Pesti Srácok

Autóhitel-szerződések ezrei lehetnek érvénytelenek

Autóhitel-szerződések ezrei lehetnek érvénytelenek

A külföldi pénznemben elszámolt hitelek esetében nem csupán az ingatlanalapú kölcsönök miatt kerültek veszélybe az adósok, hanem autóhitelesek tömegei sem voltak képesek törleszteni felvett kölcsönüket. Az ő esetükben rengeteg, akár több ezer olyan hitelszerződést köthettek a pénzintézetek országszerte, ahol a pénzintézet helyett egy pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező autókereskedő járt el a bank képviseletében. Felmerül tehát, hogy a pénzintézetek hitelszerződések ezreit kötötték meg szabálytalan, törvénytelen módon. - járta körül a témát a Magyar Nemzet.

A Magyar Nemzet tavaly márciusban számolt be arról, hogy egy gépjárműhitel-szerződésről a bíróság jogerősen kimondta annak érvénytelenségét. A pénzintézet ugyanis nem maga kötötte meg a szerződést, hanem egy olyan autókereskedőt bízott meg az ügylettel, akinek erre nem volt jogosultsága. Alig volt olyan autókereskedő Magyarországon 2010 előtt, aki a pénzintézetek nevében jogosult lett volna hitelszerződések aláírására.

Az említett bírósági ítéletet követően megkereste alap az adóst képviselő ügyvédet. Bihari Krisztina elmondta: rengeteg, akár több ezer hasonló hitelszerződést köthettek a pénzintézetek országszerte, amelyeket egyenként kellene kivizsgálni. Hozzátette, hogy a törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy egy autókereskedő a pénzintézet nevében aláírja a hitelszerződést, de csak meghatározott szabályok szerint, az akkor még önállóan létező Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzésével. A nyertes perről szólva az ügyvéd elmondta: ebből az esetből kiderül, hogy ha a pénzintézetek hasonló gyakorlatot követtek, vagyis hitelszerződéseiket arra nem jogosult autókereskedők írták alá, akkor a legalapvetőbb szabályokat sem tartották be. Ez pedig azt is jelenti, hogy szerződések ezrei lehetnek érvénytelenek.

PestiSracok facebook image

Azt, hogy egy pénzintézet képviseletében miként járhatott el önállóan például egy autókereskedő, az 1996. évi pénzintézeti törvény szabályozta. A törvény hatályba lépésétől kezdve 2010-ig az autókereskedők alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében. Az egyik esetben az autókereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csupán összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet – fejtette ki a főként devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogász a lapnak. Mint mondta, az autókereskedők mindkét esetben úgynevezett ügynökei lettek a pénzintézeteknek. Ha tehát 2008-ban egy vásárló egy autókereskedésben vett autót, és a vásárláshoz kölcsönt is igényelt, a hitelszerződést pedig maga a kereskedő írta alá, akkor csak abban az esetben jött létre törvényesen a hitelügylet, ha a szóban forgó autókereskedő jogosult volt a pénzintézet nevében eljárni.

Az MNB adataiból a Magyar Nemzet kiderítette, hogy az autóhitelezéssel is foglalkozó pénzintézetek szinte elvétve használtak ügynökként olyan vállalkozásokat, amelyek jogosultak voltak a nevükben hitelszerződések aláírására, mégis tömegesen írták alá a hitelszerződéseket országszerte az autókereskedők, s ezt a lapnál jelentkezett adósok is alátámasztották.

Ezekben az esetekben az adósok jó eséllyel támadhatják meg szerződéseiket a bíróságon. Ugyanakkor jogi szakértők arra figyelmeztetnek: amennyiben a szerződés érvénytelen, az nem jelenti azt, hogy a kapott hitelt ne kellene visszafizetni, mindössze annyit, hogy felül kell vizsgálni a szerződést, s előfordulhat, hogy szerződés semmissége olyan elszámolási helyzetet eredményez, amely megállapíthatja, hogy az adós jelentősen kevesebb összeggel tartozik, mint amennyit a bank követel tőle. Az MNB adataiból kiderül, hogy a 2010. január 1-je előtt (utána szigorodtak a szabályok) megkötött hitelszerződéseket mely autókereskedők írhatták alá a bankok és egyéb pénzintézetek nevében.

A teljes cikk az MNO-n olvasható

fotó: player.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)