Pesti Srácok

Laborc Sándor is megjelent a ténymegállapító bizottság előtt

Laborc Sándor is megjelent a ténymegállapító bizottság előtt

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kedd délután megjelent az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága előtt. Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.

Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke az ülés után sajtótájékoztatóján elmondta: keddre három ember meghallgatását tűzték napirendre. A testület délelőtt mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával. Délutánra meghívták Vajtó Lajost és Laborc Sándort. Az üzletembert három ismert címén értesítették, de mindenhonnan visszajöttek a meghívók. "Úgy látta jónak, hogy szabálysértést kövessen el, s nem jelent meg" - jegyezte meg Mile Lajos.

Laborc Sándor felkészült a keddi, újbóli meghallgatására, alaposan és érdemben válaszolt a bizottság kérdéseire - mondta az LMP-s politikus és hozzátette: néhány dolog valamivel tisztább és világosabb, mint korábban, de az üggyel kapcsolatos alapkétségeit nem oszlatta el.

PestiSracok facebook image

A ténymegállapító albizottság munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt - folytatta. Több meghallgatást már nem terveznek. Az eddig összegyűjtött információkat összesítik, és február végére elkészítik a jelentést. Mile Lajos hangsúlyozta, hogy amit elvégeztek, nem értéktelen, de "botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának", hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy".

Mile kijelentette: az már most leszűrhető, hogy a vizsgált időszakban - a 2008-as találkozók idején - nem voltak "felhőtlenek" a viszonyok a rendvédelmi szerveknél és titkosszolgálatoknál, és ez nemcsak bizalmatlanságot jelentett, hanem Mile Lajos megítélése szerint a szabályok hiányosságát, szervezetlenséget is. Megállapítható, hogy a politikai irányítás sem volt hibátlan - tette hozzá. Mint mondta, ezzel együtt sem tárták fel az alapokat. Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell.

Mile Lajos bízik benne, hogy a munka, amit elvégeztek, és a jelentés, amelyet elkészítenek, alapot jelenthet a jövőre nézve, továbbá az új parlamenti ciklusban "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát. Szerinte ez csak akkor lesz sikeres, ha a politikai elitben is meglesz az elszántság a szembenézésre. Ugyanis - mint megjegyezte - az akkor kialakult "együttműködés" a mai napig érezteti hatását, s ebben a politikának is szerepe van.

mti

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.