy jogi képviselőt fogadjanak. –

Elődje, Szabó Máté egyszer azt mondta: az ombudsmant gyakran azok keresik meg, akiknek már van bizonyos felkészültségük, hogy panasszal éljenek. Ön ezt másképp látja?

– Kétségkívül akadnak intellektuális panaszkodók. Ők rendszerint tisztában vannak azzal, hogy olyan joghézagra bukkantak, amit hagyományos eszközökkel nem lehet áthidalni. Ezért keresik meg az ombudsmant. A hivatalba lépésem óta eltelt idő alatt azonban azt tapasztaltam: a panaszok többsége segélykiáltás, amely a legmélyebb nyomorból jut el hozzánk. Az egészségügyi ellátás, a börtönök világa, az adójogi ügyintézés és az iskolai konfliktusok jellemzői egyaránt feltárulnak előttünk. A beadványok az élet minden területét, részletét érintik a bölcsőtől a koporsóig. –

Ehhez kapcsolódva: mikor zárul le az a vizsgálat, amely az úgynevezett szociális temetés témakörében indult, és arra adhat választ, hogy megfelel-e az alaptörvénynek a nemrégiben elfogadott jogszabály? A rendelkezések szerint a hozzátartozók bizonyos esetekben maguk is kötelesek lennének részt venni elhunyt rokonuk eltemetésében.

– Az elemzés folyamatban van, s néhány héten belül befejeződik. Egyelőre annyit mondhatok el, hogy a hozzánk küldött jelzés nem alaptalan. Látok bizonyos aggályokat, de konkrét véleményt még nem fogalmaznék meg. –

Parlamenti meghallgatásakor ön az alkotmányügyi bizottságban azt mondta: olyan esetekben kéri majd az Alkotmánybíróságtól a jogszabályok vizsgálatát, amelyekben szinte bizonyosra vehető, hogy elfogadják az érvelését. Az előző biztos nagyobb aktivitást mutatott.

– Kétfajta irányzat, iskola van ebben a kérdésben. Az egyik – amit az előző ombudsman követett – azt képviseli: a sikertelen alkotmányjogi beadványok is fontos társadalmi kérdésekre, feszültségekre hívhatják fel a figyelmet. Az esetleges alkotmánybírói különvélemények ugyanis idővel általános állásponttá válhatnak, igazolhatják az alapjogi biztos fellépését – így hozzájárulhatnak a jog fejlődéséhez. Az én felfogásom ettől különbözik. Szerintem érdemes a beadványok találati arányát javítani, mert ez előmozdíthatja, hogy az ombudsman felszólalását a legkomolyabban vegyék.   Az ombudsmannal készül teljes interjút a Magyar Nemzet mai számában olvashatják. Forrás:

mno.hu

Fotó: mandiner.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.