Pesti Srácok

Cégekkel, márkákkal ismertette az áfacsalási sémát az amerikai Bunge

Cégekkel, márkákkal ismertette az áfacsalási sémát az amerikai Bunge

Közel harmincoldalas anyagot adott át bő két és fél évvel ezelőtt az amerikai hátterű Bunge nevű cég a NAV-nak, amelyben bemutatta az étolajpiacon zajló folyamatokat, és felhívta a figyelmet az áfacsalás jelenlétére. A Bunge által készített anyag a Hvg.hu birtokába került, a lap részletesen ismerteti a Vénusz és Floriol márkákról ismert cég NAV-nak készített összeállítását. Ebben többek közt a Sunol, Szaniol, Suniol márkákra panaszkodnak.

A dokumentumbók kiderül 2008 elején még ötször annyi étolaj fogyott Magyarországon a Bunge márkáiból, mint azokból – a dokumentumban csak B márkákként emlegetett, jellemzően importból származó – étolajokból, amelyek rendszerint áfacsaló láncolatban tűntek fel, 2011 nyarára azonban a Bunge márkáit már beelőzték a B márkák eladásai. Az étolajmárkák java része Romániából származott, de találunk ukrán és szerb étolajokat is. A Bunge jelentésében gyártók, importőrök és forgalmazó cégek is olvashatók.

Az anyag részletesen bemutatja, hogy a Bunge által bruttó 423 forintért gyártott Vénusz étolajat az egyik magyarországi élelmiszerlánc 419 forintért, vagyis gyártói ár alatt árulta, a másik 449 forintért, vagyis pár százalékkal drágábban a gyártói árnál, miközben legalább három kereskedőcégen is átment az étolaj, nyilván mindenki haszonnal adta tovább. Ez pedig nem lehet másként, mint hogy a Magyarországon gyártott étolajjal áfacsalást követtek el. A cég egy konkrét példán megmutatja, hogy az általa gyártott Vénusz étolaj hogyan megy végig egy cégláncolaton, aminek a végén a boltban megvásárolható étolaj olcsóbb vagy minimálisan drágább, mint amennyiért ő maga gyártja.

A Bunge arra is panaszkodott, hogy az általa gyártott étolajat veszi meg egy magyar cég, és papíron kikerül külföldre, majd vissza Magyarországra, így jutunk el oda, hogy a több kereskedőn át megfuttatott áru a hazai áruházak polcain olcsóbb, mint a közvetlenül aBunge gyártósoráról legördülő áru. Eközben az étolaj gyártói ára között a környező országokban alig volt és van különbség, mert az előállítási árban a legnagyobb súllyal a nyersanyag, a napraforgó ára számít, annak pedig az ára igen hasonló, míg az étolaj előállításához szükséges energia költsége és a munkások bére nem nyom annyit a latban. Megemlítik az anyagban, hogy rendszeresen szolgáltattak bizonyítékokat az adóhivatalnak a Bunge által gyártott étolajokkal a kereskedők által elkövetett áfaelkerülésről. Leírják, hogy többször jártak az adóhatóságnál is az áfacsalások meggátolása érdekében.

A Hvg.hu cikkében megjegyzi, még ma is több olyan étolajat lehet kapni a boltokban, amit a Bunge 2012 elején bepanaszolt.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.