Döntött a miskolci közgyűlés: felszámolják a nyomortelepeket
Amiskolci önkormányzat közgyűlése csütörtökön megszavazta a Fidesz-KDNP-frakció azon javaslatát, amelynek értelmében megkezdődhet a város nyomortelepeinek felszámolása.
A javaslatot 15 igennel, négy nem és hét tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők. Igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, nemmel a Demokratikus Koalíció és a Jobbik képviselői, míg az MSZP képviselői tartózkodtak. A Fidesz-KDNP miskolci önkormányzati frakciója ezen a héten sajtótájékoztatón jelezte, hogy a csütörtöki közgyűlésen a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását kezdeményezi, elsősorban azért, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a borsodi megyeszékhely.
A kormánypárti önkormányzati frakció azt a javaslatát terjesztette a közgyűlés elé, hogy a város "szégyenfoltjait" szüntessék meg, ami a miskolci "gettók, nyomortelepek" teljes körű felszámolását jelenti. Az előterjesztés szerint mindazoknak, akik elhagynák ezeket a lakásokat, és más településeken vásárolnának magasabb komfortfokozatú lakásokat, 1,5-2 millió forint támogatást adnának, azzal a feltétellel, hogy az ingatlanokat öt évig nem adhatják el.
A csütörtöki közgyűlésen roma aktivisták "Ne szavazd meg a kitelepítést!, Szegények mindig lesznek köztetek!" feliratú táblákkal tiltakoztak a tervezet ellen.
Varga Gergő, a Demokratikus Koalíció képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "A Fidesznem tekinti Miskolc polgárának azt, aki nagy szegénységben él", sőt fizetni is hajlandó azért, hogy a társadalmi problémát ne neki kelljen megoldania, "inkább az így is elszegényedő vidéki kistelepülésekre száműzné őket". Mint írta, a DK álláspontja szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy aki ki akar törni a nyomorból, a szegénységből, legyen rá lehetősége, "nem pedig némi aprót dobni nekik és útilaput kötni a talpukra."
A Jobbik miskolci szervezete korábban azt közölte: számukra elfogadhatatlan, hogy a városvezetés büntetés helyett kétmillió forintot adna mindazoknak, akik "lezüllesztették" az önkormányzati lakásokat, ha azokból kiköltöznének, és a borsodi megyeszékhely közigazgatási határán túl vásárolnának házakat.
A BorsodOnline arról írt, hogy Váradi Gábor, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a közgyűlésen azt mondta: a telepek felszámolásáról húsz éve szó van, és ez a cigány emberek számára is fontos. Ám azzal, hogy csak a város határán kívül adnak lehetőséget az embereknek a letelepedésre, nem tudnak azonosulni. Megközelítőleg 25 ezer cigány lakik Miskolcon - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ma a szegénység és a cigányság ügye közös ügy.
Forrás: MTI
Fotó: Népszabadság
