Pesti Srácok

Átvilágítják az ombudsman korrupciót vizsgáló munkatársait

Átvilágítják az ombudsman korrupciót vizsgáló munkatársait

Megkezdte a vizsgálatot a szociális temetésről szóló jogszabály ügyében az alapvető jogok biztosa. Székely László Kulcsár Annának, a Magyar Nemzet újságírójának azt mondta: a munkát néhány héten belül befejezik. Egyelőre annyit közölt, a rendelkezések kapcsán lát bizonyos aggályokat. Az egy hónapja megválasztott biztos beszélt arról is, hogy a korrupcióellenes közérdekű bejelentések elemzésére új főosztályt állítanak fel, ennek munkatársai nemzetbiztonsági átvilágítás után kezdhetik meg a tevékenységüket.

Önt szeptember közepén választotta meg alapjogi biztosnak a parlament. Munkába lépésekor milyen körülményekkel találkozott, tervez-e változtatásokat?

– A hivatalba lépésem nem okozott különösebb megrázkódtatást a szervezet életében. Az elmúlt csaknem két évtized alatt az ombudsmani hivatalban szakszerű ügymenet alakult ki, jelenleg jól képzett, felkészült jogászok dolgoznak itt. Véleményem szerint ami jól működik, azt nem érdemes megváltoztatni, nagyobb módosításokra nincs szükség.

PestiSracok facebook image

Ön – 1995 óta – a negyedik az alapjogi biztosok sorában. Elődei, Gönczöl Katalin, Lenkovics Barnabás és Szabó Máté, más-más stílust képviseltek. Milyen karakter kialakítására törekszik?

– Leginkább azt szeretném, ha a munkánk 95 százalékát kitevő mindennapi jogvédő tevékenység nagyobb hangsúlyt kapna a nyilvánosság előtt. Jobban kifejezésre jutna, hogy a kiszolgáltatott rétegek sérelmei orvoslást találhatnak hivatalunk segítségével. Úgy gondolom, hogy a sokszorosan hátrányos helyzetű emberek olykor az egyébként nyitva álló más jogvédelmi lehetőséget sem találják meg, vagy ha mégis, nincs pénzük rá, hogy jogi képviselőt fogadjanak. –

Elődje, Szabó Máté egyszer azt mondta: az ombudsmant gyakran azok keresik meg, akiknek már van bizonyos felkészültségük, hogy panasszal éljenek. Ön ezt másképp látja?

– Kétségkívül akadnak intellektuális panaszkodók. Ők rendszerint tisztában vannak azzal, hogy olyan joghézagra bukkantak, amit hagyományos eszközökkel nem lehet áthidalni. Ezért keresik meg az ombudsmant. A hivatalba lépésem óta eltelt idő alatt azonban azt tapasztaltam: a panaszok többsége segélykiáltás, amely a legmélyebb nyomorból jut el hozzánk. Az egészségügyi ellátás, a börtönök világa, az adójogi ügyintézés és az iskolai konfliktusok jellemzői egyaránt feltárulnak előttünk. A beadványok az élet minden területét, részletét érintik a bölcsőtől a koporsóig. –

Ehhez kapcsolódva: mikor zárul le az a vizsgálat, amely az úgynevezett szociális temetés témakörében indult, és arra adhat választ, hogy megfelel-e az alaptörvénynek a nemrégiben elfogadott jogszabály? A rendelkezések szerint a hozzátartozók bizonyos esetekben maguk is kötelesek lennének részt venni elhunyt rokonuk eltemetésében.

– Az elemzés folyamatban van, s néhány héten belül befejeződik. Egyelőre annyit mondhatok el, hogy a hozzánk küldött jelzés nem alaptalan. Látok bizonyos aggályokat, de konkrét véleményt még nem fogalmaznék meg. –

Parlamenti meghallgatásakor ön az alkotmányügyi bizottságban azt mondta: olyan esetekben kéri majd az Alkotmánybíróságtól a jogszabályok vizsgálatát, amelyekben szinte bizonyosra vehető, hogy elfogadják az érvelését. Az előző biztos nagyobb aktivitást mutatott.

– Kétfajta irányzat, iskola van ebben a kérdésben. Az egyik – amit az előző ombudsman követett – azt képviseli: a sikertelen alkotmányjogi beadványok is fontos társadalmi kérdésekre, feszültségekre hívhatják fel a figyelmet. Az esetleges alkotmánybírói különvélemények ugyanis idővel általános állásponttá válhatnak, igazolhatják az alapjogi biztos fellépését – így hozzájárulhatnak a jog fejlődéséhez. Az én felfogásom ettől különbözik. Szerintem érdemes a beadványok találati arányát javítani, mert ez előmozdíthatja, hogy az ombudsman felszólalását a legkomolyabban vegyék.   Az ombudsmannal készül teljes interjút a Magyar Nemzet mai számában olvashatják. Forrás:

mno.hu

Fotó: mandiner.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.