Több budapesti rendőrt is elítéltek egy vesztegetési ügyben
Több budapesti rendőrt is elítélt egy tizennégy vádlottat felvonultató vesztegetési ügyben nem jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék szerdán, ketten közülük letöltendő börtönbüntetést kaptak.
A XV. kerületi rendőrkapitányság egyik törzszászlósát, az ügy másodrendű vádlottját folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt nyolc év börtönbüntetéssel sújtották, és elrendelték az azonnali előzetes letartóztatását. A rendőrkapitányság egyik hadnagya, a harmadrendű vádlott öt év börtönbüntetést kapott és a lakóhely-elhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben. Az őrnagyi rangban szolgáló elsőrendű vádlottat a törvényszék 675 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a bírói indoklás szerint esetében nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy részt vett a vesztegetési ügyekben.
A vádirat szerint a XV. kerületi rendőrkapitányságon operatív, illetve nyomozói feladatkört ellátó vádlottak 2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért, majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kértek és vettek át a gyanúsított hozzátartozóitól.
A következő évben a törzszászlós a letartóztatott szomszédja ügyének felgyorsítását és "vádalkut" ígérve 18 500 eurót csalt ki a hozzátartozóktól, majd további 5 millió forintot a szabaduló gyanúsítottól.
A vádlottak ellen összességében több mint tucatnyi vádpontot fogalmazott meg az ügyészség, a három rendőr ugyanis több esetben ismerőseinek adott ki adatokat illetéktelenül. Rendszám alapján az autótulajdonos adatait, nevek alapján bűnügyi, lakcím- és cégadatokat adtak ki, de telefonszolgáltatóktól híváslistákat is beszereztek, amelyekért több esetben szintén pénzt kértek és kaptak.
A bűnügyi nyomozók ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata alapján több millió forintos vesztegetési ügyek miatt indult eljárás. A három nyomozót - ketten operatív feladatokat láttak el - hivatalos személy által fontosabb ügyben elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, befolyással való üzérkedéssel és zsarolással, a további tizenegy vádlottat pedig hivatali vesztegetésben való közreműködéssel vádolták.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Tavaly februárban kezdődött és decemberben zárult le a tárgyalássorozat a zalai megyeszékhelyen, de az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére hivatkozva ítélet már nem született, az ügyet a zalai bíróság visszautalta a Fővárosi Törvényszéknek.
A védői indítványra született visszautaló döntéssel kapcsolatban Gergye Tamás bíró akkor azt mondta: az azóta már nem hatályos jogszabály, amely lehetővé tette az OBH elnökének, hogy egyes ügyeket más bíróságokra helyezzen át, az Ab két konkrét ügyben hozott döntése szerint alaptörvénybe és nemzetközi jogszabályba ütközött. A törvényszéknek ezért más lehetősége nem volt az Ab-határozat nyomán kialakult sajátos jogi helyzetben, mint hogy visszautalja az ügyet.
A Fővárosi Törvényszék - szintén illetékessége hiányának megállapításával - az ügyet a Kúriára tette át, és az úgy foglalt állást, hogy az Ab-határozat rendelkezései nem érintik az OBH elnökének korábbi egyedi határozatát. A tárgyalás megkezdését követően az illetékesség rögzült, ezért a Kúria ismét a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki első fokon eljáró bíróságként.
A Zalaegerszegi Törvényszék szerdán hozott nem jogerős ítéletében a letöltendő börtönbüntetés mellett a másodrendű vádlottra 8,6 millió forintot meghaladó, a harmadrendű vádlottra pedig 1 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ügy több vádlottjára a bíróság egy és két év közötti, letöltendő szabadságvesztést szabott ki.
Az ítélet kihirdetése után az ügyész gondolkodási időt kért, a vádlottak pedig fellebbezést nyújtottak be.
mti
