Pesti Srácok

Tóásó-ügy ex főügyésze: a terroristaügyet a kormány rendelte meg

Tóásó-ügy ex főügyésze: a terroristaügyet a kormány rendelte meg

Venezuelai kommandósok lőtték le Eduardo Rózsa-Florest és társait Bolíviában, az egész ügyet a kormány rendezte meg, a külföldieket nem kellett volna meggyilkolni – újabb vallomást tett az úgynevezett „terroristaügy” volt főügyésze Brazíliában. Lehet, hogy tovább kell menekülnie - írja a Magyar Nemzet.

Egyre kevesebb a homály az immár több mint öt esztendeje Bolíviában raboskodó Tóásó Előd ügyében, ám a tények és a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére a magyar férfit nem akarják szabadon engedni. Tegnap újból megszólalt az ügy egykori főügyésze, az időközben Brazíliába menekült és ott menedékjogot kérő Marcel Soza. Pontosabban új vallomást tett április végén a brazíliai menekültügyi hatóságnak (CONARE), és ezt megszerezték és nyilvánosságra hozták bolíviai újságírók. Az új vallomásra azért volt szükség, mert április közepén Tóásó Előd és Mario Tadic hivatalos levélben arra kérte Brazíliát: a volt főügyésznek ne adják meg a menedékjogot, mert aktív résztvevője volt az ellenük elkövetett törvénytelenségeknek. Ha a CONARE figyelembe veszi Tóásóék kérését, akkor a volt ügyésznek el kell hagynia Brazíliát. Haza nem mehet, mert ellene Bolíviában is eljárás indult.

Marcel Soza pár napja röviden nyilatkozott két bolíviai újságírónak, akiknek elmondta: fenntartja a korábbi vallomásait, a nyilvánosságra került dokumentumokon az ő aláírása van. A bolíviai sajtó ezt követően nyilvánosságra hozta legutóbbi vallomását, amelyből kiderült: az úgynevezett „terroristaügy” a kormány által megrendelt és megrendezett cselekménysorozat.

PestiSracok facebook image

Soza szerint nem volt összetűzés, vagyis fegyveres harc a hotelben: az elnök, Evo Morales személyes testőrségéhez tartozó venezuelai kommandósok egyszerűen lemészárolták Magyarosi Árpádot, Eduardo Rózsa-Florest és az ír Martin Dwyert. A volt főügyész ki akarta hallgatni a kommandósokat, de azok – állítása szerint – diplomáciai védelem alatt álltak. „A kormány túlzott erőt alkalmazott, nem kellett volna megölni az európaiakat” – áll a vallomásban, melyet a bolíviai El Deber napilap közölt.

A volt főügyész szerint az ügy tele van törvénytelenséggel és légből kapott feltételezésekkel. Nem tudták bizonyítani azt sem, hogy a csoport merényletet akart volna elkövetni az elnök ellen, és a számlájukra írt robbantás éjszakáján ki sem jártak a szállodából. A kormány később is folyamatosan beavatkozott az ügybe, nyilatkozta Soza.

Egyéb érdekességek is kiderültek: a bolíviai belügyminisztérium már a robbantás előtt egy nappal feljelentette Rózsa-Floresékat a később állítólag elkövetett terrorcselekmény miatt, és a csoportot azért költöztették át egy nappal a rajtaütés előtt a Las Americas nevű szállodába, mert a kommandósokat annak a hotelnek az alaprajzából készítették fel. Soza szerint a kormány és az ellenzék is tudott a készülő akcióról, amelyben részt vett az elnöki repülőgép pilótája is.

Tóásó Előd egyébként immár több mint öt éve raboskodik a La Paz-i San Pedro börtönben, annak ellenére, hogy a bolíviai törvények értelmében már legalább két éve szabadlábon kellene lennie, és ügyében több nemzetközi szervezet mellett felszólalt az ENSZ és az Európai Parlament is. Sőt, immár érvényes bíróság sincs, amely elítélhetné: mivel kiderült, hogy a bírák egy része elfogult, az eljárás lefolytatására alakult testület feloszlott.

forrás: Magyar Nemzet - Foto Agapito Paco

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.