Megszökött a házi őrizetből a nyugdíjas-gyilkos banda két tagja

Megszökött a házi őrizetből az idős emberek sérelmére elkövetett rablógyilkosságokkal vádolt ároktői banda két tagja.

A rendőrség a honlapján szombat délelőtt annyit tett közzé, hogy fogolyszökés miatt indult eljárás a 26 éves Rostás Henrik és az 51 éves Rostás Elemér ellen, akik péntek éjjel a házi őrizet szabályait megszegve ismeretlen helyre távoztak.

A hattagú banda az ügyészség szerint 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt rá 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben, illetve vidéki településeken. A büntetett előéletű, egymással szoros rokonságban álló ároktői férfiak gátlástalan, embertelen módon bántak kiszemelt áldozataikkal. Maszkban, csuklyában éjszaka törtek rá az idős emberekre otthonaikban. Megkötözték, ütötték, rúgták kiszolgáltatott áldozataikat, elrabolták készpénzüket, ékszereiket, értékeiket. Két idős ember belehalt sérüléseibe, a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az eljárásban a vádlottak többsége tagadta bűnösségét.

Az elsőfokú büntetőperben a bizonyítási eljárás javarészt már lezárult, a Fővárosi Törvényszéken szeptemberben voltak a perbeszédek. Az ügyész a hat vádlott közül ötre tényleges életfogytiglant kért nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, számos minősített rablás, testi sértés, személyi szabadság megsértése és más súlyos bűncselekmények miatt. A védők ugyanakkor bizonyítottság hiányában jobbára felmentést indítványoztak. Az elsőfokú ítéletre rövidesen sor kerülhet.

Az ároktői banda ügyében a rendőrség szombaton a honlapján személyleírást és képet tett közzé a két szökésben lévő vádlottról, azt kérik: jelentkezzen, aki tudja, hol lehetnek.

Az ároktői banda büntetőpere tavasszal azért is vált ismertté, mert több vádlottnál letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott négyéves felső határa, s ezért meg kellett szüntetni fogva tartásukat, így kerültek többen is házi őrizetbe a súlyos büntetőügy vádlottjai közül.

Ezután Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, mi vezethet a hasonló esetekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni.

Handó Tünde május közepén célvizsgálatot rendelt el, és azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát, illetve tárják fel, mi akadályozza a hasonló ügyek gyorsabb befejezését, majd jogszabály-változtatásokat, bírósági létszámbővítést és az illetékességi, hatásköri szabályok módosítását kezdeményezte a büntetőperek gyorsítása érdekében.

Az ároktői banda ügyéhez hasonló történt néhány éve az úgynevezett fekete sereg büntetőperében is. Az a bűnszervezet 2002 és 2004 között prostitúciós hálózatot működtetett, védelmi pénzeket szedett, tartozásokat hajtott be, és a bűncselekményekből származó illegális jövedelmek feletti ellenőrzésért erőszakos küzdelmeket vívott más bűnözői csoportokkal, leszámolásokat hajtott végre.

Amikor azonban a 2007-ben indult elsőfokú büntetőper a végéhez közeledett, Magyar Róbert - aki a hatóságok szerint a bandát irányította - már házi őrizetben volt, mert előzetes letartóztatásának időtartama elérte az akkoriban törvényben megszabott hároméves felső határt. A férfi az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt nem sokkal a rendőri ellenőrzést kijátszva házi őrizetéből külföldre szökött. Akkoriban a rendészeti miniszter arról beszélt, hogy rendőri mulasztás történt, a budapesti főkapitány szerint hét kollégájának a felelősségét kellett vizsgálni a szökés miatt.

Magyar Róbertet több mint két év elteltével, 2012 nyarán sikerült kézre keríteniük a hatóságoknak Spanyolországban. Jelenleg, az eredeti vádbeli cselekmények után egy évtizeddel még mindig csak az elsőfokú perújítási eljárás zajlik ügyében, ítélet nincs. Az eset után nem sokkal az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát súlyos bűncselekményeknél háromról négy évre emelte a jogalkotó.

A büntetőeljárás módosítására irányuló legutóbbi törvényjavaslatot éppen pénteken nyújtotta be az igazságügy-miniszter a parlamenthez. A megszavazása esetén január elsején életbe lépő módosítás többek között a házi őrizet idején a gyanúsítottra, vádlottra helyezhető mozgásérzékelő alkalmazásának szabályait rögzíti.

mti