Pesti Srácok

Moszkvai ingatlanpanama: Tátrai szerint koncepciós eljárást folytat az ügyészség

Moszkvai ingatlanpanama: Tátrai szerint koncepciós eljárást folytat az ügyészség

Tátrai Miklós harmadrendű vádlott szerint koncepciós vádak alapján folyik az eljárás a moszkvai ingatlanügyben, és csak az a célja, hogy a közvéleményt manipulálják. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatója erről a kereskedelmi képviselet áron aluli eladásának vádjával indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken beszélt.

Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, és kifogásolta az ügyészség eljárását. Szóvá tette, hogy alapvető bizonyítékokat nem szerzett be a Központi Nyomozó Főügyészség, így például az inkriminált ingatlan tulajdoni lapját, valamint nem hallgatták meg a vevőket és azt a külföldi értékbecslőt, aki az ügyészség szerint mélyen áron alul értékelte az ingatlant. Tátrai Miklós megjegyezte, hogy a hiányosságokat pótolni kellene, úgy is, hogy meghallgatják tanúként Dmitrij Medvegyevet, hiszen az ő vezetésével ülésezett az orosz kormány, amikor döntöttek, mely céget jelöljék ki vevőnek orosz részről a kirendeltség eladásánál.

A volt vezérigazgató szóvá tette: korábban maga a Legfőbb Ügyészség is leírta: ha történt is szabálytalanság, közérdeksérelem nincs. Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy Székely Árpád elsőrendű vádlott, volt moszkvai nagykövet nem követte el a terhére rótt hűtlen kezelést, így vádlott-társai sem lehetnek bűnpártolók.

PestiSracok facebook image

A volt vezérigazgató szerint az ingatlannak gyakorlatilag nem volt piaci értéke, hiszen a telek, amelyen állt, az orosz államé volt, és egyébként is az orosz állam döntött arról, hogy ki veheti meg a képviselet épületét. Így pedig csak annak érhetett valamit az épület, aki mögött ott állt az orosz állam, ezért nincs semmi értelme az "értékbecslések háborújának" sem. A volt vezérigazgató azt is mondta, hogy az általa vezetett vagyonkezelő jogelőd szervezetével "nem volt rendes átadás-átvétel", ami nagy bizonytalanságot okozott.

Beszélt arról az esetről is, amelyet Horváthné Fekszi Márta másodrendű vádlott, volt külügyi államtitkár kifogásolt. Amikor a vagyonkezelő jogtanácsosának moszkvai útja után megkérdezte tőle, mi történt Moszkvában, azt a választ kapta, hogy semmi köze hozzá - állította az államtitkár. Tátrai Miklós szerint nem valószínű, hogy ő ilyen megfogalmazást használt volna, de a lényeget illetően Horváthné Fekszi Mártának valóban nem volt köze a jogtanácsos útjához, amely egyébként nem a kereskedelmi képviselet épületével volt kapcsolatos.

Az akkor még bizalmas jellegű küldetés célja, ma már elárulható: miután látszott, hogy az orosz magánszemély tulajdonában lévő magyar légitársasággal, a Malévvel "gáz van", a jogtanácsos egyeztetni próbált arról, hogy ebben a helyzetben a magyar és az orosz államnak milyen lehetőségei vannak - idézte fel a vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója. A tárgyaláson eredménytelen szembesítés zajlott le köztük arról, hogy az államtitkár miről tájékoztatta Tátrai Miklóst, abban viszont egyetértettek, hogy az adásvételről szóló szerződés semmis volt.

Korábban Székely Árpád és Horváthné Fekszi Márta között is eredménytelen szembesítés volt az üggyel kapcsolatban egymásnak adott tájékoztatás tartalmáról és arról, hogy a nagykövet meghatalmazása mire terjedt ki, aláírhatta-e a szerződést. Bírói kérdésre, nem arról van-e valójában szó, hogy egy szabálytalan ügyletet próbáltak utólag lepapírozni, Fekszi Márta úgy reagált: ez abszurd.

Tátrai Miklós pedig arra a kérdésre, mennyire lehetséges, hogy aznap, amikor a vagyontanács döntött az ingatlan elidegenítésről, a moszkvai nagykövet már alá is írta az adásvételi szerződést, annyit mondott: elméletileg lehetséges. Ügyészi kérdésre Tátrai Miklós felidézte: 2006-2007-ben naponta hallotta, hogy baj van a költségvetéssel, minden fillér számít, de azt nem, hogy a moszkvai ingatlant el kell adni.

A tárgyaláson Fekszi Márta és Tátrai Miklós egyaránt úgy vélekedett: az ellenük indított eljárás csak a közvélemény megtévesztését szolgáló, politikai célzatú kommunikációs lépés. A volt államtitkár emlékeztetett arra, hogy őt nem sokkal azelőtt vették őrizetbe, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta évértékelőjét. Az összefüggés pedig a két esemény között a vádlott szerint az, hogy így az évértékelőben el lehetett mondani: az előző kormány tagjai loptak, csaltak, hazudtak

A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, amelynek az a lényege, hogy a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, az ügyészség szerint azonban az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, mivel az ingatlan értékét egy 2008-as értékbecslés több mint 108 millió dollárban állapította meg, a vevő pedig nem sokkal később az ár sokszorosáért adta tovább.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, Tátrai Miklóst és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.

A per jövő héten folytatódik a vádlottak meghallgatásával.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)